Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Farkas-Karay Gyöngyi - Hajnal Géza - Birk, Steffen - Vasvári Vilmos: Nemlineáris áramlás próbaszivattyúzásokban jelentkező hatásának numerikus vizsgálata

48 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. egyenleten alapuló MODFLOW NLFP programmal létre­hoztunk olyan elméleti próbaszivattyúzási modelleket, melyekben kialakulhatott nemlineáris áramlás. A kapott leszívás-idősorokat az Aqtesolv szoftver segítségével, Theis- és Jacob-módszerekkel elemeztük. A tapasztalato­kat felhasználva terepi próbaszivattyúzási eredményeket is elemeztünk, Aqtesolv-val és a MODFLOW NLFP segítsé­gével. Az eredmények alapján ajánlást adtunk próbaszi­vattyúzás adatokban az esetlegesen jelentkező nemlinearitás kimutatására és hatásának jellemzésére. Eredményeink 3 pontban foglalhatóak össze. 1. A próbaszivattyúzás során nemlineáris áramlás meg­jelenésére számíthatunk, ha nagy a szivattyúzott víz­hozam, illetve kicsi a rétegvastagság, és a vízadó Forchheimer-paraméter hányadosai nagyok (13. egyenlet). Ez utóbbi kavicsok és repedezett, illetve karsztos kőzetek vizsgálata esetén fordulhat elő a leg­inkább. A kialakuló nemlineáris áramlások távolha­tása a (15) egyenlettel adható meg. 2. A leszívás-idő adatsorokból a nemlineáris áramlás megjelenése a hagyományos vizsgálatokkal nem mu­tatható ki csak akkor, ha együtt elemezzük a termelő­kút adatsorát egy vagy több megfigyelőkúttal, ha több megfigyelőkút adatsorát együtt vizsgáljuk, vagy ha egy kútnál több szivattyúzott vízhozam leszívási gör­béit együtt elemezzük. Nemlineáris áramlás esetén ezeknél az összetett vizsgálatoknál nem lehet jó ered­ményt elérni a hagyományos Theis-módszerrel, de előfordulhat, hogy a legjobb illeszkedés nagyságren­dileg jó becslést ad a vízadó paramétereire. Többlép­csős próbaszivattyúzás esetén a legkisebb vízhozamú lépcső kiértékelésének paraméterei állnak legköze­lebb a vízadó valós paramétereihez, hiszen ennél a legkisebb a nemlinearitás hatása. 3. Nemlineáris áramlások jelentkezése esetén a Jacob- módszer akkor is alkalmazható, ha az elméletétől elté­rően nem a kúthoz, hanem a vízadóhoz tartoznak a nemlineáris veszteségek. A Jacob-módszer a nemlinearitás kimutatására nem alkalmas, de az ahhoz kapcsolódó paraméterek meghatározhatóak vele, a (4) egyenletet is felhasználva. Továbbá javasolható a MODFLOW NLFP szoftver használata, automatikus vagy kézi kalibrációval is. A közölt kutatási eredmények közelebb vihetnek ben­nünket a nemlineáris felszín alatti áramlás megértéséhez, hatásuk jobb megismeréséhez. Ez különösen fontos lehet a vízellátás szempontjából, ahol nagy hozammal, jó áteresz­tőképességű kőzetekből nyerünk vizet. Ezen vízadók pon­tosabb ismerete, vízkészletének alaposabb feltárása is el­érhető lehet a nemlinearitás figyelembe vételével. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönjük az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támoga­tását, mely lehetővé tette Farkas-Karay Gyöngyi kutatási tartózkodását a Grazi Karl Franzens Egyetem Földtudomá­nyok Intézetében Steffen Birk professzor vezetése mellett. IRODALOM JEGYZÉK Ahmed N, Sunada D. K. (1969). Nonlinear flow in po­rous media. Journal of Hydraulic Division, ASCE 95(6): 1847-1857. Anderson M., Woessner W., Hunt R. (2015). Applied Groundwater Modeling. Simulation of Flow and Advective Transport. 2nd Edition. Academic Press, Elsevier. Doherty J. (2015). Calibration and Uncertainty Anal­ysis for Complex Environmental Models. Watermark Nu­merical Computing, Brisbane, Australia. Duffield G. M. (2007). AQTESOLV for Windows. User's Guide. Version 4.5 HydroSOLVE, Inc., Reston, Jacob C.E. (1947). Drawdown test to determine effec­tive radius of artesian well, Transactions of the American Society of Civil Engineers, 112, 1047-1064. Forchheimer P. H. (1901). Wasserbewegung durch Boden. Zeitschrift des Vereins Deutscher Ingenieure., 45, 1782-1788. Horváth I. (1974). A szűrési sebesség és a hidraulikai gradiens kapcsolata. Hidrológiai Közlöny, 54(10): 454- 459. Karay Gy., Szilágyi M, Hajnal G. (2016). Determina­tion of the transmissivity of a karstified aquifer from mine dewatering data. Pollack Periodica, 11(3), 105-118. doi: 10.1556/606.2016.11.3.10 Kovács Gy. (1972). A szivárgás hidraulikája. Akadé­miai Kiadó, Budapest. Mathias S. A., Todman L. C. (2010). Step-drawdown tests and the Forchheimer equation, Water Resources Re­search, 46, W07514, doi: 10.1029/2009WR008635. Mavaud C., Walker P., Hergarten S., Birk S. (2015). Nonlinear Flow Process: A New Package to Compute Nonlinear Flow in MODFLOW. Groundwater, 53: 645- 650. doi: 10.1111 /gwat. 12243 McDonald M. G., Harbaugh A. W. (1984). A modular three-dimensional finite-difference ground-water flow model. U.S. Geological Survey Open-File Report 83-875. Öllős G. (1970). Kúthidraulika. Budapesti Műszaki Egyetem Tankönyvkiadó, Budapest. Sidiropoulou M. G., Moutsopoulos K. N, Tsihrintzis V. A. (2007). Determination of Forchheimer equation coeffi­cients a and b. Hydrological Processes, 21(4), 534-554. Spitzberg S., Ufrecht, W. (2014). Hydraulische Charak­terisierung eines urbanen Karstgrundwasserleiters mit Pumpversuchen. Grundwasser, 19, 5-16 doi: 10.1007/s00767-013-0241 -5 Venkataraman P., Rao P. R. M. (1998). Darcian, tran­sitional and turbulent flow through porous media. Journal of Hydraulic Engineering, ASCE 124(8): 840-846. Ward J. C. (1964). Turbulent flow in porous media. Journal of Hydraulic Division, ASCE 90(5): 1-12.

Next

/
Thumbnails
Contents