Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 2. szám

Kozma Zsolt: A síkvidéki hidrológia és a belvíz vizsgálata folyamatalapú modellezéssel: kihívások és lehetőségek

35

pénzbeli szolgáltatása több mint kétszerese a közelmúltat jellemző forgatókönyvének, ami egyértelműen a szabályozó szolgáltatások és a víz megtartás jelentőségére utal. Ez összhangban áll a nemzetközi tapasztalatokkal is: a tartós vízborítással, magas telítettséggel érintett vizenyős területek, természetes és mesterséges vizes élőhelyek kapcsán - azok ökológiai és társadalmi jelentőségét felismerve - a szakirodalom és a szabályozói gyakorlat is a helyreállításra, állapotmegóvásra helyezi a hangsúlyt (EU VK1, Boswell és társai2007, Mitsch 2016).

Az ellátó és szabályozó ÖSz-ek közti optimális arány kialakításának fontos része kell legyen az is, hogy a jó agrárai kai masságú területeken a termelés minél inkább zavartalan legyen. Ez belvizes területen feltételezi az időszakos víztöbblet kedvezőtlen hatásainak mérséklését. Vízkészletgazdálkodási, ökológiai, környezetvédelmi és társadalmi szempontból (pl.: Farkas és társai 2009, Somlyódy 2011, OVGT 2016) azok az agrotechnológiai megoldások (tereprendezés, vápák kialakítása, rendszeres mélylazítás, direktvetés, no-till, talajtakarás, másodvetés stb.) a támogatandóak, amelyek a táblán belül megjelenő víztöbbletet helyben tartják: akár a talaj mélyebb rétegeibe történő szivárgás elősegítésével, akár a felszíni és felszín közeli lefolyás lassításával. így belvízképződési szempontból megakadályozzák a „ledugaszolt palack” hatást, illetve az összegyülekezéses belvizek kialakulásának esélyét csökkentik. Az ilyen beavatkozások tervezését nagyban segítheti a precíziós mezőgazdaság és a táblán belüli léptékre irányuló, nagy felbontású hidrológiai modellszámítások összekapcsolása. A belvizet a tábláról kivezető agrotechnikai és műszaki megoldások esetén törekedni kell arra, hogy az elvezetett víz az öblözeten belül maradjon, és ott időszakos tározásra alkalmas mélyfekvésű területre (Körösparti és Bozán 2013) jusson.

Amennyiben a terület víztelenítése nem oldható meg a fenti módokon gazdaságilag racionálisan, akkor célravezető a művelési mód- vagy területhasználatváltás. Ennek gyakorlati megvalósulását elemezte a Regionális Energiakutató Központ és kutatócsoportunk egy közös projektje (Ungvári és társai 2018). A Makó környéki gazdálkodók bevonására, belvízmodellezésre és közgazdasági eszközökre épülő kutatás kimutatta, hogy az ökológiai fókuszterületek (mint a víztöbbletet időszakosan tározni képes, szabályozó szolgáltatásokat biztosító élőhelyek) kijelölését gazdaságilag és hidrológiai szempontból is célszerű lenne összehangoltan elvégezni. A hidrológiai számításokkal kombinált költség-haszon elemzés eredményei szerint az átállás miatt kieső termőterület és profit mértéke jelentősen csökkenthető lenne, ha az 5%-nyi fókuszterület kijelölése nem egyedileg (minden gazdálkodó saját területén külön-külön) történne, hanem közös megállapodással, az elemzésbe bevont teljes terület (120 km2) leginkább belvizes részein. A vizsgálat további fontos tanulsága, hogy a helyi üzemi csatornák működtetése közgazdaságilag veszteséges, a fenntartásuk költsége meghaladja az általuk biztosított mezőgazdasági többlethasznot.

Az ökoszisztéma szolgáltatások hazai térképezése az Agrárminisztérium vezetésével, több akadémiai kutatóhely és számos intézeti, egyetemi, nemzeti parki szakértő

bevonásával jelenleg zajlik (NÖSZTÉP projekt, URL4, Kovács-Hostyánszki és társai 2018). A természetes és művelt élőhelyek ökológiai állapotának és ÖSz-ainak értékelése és az egész országra kiterjedő, 20 m felbontású térképezése során a szabályozó szolgáltatások között több hidrológiai jelenség, és így a belvíz-aszály kérdéskör is komoly hangsúllyal jelenik meg.

Irodalomjegyzék

Acs, T., Kozma, Zs. (2017). Ökológiai talajvízigény cél és lépték szerint. In: Interdiszciplináris tájkutatás a XXL században: a VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai, Blanka, V; Ladányi, Zs (szerk.) Szeged, pp. 127-135.

Benyhe, B.. Právetz, T, Sipos, Gy. (2014). Hidrológiai modellező szoftverek összehasonlítása egy síkvidéki kisvízgyűjtő esetében. In: Aszály és vízgazdálkodás a Dél-Alföldön és a Vajdaságban, Blanka Viktória, Ladányi Zsuzsanna (szerk.). Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. ISBN:978- 963-306-341-5

Bíró, T. (2016). A hazai belvízkutatás néhány időszerű kérdése. Hidrológiai Közlöny 96. évf. 2. szám. pp. 5-12.

Bohlen, P. J., Boughton, E., Fauth, J. E., Quintana-Ascencio, P. F„ Shukla, S., Swain, H. M. (2014). Assessing Trade-Offs among Ecosystem Services in a Payment-for- Water Services Program on Florida Ranchlands. Final Report (G08K10487). United States Environmental Protection Agency.

Boswell, J.S, Olyphant, G.A. (2007). Modelling the hydrologic response of groundwater dominated wetlands to transient boundary conditions: Implications for wetland restoration. Journal of Hydrology 332, pp. 467-476, doi: 10.1016/j.jhydrol.2006.08.004 '

Bozán, Cs., Takács, K, Körösparti, J., Laborczi, A., Túri, N., Pásztor, L. (2018). Integrated spatial assessment of inland excess water hazard on the Great Hungarian Plain. Land Degradation & Development 29 pp. 4373- 4386.

Burkhard, B., Maes, J. (szerk.) (2017). Mapping Ecosystem Services. Pensoft Publishers, Sofia, ISBN 978-954- 642-830-1.

Congalton R.G. (1991). A review of assessing the accuracy of classifications of remotely sensed data, Remote Sensing of Environment. 37, 1, 35-46.

Czúcz, B., Molnár, Zs., Horváth, F., Botta-Dukat, Z.

(2008). The natural capital index of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50 (Supplement 1): 161 -177, DOI: 10.1556/ABot.50.2008.Suppl.8.

Csendes, B., Mucsi, L. (2016). Inland excess water mapping using hyperspectral imagery. Geographica Pannonica 20:4 pp. 191-196. DOI: 10.18421/GP20.04-01.

Daniel, E.B., Camp, J.V., LeBoeuf, E.J., Penrod, J.R., Dobbins, J.P., Abkowitz, M.D. (2011). Watershed Modelling and its Applications: A State-of-the-Art Review. The Open Hydrology Journal, 201 1, 5, 26-50.

De Roo APJ, Ojfermans RJE, Cremers NHDT (1996). LISEM: a single-event physically based hydrological and