Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
30 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. A Kolon-tó nyíltvíz rekonstrukciójának hatása az élőhelyekre és limnológiai tényezőkre Ábrám Örs*, Biró Csaba**, Morvái Edina*, Boros Emil*** * Futóhomok Természetvédelmi Egyesület, H-6070 Izsák, Matyó dűlő 46. (E-mail: flitohomok@kolon-to.com) ** Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, H-6000 Kecskemét, Liszt Ferenc utca 19. *** MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, H-l 113 Budapest, Karolina út 29. Kivonat A Kolon-tó a Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb, 1200 hektár kiterjedésű vizes élőhelye, de a kora és a vízrendezések miatt természetesnél alacsonyabb vízszintjének köszönhetően benne a szukcessziós folyamatok előrehaladottak. A tavi feltöltődés visszavetése, nyílt víztestek, illetve mozaikos, diverz élőhelyek létrehozása érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mederkotrásos élőhely-rekonstrukciót valósított meg a területen. Kutatásaink során ezen élőhely-rekonstrukciók hatását vizsgáltuk, mely kiterjedt az érintett területeken történő beavatkozás előtti, illetve a legfrissebb állapotokat tükröző élőhelytérképek készítésére és összehasonlítására. Légifotók alapján manuális képernyő digitalizálással határoltuk le az élőhelyfoltokat, melyeket az ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) szerint kategorizáltuk. E mellett a kialakított nyíltvizes élőhelyek néhány jellemző limnológiai tényezőjét is vizsgáltuk. Az összesen 158 hektárt lefedő három mintakvadrátokon belül 15%-os területi lefedettség mellett, 24,5 hektáron megjelent 18 új élőhelytípus jól mutatja a beavatkozások sikerességét. A térképi ábrázolás szemlélteti a térbeli elhelyezkedést, a jövőben pedig lehetőséget biztosít az itt kialakult élőhelyek dinamikájának vizsgálatára. A térben is elkülönülő Tókás víztest limnológiai eredményei rámutatnak arra, hogy vize karakterisztikusabb lápi jelleget mutat, mint az Öreg-víz és a Nagy-víz nevű víztestek. Ezt tükrözi az ott készített élőhelytérkép eredménye is, a hínárnövényzetében uralkodó faj a közönséges rence (Utricularia vulgaris), a lápi jelleg indikátorfaja. Összességében elmondható, hogy az eddigi beavatkozások eredményei alapján, más tervekkel összhangban, további élőhely-rekonstrukciós munkálatok javasoltak, ezek ugyanis kedvező hatást gyakorolnak a vizes élőhely diverzitására, komplexitására. Kulcsszavak Kolon-tó, élőhely-rekonstrukció, nyílt víz, mederkotrás, élőhelyek változása. Impact of open water restoration on the habitats and limnological conditions in Lake Kolon Abstract Lake Kolon is one of the most significant wetlands in the Danube-Tisza Interfluve, but due to its age and its lower water level from earlier water regime, succession processes are advanced. The Kiskunság National Park Directorate has implemented a habitat reconstruction in order to retrieve the sediment accumulation, to open water bodies and to create diverse habitats. In the course of our research, we examined the impact of these habitat reconstructions, which included the preparation and comparison of habitat maps prior to intervention in the affected areas and reflecting the latest conditions. Aerial images were used to delimit habitat patches by manual screen digitization, categorized according to the new habitat-classification system. Furthermore, some of the characteristic limnological factors of open water habitats have been investigated. With 15% spatial coverage within the sample quadrats (158 hectares), 18 new habitat types on 24.5 hectares demonstrate the success of the interventions. The map representation illustrates the spatial location, and in the future provides an opportunity to examine the dynamics of the habitats developed here. The limnological findings point to a significant difference in the spatially distinct Tókás water body, which is characterized by a more typical marshland, compared to the other two water bodies. This is also reflected in the habitat map produced there, because the common species in the seaweed vegetation is the Greater Bladderwort (Utricularia vulgaris), which is an indicator of the marsh character. All in all, based on the results of the interventions so far, in accordance with other plans, additional habitat reconstruction works have been proposed, which have a particularly favourable effect on the diversity and complexity of the wetland habitat. Keywords Lake Kolon, reconstruction of habitats, open water, dredging, habitat change. BEVEZETÉS A tó fejlődéstörténetéből az elmúlt 27 000 évet ismerjük részletesen, a mintegy 20 000 éve kifejlődött tavi rendszer a Duna-Tisza köze egyik legidősebb tórendszere (Lóki és társai 1996). Kialakulásában meghatározó szerepet töltött be a Duna, mely felhalmozott hordalékát később az uralkodó széliránynak megfelelően ÉNy-DK irányban formálta újra, létrehozva a buckavidéket (Sümegi és társai 2011). Más elméletek szerint a jelenlegi tavi fejlődés mintegy ötezer éves múltra tekint vissza, és a szubboreális szakasz határán kezdődhetett el (Molnár 2015). Az éghajlatváltozásoknak és a tagolt mederszerkezetnek köszönhetően változatos jellegű vizes élőhelyek sorozata alakult ki benne mind térben, mind időben. A természetes tófej lődés a XIX. század végén szakadt meg, amikor megkezdődtek az első lecsapolási munkálatok, és 1927-re a tavat teljesen lecsapolták (Tetézi 2012). A hajdan gazdag növény- és állatvilág átalakult, folyamatosan elszegényedett. A tőzegbányászat és a tófenék mezőgazdasági művelése végveszélybe sodorta a területet, hiszen a legmélyebb részeken is kaszálókat, szántókat találunk. A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ös megalakulásával nyílt lehetőség a terület rehabilitálására (Iványosi Szabó 2015). ANYAG ÉS MÓDSZER A Kiskunsági Nemzeti Park megalakulása óta rendszeres, heti adatsorral rendelkezünk a Kolon-tó vízszintjének alakulásáról, melyet az 1. ábra mutat be. A mért adatokat a tavat lecsapoló Kulléri-zsilip felvizének vízszintjei adják.
