Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. A horvát vízerőművek a múlt század 70-es és 80-as éveinek végére megépülnek a Dráván, amelyek a folyó „felső”, Barcs feletti szakaszán kimutathatóan megváltoztatják a folyó vízjárását. Őrtilosnál az erőművek, legfőképp a legalsó Dubravai vízerőmű (254,000 fkm) közelsége (18 km) miatt nem ritka a napi 80-120 cm-es vízállás ingadozás, míg ez az érték még Barcsnál (154,100 fkm) is viszonylag jelentős, mintegy 40-50 cm. Ez az alsó, Barcs alatti szakaszon már csak kisebb mértékben észlelhető, azonban vizsgálatunk szerint a változás a folyó intenzitás változásában a drávaszabolcsi állomásra vonatkozóan is kimutatható. Ez a mederre gyakorolt hatás mellett kihat a Dráva élővilágára is, megváltoztatva a folyó erőművek nélküli természetes vízjárását. Egy folyó természetes vízjárása az emberi hatások nélküli életét jelenti a folyónak. Azonban a több mint 200 évre visszatekintő kis-, közép- és nagyvízi szabályozás, a több mint 100 éve épült első drávai vízerőmű (ki. a Fala erőművet az 1. táblázatban) és további vízerőművek már önmagukban is olyan hatásokat okoznak, amelyeknél már természetes vízjárásról nem beszélhetünk. Ennek ellenére meg kell találnunk azt a természeti környezet szempontjából még tolerálható vízjárást, amely elfogadható, és amelyre rámondhatjuk, hogy a mai időszakban, a mai környezeti feltételek mentén elfogadhatjuk természetes vízjárásnak. Ez a vízjárásra kedvezőtlen hatásoknak egy bizonyos küszöbszint alá történő „beszorítását” jelenti, és az ennek hatására előálló vízjárás értéket. Meg kell említenünk, hogy a Dráva legnagyobb mellékfolyóján, azaz a Murán is nagyságrendileg hasonló számú vízerőmű létesült, melyek hatása szintén érvényesül az Őrtilosnál lévő torkolati szakasz alatt. A DUBRAVAI VÍZERŐMŰ ÉPÍTÉSE ELŐTTI VÍZJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA A folyón észlelt, fent bemutatott napi ingadozású vízjárás változás (5., 4. és 5. ábrák) vélhetően nagy részben a vízerőművek üzemrendjére vezethető vissza. Az erőművek csúcsra járatása során generált vízszint ingadozás azonban nem csak a mederre, annak partjára és környező területeire gyakorol más, a természetes vízjárástól eltérő hatást, hanem a természeti környezetre is (Horváth 2002) Kézenfekvő volt, belegondolva a vízgazdálkodási érdekeken felül a környezet- és természeti érdekekbe, hogy a folyó felső szakaszain, nem magyar érdekeket szolgáló vízerőművek üzemrendje igazítható-e egy természetesebb állapothoz? Azonban ehhez ezt a bizonyos természetes állapotot, természetes vízjárást először meg kell vizsgálni, meg kell határozni. Az elmúlt években, évtizedekben, évszázadokban a vízerőművek mellett más antropogén hatások is érvényesültek, azonban a vizsgálatok során ezek hatásai az észlelések miatt gyakorlatilag beépültek a vizsgálat módszerébe. A szerzőknek alapvetően a célja egy olyan „nagyságrend” megállapítása, amely alapot képezhet egy esetleges jövőbeni további vizsgálatokhoz, és ennek kapcsán olyan beavatkozásokhoz, amelynek hatására a Dráva, ha nem is teljes mértékben, de megközelítheti a korábbi természetes vízjárását. 3. ábra. Napi vízállás ingadozás az őrtilosi (235,900 flm) szelvényben Figure 3. Daily water level fluctuation in section Ortilos (235.900 rkm) 4. ábra. Napi vízállás ingadozás a barcsi (154,100 flm) szelvényben Figure 4. Daily water levelfluctuation in section Barcs (154.100 rkm) 5. ábra. Napi vízállás ingadozás a drávaszabolcsi (77,700 fkm) szelvényben Figure 5. Daily water level fluctuation in Drávaszabolcs (77.700 rkm) section
