Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 3. szám

29 Pusztai-Eredics A. és Tóth G.: Feliszapolódási vizsgálatok a Rába folyó árterén 137Cs-izotóp gamma-spektrometriai elemzése alapján Kiss, I, Sipos, Gy., Fiala, K. (2002). Recens üledék felhalmozódás sebességének a vizsgálata az Alsó-Tiszán, Vízügyi Közlemények 84. 3., pp. 456^167. Lambert, C.P., Walling, D.E. (1987). “Floodplain sed­imentation: A preliminary investigation of contemporary deposition within the lower reaches of the River Culm, Devon, UK.” Geografiska Annaler, Vol. 69A, pp. 47-59. Petró, T. (2010). A magyarországi patakok, kisebb fo­lyók áradása okozta veszély-helyzetek, a védekezés lehe­tőségei. Hadmérnök V. 2: pp. 178-198.ISSN 1788-1919. http://www. hadmernok.hu/2010_2 _petro 1 .pdf Ritchie J.C., Me Hemy, J.R. (1990). “Application of radiation fallout 137Cs for measuring soil erosion and sed­iment accumulation rates and patterns.” a review, J. Envi­ron. Qual., Vol. 19, pp. 215-233. Sándor, A.. Kiss, T. (2007). A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál. Hidrológiai Köz­löny 87. évf. 4. szám, pp. 19-24. Soster, F.M., Matisoff, G., Whiting, P.J., Forms, W., Ketterer, M., Széchényi, S. (2007). Floodplain sedimenta­tion rates in alpine watershed determined by radionuclide techniques. Earth Surface Processes and Landforms 32: pp. 2038-2051. Szabó, K.Z., Udvardi, B., Horváth, A., Bakacsi, Zs., Pásztor, L., Szabó, J., Laczkó, L., Szabó, Cs. (2012a). A talajok cézium-137 koncentrációja Pest megyében, Nuk­leon, V. évf. 109 p. Szabó, K.Z., Udvardi, B., Horváth, A., Bakacsi, Zs., Pásztor, L., Szabó, J., Laczkó, L., Szabó, Cs. (2012b). Ce­sium-137 concentration of soils in Pest County, Hungary. Journal of Environmental Radioactivity 110: pp. 38-45. Szabó, Sz„ Posta, J. (2008). A földtani közeg nehéz­fémtartalma és a feltöltődés sebessége a tiszai hullámtéren. In: Püspöki, Z. (ed.): Tanulmányok a geológia tárgyköré­ből dr. Kozák Miklós tiszteletére. Debrecen, pp. 85-90. Szerbin, P., Koblinger-Bokori, E., Koblinger, L., Végvári, /., Ugrón, A. (1999). Caesium-137 migration in Hungarian soils. The Sei. Total Envir., 227, pp. 215-227. Takenaka, C., Onda, Y., Hamajima, Y. (1998). Distri­bution of cesium-137 in Japanese forest soils: Correlation with the contents of organic carbon. The Science of the Total Environment 222: pp. 193-199. Tamura, 71, Jacobs, D.G. (1960). Structural implica­tions in cesium sorption, Health Phys. 2, pp. 391-398. Valcke, E., Cremers, A. (1994). Sorption-desorption dynamics of radiocaesium in organic matter soils. Sei. Tot. Env. 157, pp. 275-283. Walling, D.E., He, Q. (1997). Use of fallout 137Cs in­­investigation of overbank sediment deposition on river floodplains. Catena 29: pp. 263-282. Wyzga, B. (1999). Estimating mean flow velocity in channel and floodplain areas and its use for explainig the pattern of overbank deposition and floodplain retention. Geomorphology 28: pp. 281-297. Zhao, Y„ Marriott, S., Rogers, J., Iwugo, K. (1999). A preliminary study of heavy metal distribution on the flood­plain of the River Severn, U.K. by a single flood event. Science of the Total Environment, 243-244: pp. 219-231. Zhiyanski, M., Bech, J., Sokolovska, M., Lucot, E., Bech, J., Badot, P.M. (2008). Cs-137 distribution in forest floor and surface soil layers from two mountainous regions in Bulgaria, Journal of Geochemical Exploration 96 (2), pp. 256-266. A SZERZŐK PUSZTAI-EREDICS ALEXANDRA 2017-ben kitüntetéses okleveles geográfusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geomorfológus szakirányán. Jelenleg az ELTE Környezettudományi Doktori Is­kola PhD hallgatója. Doktori témája: A dunántúli folyók feliszapolódásának vizsgálata gamma-spektroszkópi­ával. A 2016/2017-es tanévben a korábbi években elért kiemelkedő tanulmányi eredményeiért Köztársasági Ösztöndíjat kapott. TÓTH GÁBOR PhD, egyetemi docens. 2006-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Dok­tori Iskolájában. Jelenleg az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Savaria Földrajzi Tanszékének oktatója. Oktatja többek között Európa regionális földrajzát, Európán kívüli világ földrajzát, Geomorfológiát, illetve a Külső erők földrajzát. Kutatási területe a magashegységi geomorfológia és a dunántúli folyók felisza­polódásának vizsgálata.

Next

/
Thumbnails
Contents