Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Szinetár Márton Miklós - Csáki Péter - Keve Gábor - Gribovszki Zoltán: Változó klimatikus viszonyok hatásai a vízháztartási mérlegre - Esettanulmány a Bácsbokodi-Kígyós vízgyűjtőjén
52 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. Az 1. egyenletet a potenciális párolgásra rendezve: ETo=-p( ln(£)) (2) ahol R a lefolyást/beszivárgást jelöli. A vizsgált terület leírása A Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtője (285 km2) az Alföld déli részén, a szerb-magyar határ valamint a Kiskunság között helyezkedik el, a száraz és a mérsékelten száraz klimatikus öv határán (Dövényi 2010). Nováky szerint Magyarországra általános érvényű ösz- szefüggés alapján a potenciális párolgás a kádpárolgás (ETpan) függvényeként számolható, ahol a függvénykap- csolatot egy a felszínborítás függvényében váltózó a paraméter adja meg (Nováky 1985): ET0 = f(ETpan) = —aETpan ( T \ (2) = —a ^36400— + 104J ahol T az adott vizsgálati időszak átlaghőmérsékletét (°C) jelöli. A koncentrált éghajlat-lefolyás modellek térben osztott paraméterű változatát Nováky vezette be a hazai gyakorlatba (Nováky 1985). Ennek egy átdolgozott változatát használta Csáki a Zala vízgyűjtője példáján, ahol az ebben a kutatásban használttal megegyező modell segítségével 2000-2008 közötti időszakra, 4 részvízgyűjtőre végzett validációt lefolyás adatok segítségével (Csáki és társai 2015). A 2. és a 3. egyenlet összevonásával előállított 4. egyenlet segítségével cellánként meghatározásra került a potenciális és kádpárolgás hányadosaként értelmezett a kalibrációs paraméter. Az egyenletben található három ismereten adat (T, P és ETa) mind rendelkezésre állt térben osztott formában. A Budyko-féle empirikus modell segítségével, az a kalibrációs paraméter cellánkénti - jelen esetben 1 km2 - meghatározását követően az adott cella hőmérséklet és csapadékadatainak ismeretében annak evapo- transpirációját becsülni tudjuk (5. egyenlet). Az alfa kalibrációs paraméter az adott cella összes közel állandónak tekinthető jellemzőjét (felszínborítás, talaj, domborzat, geológia, stb.) magába foglalja. Amennyiben tehát a felszínborítás változik az adott cellában az alfa is változik. A felszínborítás jövőbeni változását ennek a munkának a keretében nem vizsgáltuk. A modell e hiányossága egyértelműen meghatározza annak jövőbeni fejlesztéséi irányát. Az alkalmazott klímamodellekhez hasonlóan, különböző felszínborítás változási forgatókönyvek lefuttatásának segítségével lehetne ezt a kérdést tisztázni. ETa A vízgyűjtőről lefolyó vizeket a Bácsbokodi-Kígyós csatorna gyűjti össze és vezeti le a Ferenc-csatornán keresztül a Tiszába (Dövényi 2010). A vízmérleg felírásához elengedhetetlen vízhozam adatokat a csatorna 9,2 cskm- nél lévő mérőműtárgy szolgáltatta. Ezért a vizsgálataink alapját képező vízgyűjtő e felett a szelvény került lehatárolásra. Az így kapott részvízgyűjtő 235 km2-re, a csatorna hossza pedig 30,65 km-re csökkent (2. ábra). Mesterséges felszínek Mezőgazdasági területek Erdők és termézsetközeli területek Vizenyős területek Vizek 2. ábra. A Bácsbokodi-Kígyós csatorna és vízgyűjtője. Terület- használati kategóriák a CORINE Land Cover nómenklatúra (2006) alapján Figure 2. The Bácsbokodi-Kígyós watershed. Surface cover categories are based on CORINE Land Cover (2006) A terület klimatikus és talajtani adottságaiból fakadóan a domináns területhasználat a mezőgazdaság, mely a terület 85,8%-án található meg. Ezt követik az erdők (9,7%) a mesterséges felszínek (3,6%). valamint a vizenyős területek (0,6%) és a vizek (0,3%) (2. ábra).
