Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
12 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. ÖSSZEGZÉS Összevetve a két vizsgált - vízerőműveket megelőző, és azt követő - időszakot, a folyó intenzitás különbsége - külön vizsgálva kis-, közép- és nagyvizes időszakokat - az értékeket a 8. és 9. táblázat mutatja be a három vizsgált állomásra. 8. táblázat. Átlagos intenzitás különbségek Table 8. Average intensity values Átlagos intenzitás (cm/óra) Drávasza bölcs Barcs Őrtilos Kisvizes időszak 80-as évek 0,54 1,03 2,07 2000 után 1,03 2,29 7,10 Középvizes időszak 80-as évek 0,94 2,04 2,17 2000 után 1,25 2,32 6,52 Nagyvizes időszak 80-as évek 1,07 1,47 1,51 2000 után 1,34 1,78 3,87 9. táblázat. Intenzitás különbség értékek Table 9. Intensity difference values Intenzitás különbség (cm/óra) Drávaszabolcs Barcs Őrtilos Kisvizes időszak 0,49 1,26 5,03 Középvizes időszak 0,31 0,28 4,35 Nagyvizes időszak 0,27 0,31 2,35 A fenti értékekből megállapítható, hogy a megépült vízerőművek hatást gyakoroltak, illetve gyakorolnak napjainkban is a Dráva vízjárására, annak intenzitás változására, azaz az egységnyi idő alatt bekövetkezett vízállás változásra, mely leginkább kisvizes időszakban mutatkozik meg. A külföldi vízerőművek üzembe helyezésével a folyó órás intenzitása - még az erőművektől legtávolabb eső drávaszabolcsi vízmérce esetében is - kisvizes időszakokban közel 0,5 cm-t emelkedett, de középvizes és nagyvizes időszakokban is kimutatható 0,25 - 0,3 cm-es intenzitás növekedés az erőművek megépítése előtti időszakhoz képest. A szerzők véleménye szerint még ez az alacsony érték is változásnak tekinthető, ha belegondolunk - és ahogy számításaink kimutatták - hogy az 1970-es, 1980-as években az 1-2 cm-es órás intenzitás volt a jellemző a teljes, vizsgált Dráva szakaszra vonatkozóan. Az őrtilosi 5 cm-t meghaladó intenzitás változás is véleményünk szerint olyan érték, amely további, már az ökológiai (Majer 1994) és természetvédelmi szakterületre is kiterjedő vizsgálatok szükségességét megalapozza. Ezen vizsgálatoknak számos szakterületre kell kiterjedniük: • Dráva vízhozam jellemzőinek vizsgálataira, • a vízállást befolyásoló jégjelenségek vizsgálataira, • mederhordalék és annak vándorlási vizsgálataira, a parti erózió és medervándorlás kapcsolatára, üiedéklerakódásra, • a medermélyülésre gyakorolt hatások vizsgálataira, • a környezeti feltételekben bekövetkezett hatások vizsgálatára, úgymint a fizikai, biológiai és kémiai paraméterekre, • a természeti környezetben bekövetkezett változások vizsgálataira, a flóra és fauna változásokra különösen a reofil fajok tekintetében, • a folyó hosszirányú átjárhatóságának vizsgálataira, azok változására, • a Dráva menti társadalmi-gazdasági változások vizsgálataira. Az eredmények ismeretében - noha azok elemzésénél csak tendenciákat kimutatható adatsorok álltak rendelkezésünkre - remélhetjük, hogy ha teljesen nem is, de vízerőművek üzemének módosításával részben egyszer mégis visszaállhat a természetes vízjárás a Dráván nem sértve ezzel jelentősen az energia szektor érdekeit. IRODALOMJEGYZÉK Horváth G. (2002). Hydrological analysis of the Hungarian-Croatian section of the Drava. In” „Az EU VKI bevezetése a Dráva vízgyűjtőjén” conference abstract, WWF, Pécs Kontur István, Kőris Kálmán, Winter János (1993). Hidrológiai számítások. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN: 9630565021. Lovász György (1972). A Dráva-Mura vízrendszer vízjárási és lefolyási viszonyai. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN: 0669002846131. Majer J. (1994) Az ökológia alapjai. Szaktudás Kiadó, Budapest. ISBN: 963-356-032-2. A SZERZŐK BURIAN ALAJOS a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát vízépítő mérnöki szakirányon. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon több, mint 20 éve dolgozik az Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályon. Fő szakterülete az árvízvédelem és a folyógazdálkodás. A Drávával már a kezdetektől foglalkozik, számos mellékág megújulása, a folyó mérése, medersüllyedésének vizsgálata és hajózhatóságának kérdése fűződik nevéhez. DOMANY ANDRAS a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán szerzett környezetmérnöki diplomát, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Építőmérnöki Szakán építőmérnöki diplomát. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályán több, mint 6 éve dolgozik. Fő szakterülete az árvizek elleni védelem, e mellett foglalkozik folyógazdálkodási kérdésekkel is.
