Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
69 Nagy László: Árvízvédelem rövid története Hollandiában [WILHELMS Gr w -Scheiden . jade-Ka"311 jEn>sJ paiger f/Huhith'}1 iieinhausen-1511 1362 <0 t. 15g Aldessen Ho/í- ^ 307 ^ Saphusen,. "^bn SchjA ,3M „X •••Schlicker tó^aMesche Havermoniken Síel ***”»L. Bánt)*'0*"* ^ ut^hlder ’ jjc o> mo) a C h,[leuchtturmAmgas1|<?S. 01 d ® Jadelel) 8 CNJ 1362 IVürde/e/i/g e n ) \ ' 3. ábra. Az Ellensi-gát helye a Jade-öbölben (https://upload.wikimedia.0rg/wikipedia/commons/c/c6/JadeWeser.png) Figure 3. The situation of the Ellens dike in the Jade bay A XVI. század elejétől Hollandiában számos gát épült a tengeri viharok árvize ellen és azért, hogy szántóföldet nyerjenek. Az Ellensi-gát a Jade-öböl egy részét zárta le a Fekete-Brack iszapszigetei mentén, összekötve a Dél- Oldenburgi földet az Északi-Jeverlanddal (5. ábra). A mintegy négy kilométer hosszú gát áthaladt Ellens- és Ahm-szigeten. A fő gát, az Ellensi-gát, 1596 és 1615 között épült Oldenburg megye irányításával, a gátvonal lerövidítette a korábban megépített gátakat, ez volt az egyik legelső nagyobb összefüggő munka a tenger jelentősebb mértékű visszaszorítására. A Fekete-Brack egymástól elválasztotta a grófság két részét. A kapcsolat csak a kelet-fríz területeken keresztül volt lehetséges, amely azonban útdíjat követelt. Ezért a tervezte VII. János Oldenburg grófja a gátépítést Ostfriesland (Kelet-Fríz) terület akaratával szemben az egész öbölben. 1593 történt az első lépés, megépült egy északra vezető gát Ellens szigetén át. 1595-ben a két Oberahmer-szigetet a Jever északi oldalához kötötték egy gáttal. 1596-1597-ben egy másik gát épült, ami Jiddingtől a Hiddels-szigeten át az Ellensi-szigetre vezetett, és így kiszáradhatott az Ellensi-szigettől délre eső terület. Az Ellensi-gát kialakításával kapcsolatban már az építkezés második évében (1597-ben) Ostfriesland kifogást emelt a töltésépítés ellen, majd 1599-ben a Birodalmi Bírósági Kamaránál (Reichskammergericht) az Oldenburgiakat beperelte. A bíróságon bemutatott dokumentumok és az értékes térképek pontosan leírták a meglévő helyeket, azok történelmi múltját. Ostfriesen a kereskedelem, a hajózás és a halászat elvesztésével indokolta panaszát. Az Oldenburgiak az ókori Oldenburg és Jever szárazföldi terület helyreállítására hivatkoztak. A pereskedés elhúzódott, ezért Oldenburgot 1604-ben arra kényszerítették, hogy szüntesse be az építkezést. Az 1612-es évben csak azzal a feltétellel folytatódhatott a kivitelezés, ha az akkori uralkodó, gróf Anton Günther, a per elvesztése esetén kötelezi magát arra, hogy eltávolítja a gátat. Végül a peres eljárás néhány évvel a kereszttöltés végleges megépítése után záródott sikeresen, így maradhatott a gát. A szárazföldi víz kiáramlásának biztosítására két új zsilipet tervezetek, egyet aj everi és egyet az oldenburgi oldalon. Az egyetlen zsilip gondolatát elvetették, mert a megnyílás szükséges szélességét az akkor lehetséges technológia nem tudta megvalósítani. A zsilip évekkel azelőtt épült, hogy a gát bezáródott volna, az első 1603-04-ben készült oldenburgi oldalon. A második a jeveri oldalon 1608-ban épült, de le kellett bontani, mivel a helye nagyon kedvezőtlennek bizonyult. A második zsilipet végül az első közelében helyezték el az oldenburgi oldalon. Csak 1615. július 31-én sikerült az Ellensi-gátat bezárni nagy anyagi ráfordítások mellett. A több településre kiterjedő összehangolt építkezés méreteit mutatják a következő mennyiségek: A gátépítésen több, mint 1000 munkás dolgozott. Mintegy 100 katona a békét és a rendet biztosította a munka során. A gát számára szükséges földet a Jade-öböl akkori fennmaradt szigeteiről hajóval szállították. Ebből a célból 180 különböző méretű csónakot-hajót használtak. Oldenburg részére a szomszéd városoknak fát és különböző anyagokat kellett szállítaniuk. Anyagként 230000 bokrot, 100000 kerítésoszlopot, 200 szarufát, 120 db 10 és 17 méter hosszú fát és 24 hordót használtak fel. A terület lezárásával kb. 1600 hektár földet nyertek vissza. A XIX. század közepén további intézkedések történtek, hogy a Fekete-Brackot a szárazfölddé alakítsák vissza. Az 1650-es évek előtt a legfontosabb projekt az Ellensi-gát megépítése volt az öböl nyugati oldalán (1596- tól), 1643-ban gátépítés volt a Fekete-Brack területén, és 1643-ban a keleti New Hoben gát kialakítására került sor. Az időközben kialakult nagy áradások jelentősen befolyásolták a munkákat, mert a területen épített gátak nagyon sérülékenyek voltak. (3. ábra) Az új Ellensi-gátnál a két sziget jelentős stratégiai fontossággal bírt a térségben. Ezért Oldenburg grófja a szigeten két erődítményt emelt, melyben mintegy tucat katona tartózkodott. A harmincéves háború (1618-1648) idején 1622 gróf Emst von Mansfeld csapatai foglalták el a Kelet-
