Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
14 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. Balneológiái és gyógyvíz-technológiai vizsgálatok Parádfürdőn Szűcs Péter* **, Kiss-Tóth Emőke***, Ilyés Csaba* **, Tóth Márton*, Juhász Eleonóra***, Dojcsákné Kiss-Tóth Éva***, Juhászné Szalai Adrienn***, Rabóczky Anita****, Suskó Mihály**** * Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, 3515 Miskolc, Egyetemváros. (E-mail: hgszucs@uni-miskolc.hu; hgilyes@uni-miskolc.hu; hgtoth@uni-miskolc.hu) ** MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport, 3515 Miskolc, Egyetemváros. *** Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, 3515 Miskolc, Egyetemváros. **** Parádfürdői Állami Kórház, 3244, Parádfürdő, Kossuth u. 221. Kivonat A Parádfürdői Kórházban terápiás célokra használt vasas-timsós gyógyvíz Magyarországon egyedülálló. A gyógyvizet nem forrásból, vagy kútból nyerik, hanem egyedülálló módon a kórház fölött elhelyezkedő Egyezség-táróból kinyert kőzetet áztatják két medencében, amit később kádfürdőkben használnak többféle megbetegedés gyógyításához. Kutatásunkban ezt az áztatásos gyógyvízkészítési módszert, valamint hatásait vizsgáltuk egy tématerületen átívelő komplex program keretében. Egyrészről a kinyert kőzet áztatásával nyert vizet vizsgáltuk többféle előkészítés, aprítás után. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a táróból nyert timsós kőzet további aprítása érdemben nem befolyásolja a kinyerhető oldott anyag tartalmat. A gyógyvizet jelenleg nőgyógyászati betegségek, bántalmak kezelésére használják, azonban a vizsgálatok során arra is kerestük a választ, hogy igazoljuk a gyógyvíz rövidtávú hatásosságát az arthritis psoriatica diagnózisú betegek esetében. Az eddig elvégzett kutatások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Miskolci Egyetem a balneológiái kutatások területén jelentősen növelje a tevékenységét a jövőben. Kulcsszavak Balneológia, gyógyvíz, kioldódás, vasas-timsós kőzet. Balneological and medicinal water technology research investigations in Parádfürdő Abstract The iron-and-teas therapeutic water used for medicinal purposes in the Parádfürdő Flospital is unique in Hungary. The medicinal water is not extracted from a spring or a well, but the rock extracted from the Adit Egyezség above the hospital is soaked in two pools, which are later used in bathtubs to cure various diseases. In our research, we studied the method and effects of the medicinal water in the framework of a cross-thematic research. On the one hand, we studied the water obtained by soaking the extracted rock after several grinding. Based on the results, these do not significantly affect the extractable solids content. At present, medicinal water is used to treat genital diseases, but in the study, we were looking for a response to the short-term efficacy of medicinal water in patients with psoriatic arthritis diagnosis. The completed investigations can strengthen the balneology research activity at the University of Miskolc. Keywords Balneology, medicinal water, dissolution, potash-alum rock. BEVEZETÉS Párád híres a fürdő- és gyógyvizeiről, már 1730-as években feljegyezték a Parádi-völgy forrásainak gyógyvizét, azok gyógyászati felhasználását (Cseke 1982). Többek között a vas-timsós-arzénes Clarisse-forrás, a kénes-alkálikus Csevicze-forrás vizei régóta ismerten gyógyhatásúak (Aujeszky és társai 1949). A gyógyhely először e forrásokon alapuló ivókúráiról volt híres, ezeket a vizeket a mai napig palackozzák. Az 1952-ben megalakult az Állami Gyógyfürdőkórház, ami a harmincas években épült mai formájában, tovább hasznosította az eddig ismert forrásokat, és új módszereket dolgozott ki a hasznosítására (Cseke 1982). A XVIII. század óta a közeli Fehér-kő „Egyesség-tárójából” érceket termeltek ki. Az ércben már szegény kőzeteket kilúgozták és fürdésre alkalmas gyógyvíz előállításához használták fel. Jelenleg a pirittartalmú andezitet kiváló minőségű ivóvízzel elegyítve használják fel. A táró 350 m hosszú vágataiban különböző minőségű és szövetű dácitokat termeltek ki, melyek közül a kissé kovás, kaolinos, pirittartalmú szulfátos dácit-breccsa a legalkalmasabb a gyógyvíz előállítására (Cseke 1982). A gyógyfürdő vizeit különböző típusú nőgyógyászati megbetegedésére alkalmazzák sikerrel, míg a források vizeit palackozzák, a Csevice-forrás idült gyomor és bélhurut ellen javallt, míg az arzénes víz vérszegénység, lábadozás és kimerültség ellen segít (Frank és társai 1932). A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara (Szűcs és Mikita 2016) az Egészségügyi Karral, valamint a Parádfürdői Állami Kórházzal közösen egy interdiszciplináris kutatás keretében vizsgálja a parádi gyógyvízkészítés módszerét, azok hatékonyságát, valamint új típusú gyógyászati alkalmazását. PÁRÁD KÖRNYEZETE Párád a Mátra hegység északi előterében, a Parádi-Tama mellett 240 mBf magasságban fekszik. Északról a Fehérkő (320 m), délről a Vörösvár (369 m) határolja (Cseke 1982). Éghajlata jellegzetes völgyklíma, a magas hegyek nagyfokú szélvédelmet adnak, ami hűvös nyarat és nem túl hideg telet eredményez (Aujeszky és társai 1949). A gyógyhely környezetében számos forrás található. A Sándor-rét alatt nyíló Ilona-völgyben fekvő Szent-István-kút kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, vasas gyógyvize, ami mélyből, utóvulkáni eredetű szénsavgázzal tör elő. Parádhuta északi részén található a Clarisse (Klarissza) forrás,
