Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Szinetár Márton Miklós - Csáki Péter - Keve Gábor - Gribovszki Zoltán: Változó klimatikus viszonyok hatásai a vízháztartási mérlegre - Esettanulmány a Bácsbokodi-Kígyós vízgyűjtőjén

54 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. társai 2013) elérhetők voltak, melyek alapján a modell ka­librációs időszak (2000-2008) éves átlagos hőmérséklet és csapadék térképeit elkészítettük. EREDMÉNYEK CREMAP validálása Egy hidrológiai rendszer leírásának a legegyszerűbb módja a tömegmegmaradás elvén alapuló vízmérleg alkal­mazása. A vízmérleg egyenlet leírja a T időszak alatt a víz­gyűjtőre kerülő és az onnan kifolyó vizek különbségeként értelmezett vízkészlet változást. Amennyiben a T vizsgá­lati időszak megfelelően hosszú, a vízkészlet változás el­hanyagolható, és az egyenlet egyszerűsítve a következő­képpen írható fel (Stelczer 2000): P = ETa + R-Rh + I (6) ahol P a csapadékot, ETÁ az evapotranspirációt (területi párolgás), R a felszíni lefolyást, RH a felszíni hozzáfolyást, I a beszivárgást jelöli. Felszíni hozzáfolyásról a vizsgált vízgyűjtő esetében nem beszélhetünk, azonban a beszivár­gást, A vizsgált terület leírása című fejezetben leírtak ér­telmében további két komponensre bonthatjuk tovább: P — ETA + R + ly + IH (7) ahol Iv a vízgyűjtőről a felszín alá (mély) beszivárgó vize­ket; lH pedig a vízgyűjtőről horizontálisan kiszivárgó vize­ket jelöli. A CREMAP párolgástérkép korábban az ország több pontján validálásra került (Kovács 2011), azonban ezek között a jelen vizsgálat tárgyát képező vízgyűjtő, illetve ehhez hidrogeológiai szempontból hasonló terület nem szerepelt. A 7. egyenletbe a rendelkezésre álló idősorok (lefolyás, csapadék) valamint A vizsgált terület leírása c. fejezetben részletesen tárgyalt becsült beszivárgás értéke­ket behelyettesítve az éves párolgás 461 mm-nek adódott 2000-2008 között, mely mindössze 2,2 %-kal tér el a CREMAP által becsült 451 mm-es éves párolgástól. Ezek alapján a CREMAP által becsült cellánkénti értékek meg­felelő alapot adnak a Budyko-féle empirikus modellel tör­ténő jövőbeni párolgásbecsléshez. Párolgástérkép értékelése A CREMAP párolgástérkép kielemzésre került a fel- színborítási kategóriák (CORINE Land Cover 2006) függ­vényében (2. táblázat). A felszínborítási kategóriák eseté­ben a párolgás a mesterséges felszínektől (439 mm) kezdve a mezőgazdasági területeken (448 mm), vizenyős területeken (452 mm) és vizeken (471 m) keresztül az er­dők és természet közeli területek (492 mm) felé haladva fokozatosan növekvő értéket mutatott. 2. táblázat. A különböző felszínborítási kategóriák és a hozzájuk tartozó éves átlagos párolgás értékek (2000-2008) Table 2. Surface cover categories and their corresponding average annual evapotranspiration (2000-2008) Felszínborítás Éves átlagos területi párolgás (mm) (Corine Land Cover nómenklatúra) Min Max Átlag P%* Szórás Mesterséges felszínek 406 463 439 72 19 Mezőgazdasági területek 410 511 448 74 17 Erdők és természet közeli területek 410 563 487 80 45 Vizenyős területek 442 466 452 75 10 Víztestek 459 486 471 78 9 Vizenyős területek 442 466 452 75 10 Víztestek 459 486 471 78 9 *az éves átlagos csapadékmennyiséghez viszonyítva A vizenyős területek és vizek vártnál alacsonyabb párol­gásértékéinek oka a felhasznált párolgástérkép - a vízgyűjtő méretéhez viszonyított - relatíve kicsi felbontásában keres­hető. A 3. ábra mutatja a CORINE felszínborítás térkép és a számítások alapjául felhasznált 1*1 km-es rácsháló egy­máshoz viszonyított arányát. A vizek és vizes területek min­den esetben a vonatkozó pixel területének csekély részét fe­dik csak le, ebből kifolyólag e vegyes pixelek párolgásérté­kei a rajtuk megtalálható különböző párologtatási tulajdon­sággal bíró területek átlagaként értelmezhetők. 3. ábra. Területhasználati kategóriák és a felhasznált 1*1 km számítási rácsháló egymáshoz viszonyított aránya (Jelölések: AA: Mezőgazdasági területek, AS: Mesterséges felszínek, FS: erdők és természetközeli területek, WL: Vizes területek, WB. Vizek) Figure 3. Ratio of the 1*1 km computational grind and the different surface cover categories (Note: AA: Agricultural Areas, AS: Artificial Surfaces, FS: Forested Areas, WL: Wetlands, WB: Water Bodies)

Next

/
Thumbnails
Contents