Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
12 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. is C sapadékmcrók közötti távolság (m)-*—75 -> 100% —50 -> 75% -*-0->50°o ------100% ------75% ------50% 6. ábra. A kialakított zónák közötti átmenet mérésének eredményei a kísérleti parcella hosszú oldalával párhuzamosan (2018) (Megjegyzés: A különböző színű mérési vonalak az adott két zóna közötti átmenetre utalnak, valamint kék, zöld és sárga vonalak jelzik az előírt vízmennyiségeket.) Figure 6. The results of the transition measurements between zones when measuring lines were parallel to the longer sides of the field (2018). (Note: The colour of the lines represents the transition between the given two zones. The blue, green and yellow lines represent the prescribed water depths.) Magyarországon a gazdák a frontálisan haladó berendezéseket (lineárokat) részesítették előnyben korábban, így a körforgó öntözőberendezések terjedése csak az utóbbi évek eredménye. Fontos, hogy a gazdálkodók megismerjék az automatizált körforgó számyvezetékek előnyeit, amelyek könnyen működtethetők és egyszerűbb a kiépítésük is, továbbá a saroköntöző tagok megjelenésével táblák alakjának lekövetése is megfelelővé vált. A VRI technológiával elérhető energia- és vízmegtakarítás további előnyöket jelent. Az adott ÖD-oknál fellépő alul- és túlöntözés, valamint a kapcsolódó vízkijuttatási egyenletesség vizsgálata újdonságnak számít a VRI iS rendszereken, ahol minden szórófej egyenként működtethető. Az egyenletesség egy időben, megegyező feltételek mellett került mérésre a két különböző zónában, így az eloszlási és a Christiansen-féle egyenletességek összehasonlítása lehetővé vált. Mindkét öntözött parcella kiváló egyenletességet mutatott, továbbá megállapítottuk, hogy nem volt jelentős az alul- és túlöntözött vízmennyiség hektárra vetítve. A szomszédos zónák közötti átmeneti sávok vizsgálata alapján kiderült, hogy legalább 9 m széles átmenettel kell számolni, amely akár 14 m fölé is nyúlhat, ha nagyon pontos vízkijuttatás szükséges. Következésképpen megállapítottuk, hogy a szórófejenként vezérelhető VRI rendszer egyenletessége megfelelő volt az eltérő aránnyal öntözött zónákban, a jó egyenletességi mutatók mellett az alul- és túlöntözés nem számottevő. A VRI zónák határainak kijelölésénél legalább 9 m átmeneti sáv figyelembevétele szükséges, hiszen a két év mérései alapján leginkább ez az érték jellemző a VRI zónák átmeneti sávjaira. Ennek ismeretében biztosabban jelölhetjük ki azokat a területeket, ahol fontos, hogy a megkívánt vízmennyiség kijuttatása megfelelő egyenletesség mellett teljesüljön. A tanulmányban bemutatott vizsgálatsorozat egyelőre nem tért ki a párolgási veszteségek mérésére, mely a precíziós vízkijuttatás tényleges megvalósulását érdemben befolyásolhatja. A helyspecifikus öntözővízadagok önmagukban csökkentik a veszteségeket, így a párolgási deficitet is, ugyanakkor a táblán belüli vízháztartás optimalizálásakor az evapotranszspiráció térbeli eloszlására is figyelemmel kell lenni. Az eloszlás- és egyenletesség vizsgálatok mindössze a rendelkezésre állt, szerelt szórófejtípusra vonatkoznak. Célunk, hogy az eltérő cseppképzésü vízkijuttató elemekre is hasonló elemzéseket végezzünk, segítve ezzel a precíziós öntözéssel kapcsolatos szaktanácsadásokat. Érdekes kérdéskör a növényállomány nélküli (pl. kelesztő öntözés) vagy elhanyagolhatóan kis magasságú kultúrák öntözése során előálló szórásegyenletességek vizsgálata, mivel ezekben az estekben a felszíni elfolyás jelentősége az érdesség csökkenése miatt fokozott lehet. A precíziós öntözés terjedését - hasonlóan más agrotechnikai elemekhez - alapvetően a gazdaságossági kérdések határozzák meg. A tanulmányban bemutatott, méréseken alapuló, tudományos igényességű méréssorozatok jó alapot nyújtanak az objektív költség-haszon elemzésekhez is. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16- 2017-00008, a kutatómunkát az EFOP-3.6.1-16-2016- 00016 pályázat támogatta. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Emberei Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatta, a Szent István Egyetem vízzel kapcsolatos kutatások, tématerületi programja keretében (1783- 3/2018/FEKUTSRAT). IRODALOMJEGYZÉK American Society of Agricultural Engineers (ASAE) (1997). Test Procedure for Determining the Uniformity of Water Distribution of Center Pivot and Lateral Move Irrigation Machines Equipped with Spray or Sprinkler Nozzles (Revised 2001). USA. Bartholy,./., Pongrácz, R., Hollósi, B. (2013). Analysis of projected drought hazards for Hungary. Advances in Geosciences, 35, 61-66. Burt C. M., Clemmens A. J., StrelkoffT. S., Solomon K. H., Bliesner R. D., Hardy L. A., Howell T. A., Eisenhauer D. E. (1997). Irrigation Performance Measures: Efficiency and Uniformity. J. Irrig. Drain. Eng. 123,423^142. Burt C. M., Walker R. E., Styles S. W. (1992). Irrigation system evaluation manual. California. de Bruyn L. P. (1982). The Effect of Over-Irrigation on the Growth and Production of Gossypium hirsutum. Irrig. Sei. 3, 177-184. Christiansen E. J. (1941). The uniformity of application of water by sprinkler systems. Agric. Eng. 22, 89-92. Daccache A., Knox J. W., Weatherhead E. K., Daneshkhah A., Hess T. M. (2015). Implementing precision irrigation in a humid climate - Recent experiences and on-going challenges. Agric. Water Manag. 147, 135-143. Dukes M. D., Periy C. (2006). Uniformity testing of variable-rate center pivot irrigation control systems. Precis. Agric. 7, 205-218. Evans R. G., LaRue J., Stone K. C, King B. A. (2013). Adoption of site-specific variable rate sprinkler irrigation systems. Irrig. Sei. 31, 871-887.