Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata
63 Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata 2. táblázat. A Körös víz és az elfolyóvíz minősége Table 2. Water quality of the Körös water and the effluent water Körös víz (K) Körös víz (K) Elfolyóvíz (EV) Elfolyóvíz (EV) 2015. 2016. 2015. 2016. Kémiai paraméterek átlag±szórás átlag±szórás p-érték átlag±szórás átlag±szórás p-érték PH 7,6±0,08 7,55±0,04 N.S. 7,54±0,12 7,74±0,27 N.S. Fajl.elektromos vez.kép. (EC) (pS/cm) 436,5±13,28 371,86±20,14 *** 1317,50±9,57 1301,43±37,61 N.S. m-lúgosság 2,95±0,06 3,00±0,12 N.S. 15,43±0,15 15,37±0,23 N.S. Hidrogén-karbonát (mg/1) 179,5±3,54 182,67±7,34 N.S. 941,00±7,55 926,29±28,80 N.S. Ammónium-N (mg/1) 0,35±0,34 0,37±0,22 N.S. 22,23±0,33 23,00±3,36 N.S. Nitrát-N (mg/1) 0,20±0,09 0,43±0,23 N.S. 0,01±0,00N.S. Nitrit-N (mg/1) 0,03±0,02 0,06±0,06 N.S. 0,04±0,01 0,05±0,01 N.S. Összes szervetlen N (mg/1) 0,67±0,45 0,64±0,11 N.S. 22,22±0,40 23,09±3,40 N.S. Összes szerves N (mg/1) 0,36±0,239,31±1,01 5,94±2,47 N.S. Összes N (mg/1) 1,03±0,67 1,19±0,09 N.S. 3l,53±l,36 29,01 ±2,77 N.S. Ortofoszfát-P (mg/1) 0,10±0,02 0,12±0,04 N.S. 1,56±0,47 1,63±0,35 N.S. Összes P (mg/1) 0,17±0,03 0,15±0,04 N.S. 2,98±0,72 2,03±0,27 * Klorid (mg/1)22,54±1,59 N.S. 29,80±1,70 30,39±1,72 N.S. Szulfát (mg/1) 35,83±2,14 34,58±3,20 N.S. 43,03±5,50 32,23±7,91 N.S. Ca (mg/1) 39,37±2,70 39,04±0,73 N.S. 20,93±1,15 20,78±2,65 N.S. Mg (mg/1) 9,82±0,81 9,80±0,56 N.S. 9,51±0,28 10,22±0,41 * Na (mg/1) 41,78±3,19 28,90±4,01 ** 278,25±39,43 274,43±7,23 N.S. K (mg/1) 4,51±0,39 3,71±0,70 N.S. 5,83±0,62 6,22±0,75 N.S. Megjegyzés: N.S. = nem szignifikáns; *p<0,05; **p<0,01; ***p<0,001 A Körös víz szignifikánsan alacsonyabb (sig. p=0,000) EC értékkel (fajlagos elektromos vezetőképesség) rendelkezik, mint az elfolyóvíz (2. táblázat). A különbség az elfolyóvíz rétegvíz eredetével magyarázható, a nagy oldott ásványi anyag tartalma okozza az EC magas értékét. A Körös víz EC értéke (és nátrium tartalma) alacsonyabb volt 2016-ban, ami magyarázható a 2016. évi csapadékos időszak miatt bekövetkező hígulás következményeként. 2015-ben május elejétől augusztus végéig összesen 166,2 mm, azonban ugyanebben az időszakban, 2016-ban 317,3 mm csapadék hullott. Az elfolyó víz hidrogén-karbonát (HCOiJ tartalma és m-lúgossága szignifikánsan magasabb (sig. p=0,000), mint a Körös vízben mért értékek (2. táblázat). Az m-lú- gosság (a víz összes lúgossága vagy metilnarancs lúgossága) a vízben előforduló lúgosságot okozó összes vegyü- letet jelenti (hidroxidok, karbonátok, hidrogén karbonátok), (Bohn és társai 1985), azonban az általunk vizsgált vizek karbonát (CO32') iont nem tartalmaztak. Az elfolyóvíz HCO3' eredete geológiai okokkal magyarázható. A halnevelő telep kútjai a Békés-sík kistájon találhatóak, ahol a vizek kémiai jellege nátrium-hidrogén karbonátos (Marosi és Somogyi 2010). Darab (1969) szerint a terület talajvizeinek anion szerinti összetétele is hidrokar- bonát jellegű (a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet (ÖRKI) Bikazugi Gazdaságának területén végzett mérései alapján). A vizek tápanyagtartalma a szervetlen nitrogén formák (nitrit, nitrát és ammonium), a szerves nitrogén, összes nitrogén, az összes foszfor és az ortofoszfát tartalom alapján értékelhetőek (2. táblázat). A fenti paraméterek közül csak a nitrit esetében nem volt szignifikáns különbség (sig. p=0,926) a két víz között, mindkét víztípus átlagos nitrit- N tartalma 0,4 mg/1. A nitrit és a nitrát mennyisége is alacsony a vizekben, ugyanakkora a nitrát szignifikánsan magasabb (sig. p=0,002) a Körös vízben, mint az elfolyóvízben. A Körös Bikazugi-holtág mezőgazdasági művelés alatt álló vízgyűjtő területtel rendelkezik és számos belvízelvezető csatorna (Malomzugi-csatoma, Dögösi-csatoma) vizét gyűjti össze, amellyel magyarázható a nitrát-tartalmának eredete. Az ammonium tartalom az elfolyóvízben magasabb (sig. p=0,000), mint a Körös vízben. A halnevelő telepről származó elfolyóvizek nitrogén és foszfortartalmának eredete az anyagcsere hulladék nitrogén és foszfortartalma, amely a metabolikus folyamatok eredménye (Lazzari és Baldisserotto 2008). A növények számára felvehető szervetlen nitrogén formák közül az ammonium mennyisége a legnagyobb az elfolyóvízben (2. táblázat). A szervetlen nitrogén mennyisége a Körös vízben 0,32-1,18 mg/1, míg az elfolyóvízben 18,3-27,7 mg/1 között változott. Ezért feltételezésünk szerint az elfolyóvíz nitrogén tartalmának, kiöntözés esetén jelentős tápanyag-utánpótló hatása van. Emiatt azonban szennyezőanyagként is számon kell tartani (Ayers és Westcot 1989), mivel nitrát kimosódás fordulhat elő a talaj drén viszonyaitól és a csapadék mennyiségtől függően.
