Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
48 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. érzékeny taxonok és az urbanizáció mértéke között (EPT% tavasz: R2=0.2327, ősz: R2=0.5348; EPTCOB% tavasz: R2=0.3092, ősz: R2=0.4394). A családok és jellegcsoportok toleranciagörbéi alapján, az egyes csoportok eltérően reagálnak az urbanizáció mértékének a növekedésére. Az Erpobdellidae és az Elmidae családok toleranciája haranggörbét mutat (5. ábra A). A Hydropsychidae, Gomphidae, Hydrobiidae, Lymnaeidae, Ephemeridae, Heptageniidae, Chironomidae és Gammaridae családok esetében, minél nagyobb az Urbanizációs Index, annál kisebb az egyedszám (5. ábra B). A Chironomidae és Lymnaeidae családok már kis urbanizációs terhelés mellett nagy egyedszámcsökkenést mutatnak (5. ábra Cj. Ezek mellett a legtöbb Odonata, Trichoptera, Diptera és Mollusca családok eleve alacsony egyedszámmal voltak jelen a vízfolyásban és az urbanizáció mértékének a változása nem befolyásolta az egyedszámértékeket (5. ábra D). Azonban a Baetidae és a Simuliidae családok esetében a nagymértékű urbanizációs terhelés egyedszám-növekedést eredményezett (5. ábra B1 és Dl). A táplálkozási csoportok évszaktól függetlenül negatívan reagáltak az urbanizáció mértékének növekedésére (5. ábra Cj. Eger városának térbeli elrendeződését egy sematikus ábrán mutatjuk be (6. ábra A). A mintavételi helyek EQR értékeinek változását a 6. ábra B mutatja be, melyen az oszlopok magassága az EQR értékeit tükrözi, míg a színük a biológiai állapotot jelzik. Az urbanizációs index mértékét a 6. ábra C oszlopainak magassága mutatja be, minél magasabb az oszlop, annál nagyobb az urbanizációs index. 5. ábra. Az urbanizáció mértékének növekedésére adott válaszreakciókat jelző sematikus toleranciagörbék a különböző funkcionális és taxonómiai csoportoknál. A tengelyek értékei a nyíl irányába növekednek Figure 5. Schematic curves of taxonomical and functional groups in response to increase urbanization rate. Values are increasing along axes 6. ábra. Eger város és a mintavételi pontok sematikus ábrája: A, az EQR: B. és az Urbanizációs Index: C változása az Eger-patak Eger városán keresztülhaladó szakaszán Figure 6. Schematic depiction of spatial arrangement of the studied city and the relative position of the sampling sites (A), variation in EQR of the sampling sites (B) colours refers to the ecological status, heights of the columns refers to the exact value of the EQR), and variation in the urbanization along the city (C) higher the column, the higher is the urbanization) ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A városok számának és területének növekedése és a környékükre gyakorolt növekvő befolyása miatt egyre inkább szükséges az urbanizáció tér és időbeli hatásainak vizsgálata a városokon keresztülhaladó vízfolyásokban. Vizsgálatunk során bebizonyitottuk, hogy a makrogerinctelen közösségek faj összetételét befolyásolja az urbanizáció, azonban nem tudtuk igazolni, hogy az urbanizáció mértéke meghatározza-e a közösség faj számát. A vártaknak megfelelően negatív kapcsolatot mutattunk ki az érzékeny taxonok jelenléte és az urbanizáció mértékének a növekedése között, azonban nem csak az EPT%, hanem az EPTCOB% is csökkent az urbanizációs gradiens mentén. Eredményeink azt mutatják, hogy a legtöbb taxonómiai csoport és funkcionális táplálkozási csoport egyedszáma az urbanizáció mértékének a növekedése mellett csökkenő tendenciát mutat. Mindamellett, hogy negatív kapcsolatot mutattunk ki az urbanizáció mértéke és a makrogerinctelenek abundanciája között, a biológiai minősítés értékszámával (EQR) és a biológiai állapottal is negatív kapcsolatban van az urbanizáció mindkét évszakban. A szezonális változások ellenére, jelentős különbséget nem mutattunk ki az EQR-ban és a biológiai állapotban a két évszak között, melynek oka a környezeti tényezők minimális változása a két évszak között. Az urbanizáció negatív hatással van a vízi makrogerinctelen közösségekre,
