Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
6 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. gas-Tauemből indulva a Kami-Alpokon és a Karavankákon át a Dráva és a Száva közötti paleozóos hegységeken fut, majd síksági vonalon halad a Dráva torkolatáig. A nagy kiterjedésű vízgyűjtő területen csaknem valamennyi földtörténeti kor képződménye fellelhető a felszínen. A legidősebb képződmények a legnagyobb kiterjedésben az Alpok központi területén találhatók. (Lovász 1972). Területi elh Olaszország I Ausztria 22.613,5 Kirí basSza: 710 km 7" / / i-Vízgyűjtő területe: 43238 km-Átlagos csapadék a vízgyűjtőn: 990 mm r,Jh | Vízhozam: 125 -3000 m3/s / 'Átlagos vízhozam' Magyarországom 500 m3/s ( V^áték Barcsnál: 775 cm (min -157, max +618 cm) Magyarország Ered: Dél-Tiroít^n/' Olaszország' teröíétén Szlovénia 4.972,4 km rvátország 434,3 km2 Dunai torkolat ^ lorvátország területén Dráva vízgyűjtő terület _□ 4972,4 023513,5 □ Olaszország □Ausztna □ Szlovénia □Magyarország □ Horvátország 086,4 1. ábra. A Dráva vízgyűjtő területe Figure 1. Catchment area of Drava A Dráva magyarországi szakaszának felső szelvénye Ortilosnál, a Mura torkolatánál, a 236,000 fkm-ben kezdődik. A folyó itt lép be Magyarországra és két szakasztól eltekintve (227,600 - 198,600 fkm és 70,200 — 0,000 fkm között) a magyar-horvát országhatár mentén „meanderezik”, míg végül a horvátországi Alj más településnél éri el dunai torkolatát. NEMZETKÖZI ÉRINTETTSÉG A Dráva dunai torkolatától a 236,000 fkm-ig magyarhorvát közös érdekeltségbe tartozik. Ennek megfelelően a magyar és a horvát Fél - figyelemmel a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiben 1994. július 10-én megkötött vízgazdálkodási EGYEZMÉNY-ben foglaltakra - ezen egyezmény szerint végzi vízgazdálkodási tevékenységét. Az egyezmény célja a vízgazdálkodási viszonyok egységének fenntartása érdekében - elismerve az ebből következő jogokat és kötelezettségeket - a Felek az Egyezmény rendelkezései alapján megvizsgálják és egyeztetett módon megoldják mindazon vízgazdálkodási kérdéseket - beleértve a vizek mennyiségét, minőségét, környezeti állapotát befolyásoló munkálatokat vagy tevékenységeket - amelyek mindkét Fél érdekeit érintik vagy az egyik Fél érdekében tesznek szükségessé a másik Féllel egyeztetett intézkedéseket. A DRÁVA SZABÁLYOZOTTSÁGA A Dráva a 70,200 fkm és a 155,200 fkm (Barcs térsége) között viszonylag szabályozottnak mondható. E szelvény fölött egészen a közös érdekű szakasz határáig, azaz a 236,000 fkm-ig (Ortilos) részben szabályozott. A szabályozás érinti a kis- és középvízi medret (itt szabályozási kőművek, kanyarátvágások és mederkotrások készültek), valamint a nagyvízi medret (árvízvédelmi töltések, hullám- és árterület rendezés). A szabályozási tevékenység mintegy 200 éves múltra tekint vissza, ezen időszak alatt hol nagyobb, hol kisebb ütemben történtek szabályozási munkák. Ma jelenleg kis- és középvízi szabályozás csak nagyon elvétve történik, a nagyvízi szabályzás mondható jelentősebbnek. A Dráva teljes területe az ún. Mura-Dráva-Duna bioszféra rezervátum része, e mellett magyarországi területe nemzeti parki védettség alatt áll, a Duna-Dráva Nemzeti Park része és egyben NATURA 2000-es terület is. VÍZERŐMŰVEK A DRÁVÁN A Dráván az elmúlt mintegy 100 évben összesen 22 vízerőmű épült, melyek összes teljesítménye 1 412,8 MW, éves energia termelése 6 926,65 GWh (/. táblázat). Az erőművek közül 11 Ausztria, 8 Szlovénia és 3 Florvátország területén üzemel. Ezek közül a legidősebb a 405,100
