Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
26 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. mederalakra jellemző A=f(Ha) vagy B=f(Ha) függvénykapcsolatokat, melyek alapján a 2002. előtti évek hiányzó nedvesített szelvényterület és víztükörszélesség adatait becsültük meg. A hiányzó H értékeket H=A/B alapján számítottuk. A ponthalmazokra szorosan illeszkedő regressziós függvények (R1 2a=0,997 ill. R2b=0,900) alapján feltételezzük, hogy a további számításokhoz elfogadható pontosságú A, és B értékeket kaptunk. Hasonlóan származtattuk a 138 db ismert adatpárra illesztett v=f(0 függvény (R2V=0,911) segítségével a hiányzó szelvény középsebesség értékeket. Kihagyva a hordalékhozammal és az átlagos szemátmérővel nem rendelkező méréseket összesen 264 db olyan adatsorral rendelkeztünk, melyekben mért vagy a fenti módszerekkel meghatározott: Ha, Q, Gt, Ck, dg, A, H, v és B jellemzők voltak. Ha a dg hiányt nem vettük figyelembe, akkor 267 db összetartozó adatsorunk volt. Az összetartozó 267 db Q-G, adatpárra illesztett G,=f(Q) regressziós függvényt az 1. ábrán adtuk meg (’Expón. (Összes)' jelű). A kisvizes tartományokban a mérési pontok és a dekádonkénti illesztő vonalak jobb láthatósága érdekében, az ábrán nem a teljes észlelési tartományt mutatjuk be, de a függvénykapcsolat illesztéséhez minden pontot figyelembe vettünk. Látható, hogy a pontok nagyon szóródnak, ami nem meglepő, az irodalomban hasonló (vagy még gyengébben illeszkedő) méréseket találunk (pl. Negentróp 2011, Sziebert 2015, Pomázi 2017). Tudjuk, hogy 1950. óta változott a mintavétel módja és a mintából meghatározott G, származtatásának módszere. Az 1. ábrán a Q-G, függvény-kapcsolat évtizedenkénti változása is látható. Az áttekinthetőség érdekében csak három évtizedre mutatjuk be a kiegyenlítő trendvonalakat. Az egyes dekádok mért pontjaira az öszszehasonlítás érdekében mindig azonos, exponenciális függvénykapcsolatot illesztettünk. (Még akkor is, ha ez az adott ponthalmazra nem a legjobb R2 determinációs együtthatót jelentett.) A görbék egyértelműen bizonyítják azt az ismert tényt, hogy időben csökkenő tendenciát mutat a szállított lebegtetett hordalékhozam. Az általános tendenciától eltérő, fordított tendencia csak 1970-1979. és 1980-89. években a nagyobb vízhozam tartományokban fordult elő. A 2000. évek mért lebegtetett hordalékhozamát viszonyítva az 1950-es évekéhez, 1000m3/s-nál ~33%-al, 6000 m3/s-nál ~50%-al csökkent a Gt, (hatvány függvénykapcsolatokból számítva). Ekkora változást nem lehet a mérési pontatlanság vagy a módszer változásának számlájára írni. Az 1. ábrán nem hosszabbítottuk meg az 1980-89. évtized trendvonalát, ezzel is mutatva, hogy az adott évtizedben mekkora legnagyobb vízhozamnál mértek hordalékhozamot, az afölötti Q előfordulása esetén már nem csak kiegyenlítő, de extrapolált G,-t lehetne csak becsülni. Q, m3/s 1. ábra. Dunaújvárosnál mért lebegtetett hordalékhozam és vízhozam kapcsolata (1950-2008) Figure 1. Relationship between suspended sediment and water discharge at Dunaújváros (1950-2008) Tekintettel a tendenciára, ha előrejelzésre szeretnénk használni a regressziós függvényeket, nem ésszerű figyelembe venni a több évtizeddel előbbi morfológiai állapot által befolyásolt, (valószínűleg módszertanban is különböző) méréseket. A 2. ábrán bemutatjuk az 1970-2008. évek és külön csak a 2000-2008. évek mért pontpárjaira illesztett regressziós függvényeket, (a legjobb illeszkedést adó hatványfüggvényt). Eddig minden elemzéshez a nyers
