Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
72 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. Louis Napóleon, olyan ember volt, aki mindent elkövetett a királyságáért. így a folyami problémák sem kerülték el a figyelmét. Jelen volt csaknem minden alkalommal, amikor egy gát átszakadt. Ráadásul rövid négyéves uralkodásának utolsó napjaiban számos előremutató döntést hozott az árvíz problémáinak kezelésére. Ezek közül a fontosabbak a következők voltak: • Fontos szerepet játszott a folyami árvíz elleni küzdelem új megközelítési módjának kialakításában, ugyanis azt követelte a holland folyamos szakemberektől, hogy azonnal intézkedjenek a folyami árvizek elkerülése érdekében. Viszonylag rövid idő alatt nagy eredményeket kellett felmutatni, és végrehajtani. A folyómeder módosításával ellentétben a folyó oldalirányú elterelését, a vízhozam megosztását javasolták. Ez volt a hidrológiai mérnökök szakbizottságának egyik legfontosabb ajánlása, amiről tájékoztatták a királyt. Ez az árvíz kezelésének új módja volt. Az elterelés kivitelezéséhez az IJssel folyó mentén 5 és a Linge folyó mellett Asperennél 16 új túlfolyót építettek a gátakba. További 4 túlfolyó készült a Merwede folyó mentén valamint Gorinchem északi részén, még mielőtt a katasztrófa éve véget ért volna. • A Folyótörvény elfogadása, új, megváltozott jogi szabályozás került kidolgozása. A folyótörvény hangsúlyozta, hogy a központi kormány, végső felelősséggel tartozik a folyók állapotáról. A törvény legfontosabb célkitűzése a folyóknál a vízlevezetési kapacitás további romlásának megakadályozása volt. Megtiltottak bármilyen olyan munkát, amely növelné a folyó vízlevezető képességének csökkenését. Ilyet csak a Rijkswaterstaat engedélyével lehetett végezni. A folyómeder, a folyóágy feltöltése szintén nem engedélyezhető. Ezenkívül a törvény kimondta, hogy azokon a területeken, ahol nincsenek gátak vagy rakpartok, engedély nélkül nem lehet ilyeneket építeni és szabályozni a parti sávot. Az engedély nélkül épített munkákat a tulajdonos költségén kell eltávolítani. A törvény megsértése esetén 600 gulden bírságot szabtak ki. • A Diefdyke gát (ld. az 1573. évi árvíznél, valamint a 4. ábrán) vonalának a megerősítése. • Az 1809-es árvíz katasztrófa után a Linge folyón megkezdett munkálatoknak, a folyó oldalirányú elterelésének kivitelezése, zsilipek építése a Lek folyó mentén Culemborg mellett és Gorinchem melletti Merwede gáton. Az 1809 utáni években nagyléptékű gáterősítési munkák kezdődtek az árvíz hatására (Floodsite project 2006). Ugyanakkor kiderült, hogy a folyók elterelése, mint az éppen aktuális tervezési irány enyhíti a még erősen uralkodó szkepticizmust, ami a folyók szabályozására és az árvízvédelem megoldására való országos képességet illette. Ezt a kétséget azonban tovább erősítette a francia uralkodás időszakát követő általános társadalmi-politikai klíma. Az európai restauráció éveiben (1814 - 1830), sokan hajlamosak voltak elfordulni a felvilágosodás főbb eszményeitől és a korábbi nézetek egyre inkább előtérbe kerültek minden területen. Ez alól a folyópolitika sem volt kivétel, a folyók szabályozásának hagyományos megközelítése a meder vízvezető képességének javítása újra előtérbe került. A restauráció eredményeként például még I. Vilmos királynak nem sikerült újjáélesztenie az 1810-es gát-törvényt. 2. kép. A Rajna kiöntése 1809-ben az utóbbi ezer év egyik legnagyobb J'olyami árvize volt Hollandiában Picture 2. Rhine flood in 1809, one of the largest river floods was in the last thousand years GÁTSZAKADÁSOK Az ismert árvizekről körülbelül ezer év távlatában vannak értékelhető információk Hollandiában. Évszázadokon át Hollandia számított a gátépítés példaképének és még ma is a Rijkswaterstaat a legnagyobb hatóság az országban. A gátak azonban sok esetben nem elégítették ki műszaki jellemzőik alapján a természet által elvárt igényeket. Erről tanúskodik az 1735. évi gátszakadás, ami 1134. és 2006. közötti időszakban kialakult (van Baars, és van Kempen 2009). Az 1., 2. és 3. képek a gátszakadások után visszamaradt kopolyákat, illetve a kopolya elkerülésével megépített árvízvédelmi gátakat mutatnak. A fényképek és űrfelvételek lehetővé teszik a gátszakadások méretének felmérését, azok jellemző méreteinek meghatározását. A 3. kép jól mutatja a kopolyából kimosott talaj szétterülését. 3. kép. Az Overslag-i kopolya (hollandul kőik) Betuweben, ember indukálta gátszakadás a második világháború alatt Picture 3. Scour pit (kolk in the Netherland) at Betuweben, as a man made dike breach during the WWII XX. SZÁZADI KATASZTRÓFÁK 1916. január 13. és 14. közötti árvíz katasztrófa a Zuiderzee környezetében több tucat gátszakadással járt (4.
