Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Zavanyi Györgyi, Braun Mihály, Laczovics Attila, Berényi Ervin, Szabó Sándor: Vizi makrofitonok gadolínium- kontrasztanyag mobilizációja
Zavanyi Gy. és társai: Vizi makrofitonok gadolinium-kontrasztanyag mobilizációja 101 A vizsgált növényfajok egyikének sem volt szignifikáns hatása a tápoldat Gd-koncentrációjára. A tápoldat Gd-koncentrációjának emelésével viszont a békalencsék szöveti Gd-koncentrációja lineárisan növekedett, de nem érte el a tápoldat Gd-koncentrációját. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a vizsgált kontrasztanyagok gyorsan jutnak be a makrofitonokba és gyorsan távoznak onnan. A vízinövények egyik kontrasztanyagot sem akkumulálják, így úgy tűnik, hogy nem is okozhatják az antropogén gadolinium dúsulását a táplálékláncban. IRODALOM Barkó, J.W., Smart, R.M. (1985). Laboratory culture of submerged freshwater macrophytes on natural sediments. Aquat. Bot., 21t 251-263. Bau, M., Dulski, P. (1996). Anthropogenic origin of positive gadolinium anomalies in river waters. Earth Planet. Sei. Lett., 143, 245-255. Du, X., Graedel, T.E. (2011). Global in-use stocks of the rare earth elements: a first estimate, Environ. Sei. Technok, 45,4096-4101. Kulaksiz, S., Bau, M. (2007). Contrasting behaviour of anthropogenic gadolinium and natural rare earth elements in estuaries and the gadolinium input into the North Sea. Earth Planet. Sei. Lett., 260, 361-371. Kulaksiz, S., Bau, M. (2011). Anthropogenic gadolinium as a microcontaminant in tap water used as drinking water in urban areas and megacities. Appl. Geochem., 26, 1877-1885. Lingott, J., Lindner, U., Teigmann, L., Esteban- Fernández, D., Jakubowski, N., Panneab, U. (2016). Gadolinium-uptake by aquatic and terrestrial organisms- distribution determined by laser ablation inductively coupled plasma mass spectrometry. Environ. Sei.: Processes Impacts, 18, 200-207. Rabiét, M, Brissaud, F., Seidel, J.L., Pisire, S., Elbaz- Poulichet, F. (2009). Positive gadolinium anomalies in wastewater treatment plant effluents and aquatic environment in the Hérault watershed (South France). Chemosphere, 75, 1057-1064. Swan, S.K., Lambrecht, L.J., Townsend, R., Davies, B. E., McCloud, S., Parker, J. R., Bensel, K., LaFrance, N. D. (1999). Safety and pharmacokinetic profile of gadobenate dimeglumine in subjects with renal impairment. Invest Radiol, 34, 443^148. Szabó, S., Braun, M., Nagy, T, Balázsy, S., Reis inger, O. (2000). Decomposition of duckweed (Lemna gibba) under axenic and microbial conditions: flux of nutrients between litter water and sediment, the impact of leaching and microbial degradation. Flydrobiologia, 434, 201-210. Szabó, S., Roijackers, R.M.M., Scheffer, M. (2003). A simple method for analysing the effects of algae on the growth of Lemna and preventing the algal growth in duckweed bioassays. Archiv für Hydrobiologie, 157, 567-575. Szabó, S., Scheffer, M, Roijackers, R., Waluto, B., Braun, M., Nagy, P., Borics, G., Zambrano, L. (2010). Strong growth limitation of a floating plant (Lemna gibba) by submerged macrophyte (Elodea nuttallii) under laboratory conditions. Freshwater Biology, 55, 681-690. Tepe, N., Romero, M., Bau, M. (2014). High- technology metals as emerging contaminants: strong increase of anthropogenic gadolinium levels in tap water of Berlin, Germany, from 2009 to 2012. Appl. Geochem., 45, 191-197. Zhu, Y., Hoshino, M., Yamada, H., Itoh, A., Haraguchi, H. (2004). Gadolinium anomaly in the distribution of rare earth elements observed for coastal seawater and river waters around Nagoya city. Bull. Chem. Soc. Japan, 77, 1835-1842. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Köszönet az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amely a kutatáshoz szükséges anyagi támogatást biztosította az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-17-2- I-NYE-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának keretében. A SZERZŐK ZAVANYI GYÖRGYI tanulmányait a Nyíregyházi Egyetemen folytatja biológia- kémia osztatlan tanár szakos hallgatóként. Kutatásaiban arra keresi a választ, hogy a kijutott antropogén gadolinium, milyen hatással n.— BRAUN MIHÁLY a Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézetének munkatársa. Kutatási területe az antropogén és természetes környezetváltozások hatásainak kimutatása tavak, lápok üledékének elemösszetétel vizsgálatával. LACZOVICS ATTILA doktorjelölt a Debreceni Egyetem Idegtudományi Iskolájában. Munkája során in vivo és in vitro kísérleteket végez glioblastoma (négyes drádusú agydaganat) sejtvonallal, továbbá MRI kontrasztanyagoból származó gadolinium szervezeten belüli felhalmozódását, a szervezetből történő kiürülését és ökotoxikus hatásait vizsgálja. Dr SZABÓ SÁNDOR a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének oktatója. Kutatásaiban kísérleti módszerekkel arra keresi a választ, hogy milyen folyamatok okozzák, hogy a vízinövények közötti versenyben egyik növénycsoport akár teljesen kiszorítja a másikat. A vizsgálatokat kontrolált fény és hőmérséklet viszonyok között végezi úszó emerz és szubmerz hínámövénye- ken.
