Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 4. szám

36 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. differencia módszert alkalmaz. Az MNW2 (Multi-Node Well 2) modul alkalmas horizontális, valamint ferde kutak modellezésére (Konikow és társai 2009). Ezen modul használatával célunk ezen vízbázisok bonyolultságához il­leszkedő numerikus modellezés gyakorlatának elősegí­tése, melynek első lépcsője, hogy az MNW2 modul csápos kutak hidraulikai vizsgálatára való alkalmazhatóságát megismerjük. A pontosabb hidraulikai viszonyokat megis­merve további teendő, hogy valós földtani körülmények között teszteljük az MNW2 modult. A PARTI SZŰRÉS FOLYAMATA Parti szűrés során a felszíni víz közelében telepített vízter­melő műtárgy segítségével a talajvizet termeljük. Ennek eredményeképpen a műtárgy környezetében depresszió és ezzel együtt hidraulikus gradiens csökkenés tapasztalható (Kármán 2013). A gradiens változásával szivárgás indul meg a folyó és a háttér felől is (1. ábra). Megfelelő meder­kapcsolat esetén a folyó felől nagyobb arányban (több mint 50%-ban) történik az utánpótlódás, ekkor beszélhetünk parti szűrésről (Ray és társai 2002). Maga a szűrés a fel­szín alatti közegben bekövetkező természetes hidrodina­mikai (hígulás), mechanikai (szűrés), biológiai (mikroor­ganizmusok tevékenysége), fizikai-kémiai (csapadékkép­ződés, adszorpció, koaguláció stb.) tisztítási folyamat (Hiscock és Grischek 2002). Mindezen folyamatok ered­ményeképpen, megfelelő földtani és víztermelési körül­mények esetén a termelt víz ivóvíz minőségűre is tisztul­hat, ezzel elkerülve a költséges víztisztító technológiák telepítését. Figure 1. The schematic cross section of riverbank filtration (Source: Kármán 2013) Magyarországon a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVF 2015) adatai szerint 15 db sekély porózus víztesten 91 db parti szűrésű vízbázis van, melyből 51 db üzemelő és 40 db távlati vízbázis. Ezen vízbázisok többnyire a Duna, a Sajó, a Hernád, a Rába, valamint a Mura mentén találha­tók. Budapest ivóvízellátása is nagymértékben a Szentend­rei-sziget, valamint a Csepel-sziget parti szűrésű vízbázi­saira épül. PARTI SZŰRÉSŰ VÍZTERMELÉS Parti szűrésű vízbázisok termelésére főként a következő kúttípusokat használjuk a magyar gyakorlatban: a „hagyo­mányos” csőkutak, aknakutak, valamint a csápos kutak. A csápos kutak előnye a csőkutakkal szemben, hogy a vé­kony vízadók esetében a szűrők vízszintes elhelyezésével megnövekedik a hasznos szűrő felület, ezáltal nagyobb ho­zamot érhetünk el egy kút telepítésével. Ezen hozamnö­vekmény jó példája a Varsóban található Gruba Kaska. A Varsó ivóvízellátását szolgáló, a Visztula közepén ki­alakított, 15 csáppal rendelkező csápos kút akár 150 000 m3/nap vízhozamot is tud szolgáltatni a városnak (Babac és társai 2009). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVF 2015) 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó termelési adatokat is megad, melyek alapján látszik a csápos kutak víztermelé­sének nagy aránya. A különböző vízkivételi művek terme­lésének éves értékeit szemlélteti a 2. ábra. ■ Csápos kút ■ Aknakút Csőkút 2. ábra. Kúttípusok víztermelésének megoszlása (OVF 2015) Figure 2. Yearly production of different type of wells (OVF 2015) A hidraulikai viszonyokat tekintve, több paramétertől függően (mederkapcsolati hatásfok, termelt hozam, vízadó harántolásának mértéke, víztermelő létesítmény típusa stb.) különböző áramlási szituációk jöhetnek létre, melye­ket a 3. ábra szemléltet (Hiscock, Grischek 2002). Az áb­rán látható, hogy nem megfelelő mederkapcsolat esetén előállhat olyan helyzet is, amikor a túlpart felől is történik utánpótlódás. 3. ábra. Különböző áramlási szituációk parti szűrésű rendszerekben Figure 3. Different types of flow in riverbank filtration systems

Next

/
Thumbnails
Contents