Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Szinetár Márton Miklós - Csáki Péter - Keve Gábor - Gribovszki Zoltán: Változó klimatikus viszonyok hatásai a vízháztartási mérlegre - Esettanulmány a Bácsbokodi-Kígyós vízgyűjtőjén
Szinetár Márton Miklós és társai: Változó klimatikus viszonyok hatásai a vízháztartási mérlegre 57 egyező tendenciával, az a értéke a mesterséges felszínektől a mezőgazdasági területeken keresztül az erdőkig növekedik. Értéke 1,8 és 2 között változik, mely különbség, a két terület jelentősen különböző hidrológiai adottságait figyelembe véve (Zala megye: ETa/P*100 = 88%, Bács- bokodi-Kígyós: 74%) okszerűen magyarázható. A vizsgált terület leírása fejezetben több, a terület talajvízháztartásával kapcsolatos megállapítást is tettünk. Korábbi kutatások alapján a vizsgált területről mélybeszivárgó vizek éves átlagos mennyiségét 63 mm-re, a horizontális elszivárgást 66 mm-re becsültük a 2000-2008-as időszakra. Az előbbi két értéket valamint az ugyanezen időszakban mért éves átlagos lefolyást összegezve a vízmérleg veszteségi oldala 145 mm/év-re adódik, ami 9 mm- el alacsonyabb, mint a csapadék és a CREMAP által becsült párolgásérték különbségeként számított érték. Ezek alapján a terület talajvízháztartásával kapcsolatos becslések jó közelítő értékként vehetőek számításba. A felszínborítás párologtatásra kifejtett hatása annak ellenére is kimutatható volt, hogy az ötből három kategória is alig pár százalékban található meg a területen. Különösen igaz ez a vizenyős területekre és a vizekre, melyek a terület kevesebb, mint 1-1%-án találhatók meg, és az előfordulási pixeleken belül is csupán csekély területet foglalnak el. Ebből kifolyólag e kevert pixelek párolgás értéke a rajtuk megtalálható különböző párologtatási tulajdonsággal bíró felszínboritási kategóriák egymáshoz viszonyított súlyozott arányában változik. A számítási felbontás növelésével, valamint nagyobb vízgyűjtők esetében kizárólag tiszta pixelek (területének minimum 90% homogén területhasználat) használatával a probléma talán kiküszöbölhető lehet a jövőben. ÖSSZEFOGLALÁS A Bácsbokodi-Kígyós csatorna és vízgyűjtőjének természetföldrajzi és hidrológiai tulajdonságainak ismeretében a CREMAP párolgástérkép validálásra került a vízmérleg segítségével, mely alapján a párolgástérkép által becsült érték (451 mm) megfelelő pontossággal közelíti (2,2% eltérés) a vízmérleg segítségével számított értéket. A térben osztott párolgástérkép és a (CORINE) felszínboritási térkép ismeretében a felszínborítás párolgásra kifejtett hatása vizsgálható. Ennek alapján a területi párolgás a mesterséges felszínektől (441 mm) kezdve a mezőgazdasági (450 mm) és vizenyős területeken (452 mm) valamint a vizeken (471 mm) keresztül az erdők és természetközeli területek (492 mm) felé haladva fokozatos növekvő tendenciát mutat. A Budyko-modell segítségével, 12 regionális klíma- modell hőmérséklet és csapadékadatait felhasználva egy referencia (1981-2010) és három jövőbeni vizsgált időszakra (2011-2040, 2041-2070, 2071-2100) a területi párolgás és a beszivárgás meghatározásra került. Ezek alapján a területi párolgás a három vizsgált időszakban a referencia időszakhoz viszonyítva 1,1%, 4,4% illetve 4,3%-al növekedik, míg a beszivárgás -15%, -18,5% és -38,7%-kal csökken. Az itt kapott eredmények - különös tekintettel a térben osztott Budyko-modellben a felszínborítás függvényében változó, kvázi a területi párolgás csapadékhoz viszonyított arányát meghatározó a - kiértékelésre kerültek a korábbi, hasonló témában íródott munkák függvényében. Az alfa értékek a korábbi kutatások által számolt, illetve becsült értékeknél alacsonyabbak lettek, azonban a tendencia, mellyel a különböző felszínboritási kategóriák függvényében változik, megegyező. Az a értékben való eltérés, a korábban figyelmen kívül hagyott beszivárgási összetevő számításba vételével magyarázható. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatást az Agrárklíma.2 VKSZ_ 12-1-2013-0034 projekt támogatta. Gribovszki Zoltán munkája a kutatásban az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2- 11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg. IRODALOM Berghuijs, W., Greve, P. (2015). A review of the Budyko water balance framework, Conference Paper, EGU General Assembly, Vienna, Vol. 17 Bouchet, R. J. (1963). Evapotranspiration reelle, evapotranspiration potentielle, et production agricole. Annál. Agronom., 14: 543-824. Climate and Life (1974). Budyko, M. I., Academic, Orlando, Fla. Csáki, P., Kalicz, P., Brolly, G.B., Csóka, G., Czimber, K., and Gribovszki, Z. (2014). Hydrological impacts of various land cover types in the context of climate change for Zala County. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 10(2), 115-129. Csáki P., Gyimóthy K, Kalicz P., Kisfaludi B., Gribovszki Z. (2015). Development and validation of a climate-runoff model for the Zala River Basin. In: Zoltán Gribovszki, Kamila Hlavcová, Péter Kalicz, Silvia Kohnová, Gemma Carr (eds.) HydroCarpath-2015, Catchment processes in regional hydrology: Linking experiments and modelling in Carpathian drainage basins. Vienna, Austria , 2015.10.29. University of West Hungary Press, 2015. Paper 3. 7 p. (ISBN:978-963-334-268-8) Courault, D., Seguin, B. & Olioso, A. (2005). Review on estimation of evapotranspiration from remote sensing data: From empirical to numerical modeling approaches, Irrigation and Drainage Systems, vol.19, issue 3, pp 223- 249 European Environment Agency, European Topic Centre for Spatial information and Analysis (2006). Corine Land Cover (CLC), Copenhagen, Denmark. Csóka G. (2013). A klímaváltozás vízgazdálkodási hatásainak vizsgálata éghajlat-lefolyási modellekkel. Diplomamunka, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. Magyarország kistájainak katasztere (2010). Második bővített kiadás, Dövényi, Z., MTA Földtudományi Kutatóintézet, Budapest.
