Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 4. szám

48 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. 5. ábra. A 9. megfigyelőkul kiértékelése Theis-módszerrel Figure 5. Fitting Theis-curve to the transient part of drawdown-time series of the 9. observation well A különböző leszívási és hozamértékekkel végzett, ősz- tényező és tárolási tényező értékeket kaptunk. A megfigyelő szesen 4 darab nem-permanens vizsgálat Theis-módszerrel kutakra kapott értékeket mérésenként átlagoltuk. Az ered­­történő kiértékeléséből - megfigyelő kutanként - szivárgási ményeket az 5. táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat. A nem-permanens mérések Theis-módszerrel feldolgozott eredményei Table 5. Result from the transient conditioned measurements with Theis-method Meg­ligye­lőkút száma 1. mérés (s=7,2 cm; Q=0,76 1/min) 2. mérés (s=!0,0 cm; 0=1,00 1/min) 3. mérés (s=14,8 cm; 0=1,40 1/min) 4. mérés (s=21,5 cm; 0=1,80 1/min) Szivárgási tényező [m/sl Tárolási tényező [- 1 Szivárgási tényező |m/s| Tárolási tényező [-] Szivárgási tényező |m/sl Tárolási tényező H Szivárgási tényező [m/s| Tárolási tényező [-] í. 9.98E-05 1.15E-01 1.44E-04 6.40E-02 1,12E-04 1.04E-01 8.37E-05 1.57E-01 2. 8.62E-05 7.57E-02 L14E-04 5.52E-02 9.25E-05 7.57E-02 7.23E-05 9.71E-02 3. 8.01E-05 4.98E-02 1.14E-04 3.65E-02 9.95E-05 4.69E-02 7.78E-05 6.02E-02 4. 9.80E-05 3.28E-02 1.19E-04 2J7E-02 1.07E-04 3.28E-02 9.01E-05 3.96E-02 5. 9.27E-05 2.58E-02 1.44E-04 2.20E-02 L24E-04 2.58E-02 1.04E-04 2.94E-02 6. 1.67E-04 2.16E-02 L89E-04 L67E-02 L44E-04 2.03E-02 1.40E-04 2.31E-02 7. 1.67E-04 2.03E-02 2.28E-04 1.59E-02 1/79E-04 1.80E-02 1.74E-04 2.18E-02 8. 3.00E-04 1.91E-02 3.00E-04 1,59E-02 2.99E-04 1.70E-02 2.34E-04 1.93E-02 Átlag 1.36E-04 3.99E-02 1.69E-04 2.89E-02 1.45E-04 3.77E-02 l,22E-04 4.89E-02 Amennyiben a 4 darab nem-permanens mérés alapján kapott eredményeket átlagoljuk, úgy a szivárgási ténye­zőre 1,43*10 4 m/s, a tárolási tényezőre 4,38* 10'2 [-] ér­ték adódott. Az adatsorok szórása a szivárgási tényezőre 1,05* 10'5 m/s, ami megfelel az elvárható pontosságnak. A tárolási tényező szórása 3,33* 10 2 [-] azonban nagy­ságrendileg azonos a paraméter értékével, tehát a pontos­sága nem kielégítő. A tárolási tényező pontosítására vagy a paraméterszámítás nagyfokú bizonytalanságának leírá­sára tehát további vizsgálatok szükségesek (Farkas- Kar ay és társai 2018). A különböző módszerekkel számított szivárgási tényező értékek összevetése A szemeloszlási görbe, illetve a kisminta kísérletekben előállított szivárgási tényező értékeket a 6. táblázatban foglaltuk össze. Az így kapott értékek mindegyike a durva homoktalajokra jellemző 9x10 7-6xl0‘3 m/s tartományba esik (Domenico és Schwartz 1990). Látható, hogy a vizs­gált talaj szemeloszlási görbéjét felhasználó összefüggé­sek eredményei közül a Jáky-módszerrel számítottak adják a legnagyobb szivárgási tényezőt. Az ezzel a módszerrel meghatározott érték oly mértékben tér el a többi ered­ménytől, hogy további vizsgálatokkal akár az érvényes­sége is megkérdőjelezhető. 6. táblázat. A különböző módszerekkel kapott szivárgási tényező értékek Table 6. Hydraulic conductivities determined with various methods Vizsgálat faj­tája Kiértékelés módszere Szivárgási tényező |m/s] Szemeloszlási görbe Seelheim 5.16E-04 Jáky 1.44E-03 Krőber 5.92E-04 Hagen 5.20E-04 Házén 7.97E-04 Bialas és Kleczkowski 1.77E-04 Kisminta-kísérlet Dupuit 2.25E-04 Theis 1.43E-04 A Seelheim-, Krőber- és Hagen-összefüggésekkel kö­zel azonos szivárgási tényező értékeket kaptunk, mely az egyenletek hasonlóságával magyarázható. A Házén (1892) által megállapított egyenlet eredménye (7,97* 10"4 m/s) ugyanebben a nagyságrendben van, de a többinél nagyobb értéket ad meg. A szemeloszlási görbét jellemző, külön­

Next

/
Thumbnails
Contents