Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 3. szám

68 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A vizsgálati évek eltérő időjárása hatással van a kádak pá­rolgására (Anda és társai 2016, Anda és társai 2018), a hű­vösebb, illetve csapadékosabb tenyészidőszakokban nem találtunk szignifikáns különbséget az iszap és a hínár ke­zelés párolgás értékei között. Ezzel szemben a kontrol és a hínár kezelés párolgása minden évben statisztikailag iga­zolhatóan eltért. A kádkonstansokból és az egyszerűsített vízmérleg adataiból arra következtethetünk, hogy a gyöke­rező, alámerülő hínámövények jelenléte fokozza a víztest párolgását. Ennek oka, hogy az üledékkel borított fenék és a hínámövények jelenléte a párolgásmérő kádak színét sö­tétebbé tették, ezáltal csökkentve az albedót, aminek kö­vetkeztében a víztest több energiát nyelt el. Továbbá a hí­nárnövények élettani folyamatai is hozzájárulhattak a ma­gasabb párolgáshoz. Brezny és társai (1973) 0,5 m3 vízzel és makrofitákkal (vízi jácint) betelepített tartályokat hasz­náltak, míg a kontrol tartályuk csak vízzel volt feltöltve. A szerzők megjegyezték, hogy a vízi jácinttal rendelkező tar­tály átlagos párolgása 26%-kal magasabb volt a kontrol ke­zeléshez viszonyítva. Mohamed és társai (2012) is arra a következtetésre jutottak, hogy nem helyes az a feltételezés, hogy a makrofitákkal rendelkező víztest párolgása meg­egyezik szabad víztestek párolgásával, amely nem tartal­maz növényzetet. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet az EFOP-3.6.1-16-2016-00015 projekt anyagi támogatásáért. A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3- VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A pro­jekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK Anda, A., Simon, B., Soós, G., Menyhárt, L., Teixira da Silva, J.A., Kucserka, T. (2018). Extending class A pan evaporation for a shallow lake to simulate the impact of littoral sediment and submerged macrophytes: a case study for Keszthely Bay (Lake Balaton, Hungary). Agricultural and Forest Meteorology, 250-251,277-289. Anda, A., Simon, B., Soos, G., Teixeira da Silva, J.A., Kucserka, T. (2016). Effect of submerged, freshwater aquatic macrophytes and littoral sediments on pan evapo­ration in the Lake Balaton region, Hungary. Journal of Hy­drology, 542,615-626. Azorin-Molina, C., Vicente-Serrano, S.M., Sanchez- Lorenzo, A., McVicar, T.R., Moran-Tejeda, E., Revuelto, J., El Kenawy, A., Martin-Hernandez, N., Tomas-Bur­­guera, M. (2015). Atmospheric evaporative demand obser­vations, estimates and driving factors in Spain (1961- 2011). Journal of Hydrology, 523, 262-277. Bart holy, J., Pongrácz, R., Kis A. (2015). Projected changes of extreme precipitation using multi-model ap­proach. Időjárás, 119(2), 129-142. Brezny, O., Mehta, /., Sharmas, R.K. (1973). Studies of evapotranspiration of some aquatic weeds. Weed Sei, 21(3), 197-204. Lim, W.H., Roderick, M.L., Hobhins, M.T., Wong, S.C., Farquhar, G.D. (2013). The energy balance of a US Class A evaporation pan. Agricultural and Forest Meteorology, 182-183, 314-331. Mineur, F., Arenas, F., Assis, J., Davies, A.J., Engelen, A.H., Fernandes, F., Malta, E., Thibaut, T, Nguyen, Tu Van, Vaz-Pinto, F., Franken, S., Serräo, E.A., De Clerck, O. (2015). European seaweeds under pressure: Conse­quences for communities and ecosystem functioning. J. Sea Res., 98, 91-108. Mohamed, Y., Bastiaanssen, W., Savenije, H., Hurk, B. V., Finlayson, C. (2012). Wetland versus open water evap­oration: An analysis and literature review. Phys. Chem. Earth, Parts A/B/C, 47-48, 114-121. Vári A. (2012). Propagation and growth of submerged macrophytes in Lake Balaton. PhD Thesis, Eötvös Loránd University. A SZERZŐK t SIMON BRIGITTA Pannon Egyetem Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök, tanársegéd. Kutatásai kiterjednek a standard, iszapos aljzatú és hínárvege­­tációt is tartalmazó vízfelületek párolgásának meghatározására, továbbá a vízbe hulló avar, illetve nád lebontási ütemének és kioldódási dinamikájának vizsgálatára. SOÓS GÁBOR Tanársegéd, a Pannon Egyetem Georgikon Karának oktatója. Oktatási és kutatási területe a meteorológia különböző szakterületei (evapotranszspiráció) mellett kiterjed a környezetgazdálkodás, különösen a hulladékgazdálkodással, hulladékkezeléssel foglalkozó szakterületekre. KUCSERKA TAMAS PhD, okleveles környezetkutató. A Pannon Egyetem, Georgikon Karának Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszékén tanszékvezető, egyetemi docens. Fő kutatási területe a vízbe kerülő avar, illetve nád lebontásának vizsgálata, a lebontásban résztvevő makroszkopikus gombák vizsgálata. ANDA ANGÉLA Agrometeorológus (DSc, földrajztudomány-meteorológia), a Pannon Egyetem Georgikon Karának egyetemi ta­nára. Kutatási területe a növény-víz kapcsolat vizsgálata, mely termesztett és természetes élőhelyen lévő fajokra is kiterjed.

Next

/
Thumbnails
Contents