Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 4. szám

Nagy László: A buzgárképződés feltételei 21 12. c. ábra. A gát tönkremenetele több módon is bekövetkezhet, leggyakrabban olyan nagy lesz a kimosódott üreg, hogy beszakad a gát Figure 12.c. Failure of a dike can occur in many ways, most often with a large leached cavity fall in the dike Kétségtelen, hogy a húzás következtében az erodálható talajnak a pillanatnyilag aktuális felületén kialakulhat nagy hidraulikus gradiens, azonban ez nem ok, hanem ered­mény. Buzgáros talajtörésnél az ok a felszakadás követ­keztében kialakult semleges feszültség csökkenése, a (re­latív) húzás. Azért csak relatív húzás, mert a nyomófe­szültség bizonyos szinten megmarad, tehát a nyomófe­szültség nem fogy el teljesen. A mentett oldali víznyomások kialakulása szempontjából nem érdektelen a vízoldali talajrétegződés és a folyó távol­ságának hatása. Az altalajba történő beszivárgás csak a fel­színi agyag rétegen vagy a medren keresztül jöhet létre. Könnyen belátható, hogy távoli meder esetén a víznek na­gyobb távolságot kell megtennie, vagyis a hosszabb szi­várgási úthossz miatt kisebb gradiensek alakulnak ki. Na­gyon távoli meder esetén pedig már a kötött fedőrétegen történő beszivárgás lehet a mértékadó. Ugyanakkor ne fe­ledkezzünk el arról, hogy ha a jó vízvezető réteg a vízoldal felé a terepszintre kiékelődik vagy a vízoldalon olyan gö­dör - esetleg a töltés építéshez használt korábbi anyagnyerőhely gödre - vagy kopolya van, amelyik a le­csökkenti a vízoldalon a beszivárgás távolságát a mentett oldalon kedvezőtlenebb körülményeket hoz létre. Hasonló szerepe lehet olyan holtmedemek is, mely csak érinti a víz­oldalon a gát lábát vagy be is hatol a töltés alá. FELSZÍNKÖZELI ELHELYEZKEDÉS Árvízvédelmi gátaknál a szivárgási úthossz a vízbeszivár­gás, az altalajban történő vízáramlás, majd a mentett oldali felszivárgás függvénye. Mivel a töltés alapjának hossza egy keresztszelvényben állandó, a buzgárosodásra hajlamos ré­teg mélységbeli elhelyezkedésének erős hatása van. Köny­­nyen belátható és végeselemes számításokkal pontosan is igazolható, hogy mélyen elhelyezkedő, veszélyes rétegnél egyrészt a beszivárgás úthossza, másrészt a mentett oldali felszakadása is lényegesen nagyobb hidraulikus veszteséget jelent, mint a töltés alatti szivárgásé. Tehát a buzgár kiala­kulásánál szükséges a felszín közeli, a felszínhez lehető leg­közelebbi talajréteg. Ennek nagyságára az eredeti terepszint alatt tíz méternél nem mélyebb elhelyezkedés olyan erős ha­tármélységet jelent, ami az esetek csaknem mindegyikében megfelelő határfeltételeként fogadható el. Árvíz után feltárt buzgárok tapasztalata azt mutatja, hogy két-három méternél mélyebb járatok nem voltak jellemzőek. ÖSSZEFOGLALÁS A buzgár kialakulásának bemutatott feltételei leírják azo­kat a szükséges és elégséges követelményeket, melyek a buzgár kialakulásának alapfeltételei. Kizárólagos tényező­ként csak a talajvízszint alatti elhelyezkedés szerepel, de a kijárat megléte sem alapkövetelmény. A további hat té­nyező egymással szoros kölcsönhatásban áll. A kialakult hidraulikus gradiens, a rétegződés, a buzgárosodó réteg ál­lapotjellemzői és a szemeloszlás kölcsönhatásában ezek­nek egy hatdimenziós térben meghatározható eredője szá­mít, egy vagy több tényező részben kompenzálhatja egy másik tényező hatásának erősségét vagy gyengeségét. Pél­dául egy tömörebb homoknál valószínűleg nagyobb hidra­ulikus gradiens szükséges, mint egy lazánál, vagy egy laza homokos iszapban is kialakulhat buzgár megfelelően nagy hidraulikus gradiens esetén annak ellenére, hogy nem ez a legveszélyesebb talaj buzgár szempontjából. Az árvízvédelem stratégiája a megelőzés. Ehhez előre meg kell (és meg is lehet) határozni a buzgárveszélyes he­lyeket. Ennek az előrelátásnak a lényege, hogy az egyes tényezők térképezhetőek, előre felmérhetőek, jól meghatá­rozhatóak, úgymint a talaj szemcseösszetétele, a talaj tö­mörsége, a rétegződés a geometria és a hidraulikus gradi­ens. Azonban ezeknek a tényezőnek a hatdimenziós eredő­jét még nem tudjuk numerikusán meghatározni, így a hid­raulikus talajtörés egyesített peremfelületét a hatdimenziós térben sem tudjuk megadni. Azonban a tényezők egyen­kénti vizsgálatában egyre pontosabbak az eredmények. Több elképzelés is kialakult a buzgár keletkezésére, milyen hatások játszanak szerepet azon a felületen, ahol a szemcsék leszakadnak a talajról (Csak néhány hazai for­rást említve: Fehér 1971, Polgár és társai 1974, Sümegi 2003, Tápay és Szalai 1954, Durst 1962). Ezekkel egyet­értve ami biztos, hogy egy eróziós folyamat játszódik le. Az elméletek közötti különbség az, hogy mi az a hatás ami a talajszemcséket leválasztja az erodálódó felületről: a víz­sebesség, a kilépési gradiens vagy a talaj szemcse-víz felü­letén a csökkenő pórusvíznyomás miatt kialakuló húzás. Ez utóbbit a víznyomások két oldalról (a víz és a mentett oldalról) történő numerikus közelítése támasztja alá. IRODALOM Brandi H. (2010). Geosynthetics Applications for the Mitigation of Natural Disasters. Giroud Lecture. 9th Inter­national Conference on Geosynthetics (IGS), Guaruja/Sao Paulo - Brazil, Conf. Proceedings. Casagrande A. (1936). Characteristics of Cohesionless Soils Affecting the Stability of Slopes and Earth Fills, Journal of Boston Society of Civil Engineers, 23,257-276.

Next

/
Thumbnails
Contents