Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Farkas-Karay Gyöngyi - Hajnal Géza - Birk, Steffen - Vasvári Vilmos: Nemlineáris áramlás próbaszivattyúzásokban jelentkező hatásának numerikus vizsgálata

Farkas-Karay Gyöngyi és társai: Nemlineáris áramlás próbaszivattyúzásokban jelentkező hatásának numerikus vizsgálata 41 2016). Lehetséges magyarázatként merül fel, különösen nagy szivattyúzott hozamoknál, illetve karsztos és repede­zett vízadók esetén a kúthoz való áramlás nemlineárissá válása. Az átmeneti és turbulens áramlások jelentkezése megsérti a legtöbb kiértékelésre használt módszer alapfel­tevését, a kúthoz történő lamináris áramlás feltételezését. Bár egyes járatos eljárások, például Jacob módszere lép­csőzetesen növelt szivattyúzási hozamokhoz tartozó ada­tok kiértékelésére (Jacob 1947), figyelembe vesznek nem­lineáris veszteségeket, a nemlineáris áramlás próbaszi­vattyúzásokra gyakorolt hatása javarészt feltáratlan. Kuta­tásaink során ezt az összefüggést igyekeztünk feltárni, majd javaslatokat adni a nemlineáris áramlás hatásainak szűrésére és helyes kezelésére. eredményekre gyakorolt hatását. Kivételt jelent a Jacob- féle kiértékelési módszer, melyet eredetileg lépcsőzetesen növelt szivattyúzási hozamokhoz tartozó adatok kiértéke­lésére dolgoztak ki {Jacob 1947). Az eljárás alapösszefüg­gése a következőképpen írható fel: sk=AQ + BQ2 (3) ahol Sk a termelőkút leszívása [m], Q a szivattyúzott vízho­zam [m3/s], A [s/m2] a vízadó lineáris- és B [s2/m5] a kút nemlineáris vesztesége. Mathias és Todman a Forchheimer-egyenlet és a lépcsőzetes próbaszivattyúzá­sok közötti kapcsolatot vizsgálva az alábbi összefüggést ír­ták le b Forchheimer-paraméter és B nemlineáris kútvesz- teség között {Mathias, Todman 2010): A NEMLINEÁRIS FELSZÍN ALATTI VÍZÁRAMLÁSOK ELMÉLETE ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Elméleti háttér A felszín alatti vízáramlások jellemzésére általánosan használt Darcy-egyenlet lineáris kapcsolatot feltételez a hidraulikus gradiens és a kialakuló látszólagos sebesség (fajlagos vízhozam) között (Öllős 1970). Ez a feltételezés mindaddig igaz, amíg az áramlási sebességek kellően ki­csinyek, vagyis a vízáramlás lamináris, ám a pórusméretek és az áramlási sebesség növekedésével a nemlineáris hatá­sok áramlásra gyakorolt szerepe jelentőssé válhat. Repe­dezett és karsztos kőzetekben, ahol az intakt kőzet sokszor egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben képes a fo­lyadék vezetésére, a repedések és járatok veszik át a víz- szállítás feladatát, amelyek keresztmetszeti méretei a pár milliméterestől több méterig terjedhetnek, így jó eséllyel alakul ki bennük nemlineáris áramlás. Darcy-törvényének nemlineáris áramlásokra való lehetséges kiterjesztését adta meg Forchheimer 1901-es munkájában {Forchheimer 1901), ahol az eredetileg lineáris egyenletet egy kvadrati­kus taggal bővítette: av + bv2 = I (1) ahol v a látszólagos áramlási sebesség [m/s], a és b a Forchheimer-paraméterek [s/m] és [s2/m2], I a hidraulikus nyomásesés [-]. A Darcy-törvénnyel való ekvivalencia ér­dekében a paramétert általában a szivárgási együttható reciprokaként szokták megadni {k, [m/s]): Kis áramlási sebességek esetén a kvadratikus tag ha­tása elenyészővé válik, és visszakapjuk a Darcy-egyenletet {Horváth 1974). Az a és b paraméterek meghatározására Forchheimer óta számtalan kísérletet tettek, mind elméleti, mind kísér­leti úton, például: Ward (1964), Ahmed és Sunada (1969), Kovács (1972), Venkataraman és Rao (1998). Az elméleti és kísérleti eredményeket Sidiropoulou és társai (2007) foglalták össze a teljesség igényével, ezt felhasználva a gyakorlati számításokhoz szükséges paraméterek közelítő értékei meghatározhatók. A próbaszivattyúzások kiértékelésénél járatos módsze­rek általában nem veszik figyelembe a nemlineáris áramlás b (2nH)2rk (4) ahol H a vízadó vastagsága [m] és rk a kútsugár [m]. Alkalmazott módszerek A próbaszivattyúzásoknál jelentkező nemlineáris áramlás vizsgálatára a MODFLOW (McDonald és Harbaugh 1984) és AQTESOLV {Duffield 2007) szoftve­reket alkalmaztuk. A MODFLOW nyílt forráskódú, felszín alatti áramlá­sok véges differenciák elvén alapuló numerikus modellező szoftver NLFP csomagjával lehetőség nyílik a nemlineáris áramlások numerikus modellben való figyelembevételére (Mayaud és társai 2014). A programcsomag a Forchheimer-egyenlet alapján az áramlási sebesség függ­vényében számítja a hidraulikus vezetőképességet, mely egy, a szivárgási együtthatóból származtatott paraméter, amit a MODFLOW a számításai során felhasznál. Lineáris esetben, egy irányban a következőképpen számítható: _ kA ~ Ä7 (5) ahol Cu,, a hidraulikus vezetőképesség [m2/s], A a kereszt­metszeti terület [m2] és)/ a távolság [m] két modellcsomó- pont (node) között. A nemlineáris- vagy Forchheimer-ve- zetőképességet (Cp) a következőképpen számíthatjuk: CF = 6 Un 1 + v- a (6) A (6) egyenlet felhasználásával a MODFLOW NLPF iterációval határozza meg az áramlási sebességet és a nem­lineáris hidraulikus vezetőképességet. A hagyományos MODFLOW modellezésen túl az NLFP-ben a b/a paramé­ter definiálása szükséges [s/m]. Az Aqtesolv egy analitikus kiértékelő szoftver, mely a próbaszivattyúzások kiértékelésére levezetett analitikus módszerekkel meghatározható görbéket illeszti a mért ada­tokra. A szoftver a legkisebb négyzetek módszerével kö­zelíti a mért adatokat oly módon, hogy a vízadó paraméte­reit változtatja. Kutatásunk során numerikusán generált és valóságosan mért adatsorokat elemeztünk a nemlineáris áramlás hatá­sának feltárása céljából. Ehhez létrehoztunk egy, a vizsgá­lataink szempontjából végtelen kiterjedésűnek tekinthető véges differencia cellákból felépített négyzet alakú

Next

/
Thumbnails
Contents