Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
36 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. differencia módszert alkalmaz. Az MNW2 (Multi-Node Well 2) modul alkalmas horizontális, valamint ferde kutak modellezésére (Konikow és társai 2009). Ezen modul használatával célunk ezen vízbázisok bonyolultságához illeszkedő numerikus modellezés gyakorlatának elősegítése, melynek első lépcsője, hogy az MNW2 modul csápos kutak hidraulikai vizsgálatára való alkalmazhatóságát megismerjük. A pontosabb hidraulikai viszonyokat megismerve további teendő, hogy valós földtani körülmények között teszteljük az MNW2 modult. A PARTI SZŰRÉS FOLYAMATA Parti szűrés során a felszíni víz közelében telepített víztermelő műtárgy segítségével a talajvizet termeljük. Ennek eredményeképpen a műtárgy környezetében depresszió és ezzel együtt hidraulikus gradiens csökkenés tapasztalható (Kármán 2013). A gradiens változásával szivárgás indul meg a folyó és a háttér felől is (1. ábra). Megfelelő mederkapcsolat esetén a folyó felől nagyobb arányban (több mint 50%-ban) történik az utánpótlódás, ekkor beszélhetünk parti szűrésről (Ray és társai 2002). Maga a szűrés a felszín alatti közegben bekövetkező természetes hidrodinamikai (hígulás), mechanikai (szűrés), biológiai (mikroorganizmusok tevékenysége), fizikai-kémiai (csapadékképződés, adszorpció, koaguláció stb.) tisztítási folyamat (Hiscock és Grischek 2002). Mindezen folyamatok eredményeképpen, megfelelő földtani és víztermelési körülmények esetén a termelt víz ivóvíz minőségűre is tisztulhat, ezzel elkerülve a költséges víztisztító technológiák telepítését. Figure 1. The schematic cross section of riverbank filtration (Source: Kármán 2013) Magyarországon a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVF 2015) adatai szerint 15 db sekély porózus víztesten 91 db parti szűrésű vízbázis van, melyből 51 db üzemelő és 40 db távlati vízbázis. Ezen vízbázisok többnyire a Duna, a Sajó, a Hernád, a Rába, valamint a Mura mentén találhatók. Budapest ivóvízellátása is nagymértékben a Szentendrei-sziget, valamint a Csepel-sziget parti szűrésű vízbázisaira épül. PARTI SZŰRÉSŰ VÍZTERMELÉS Parti szűrésű vízbázisok termelésére főként a következő kúttípusokat használjuk a magyar gyakorlatban: a „hagyományos” csőkutak, aknakutak, valamint a csápos kutak. A csápos kutak előnye a csőkutakkal szemben, hogy a vékony vízadók esetében a szűrők vízszintes elhelyezésével megnövekedik a hasznos szűrő felület, ezáltal nagyobb hozamot érhetünk el egy kút telepítésével. Ezen hozamnövekmény jó példája a Varsóban található Gruba Kaska. A Varsó ivóvízellátását szolgáló, a Visztula közepén kialakított, 15 csáppal rendelkező csápos kút akár 150 000 m3/nap vízhozamot is tud szolgáltatni a városnak (Babac és társai 2009). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVF 2015) 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó termelési adatokat is megad, melyek alapján látszik a csápos kutak víztermelésének nagy aránya. A különböző vízkivételi művek termelésének éves értékeit szemlélteti a 2. ábra. ■ Csápos kút ■ Aknakút Csőkút 2. ábra. Kúttípusok víztermelésének megoszlása (OVF 2015) Figure 2. Yearly production of different type of wells (OVF 2015) A hidraulikai viszonyokat tekintve, több paramétertől függően (mederkapcsolati hatásfok, termelt hozam, vízadó harántolásának mértéke, víztermelő létesítmény típusa stb.) különböző áramlási szituációk jöhetnek létre, melyeket a 3. ábra szemléltet (Hiscock, Grischek 2002). Az ábrán látható, hogy nem megfelelő mederkapcsolat esetén előállhat olyan helyzet is, amikor a túlpart felől is történik utánpótlódás. 3. ábra. Különböző áramlási szituációk parti szűrésű rendszerekben Figure 3. Different types of flow in riverbank filtration systems
