Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Tugyi Nóra, Kovács W. Attila, Vörös Lajos, Boros Emil, Tóth Viktor és Somogyi Boglárka: Fitoplankton és bakterioplankton produkció a Fertő nyílt vízében és nádasában
94 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám 2. ábra. A fitoplankton produkció szezonális dinamikája 2015 és 2016 október között (2.a) és a produkció összehasonlítása a különböző mintavételi helyeken (2.b) Figure 2. Seasonal dynamics of phytoplankton production between October 2015 and 2016 (2.a) and a box-plot diagram comparing the primary production of the different sampling points (2.b) (Megjegyzés: A box-plot ábrákon az egyenes vonal jelzi a mediánt, míg a boxokban levő pontok az átlag értékeket jelölik) A bakteriális produkcióra szintén jellegzetes szezonális dinamika volt jellemző. A nyílt vízben, decemberben mértük a legalacsonyabb bakteriális produkciót, amely 17 mg C/m2/nap volt, míg a legmagasabbat novemberben (226 mg C/m2/nap). A Kis-Herlakni tóban szintén decemberben mértük a legkisebb értéket (23 mg C/m2/nap), míg júliusban a legnagyobbat (195 mg C/m2/nap). A nádas állományban, novemberben 10 mg C/m2/nap volt a legalacsonyabb a heterotróf bakteriális produkció és a legmagasabb az augusztusi érték (340 mg C/m2/nap) volt. (3.a. ábra). A bakteriális produkció a fitoplanktonnal szemben a makrofitonokkal körülvett vízterekben volt magasabb. A nyílt vízben a bakteriális produkció éves átlagértéke 56 mg C/m2/nap volt, míg a belső tóban és a nádasban 100 mg C/m2/nap és 150 mg C/m2/nap értékeket kaptuk (3.b. ábra). 3. ábra. A bakteriális produkció szezonális változása a mintavételi helyek között 2015 és 2016 október között (3. a) és a produkció összehasonlítása a különböző mintavételi helyeken (3.b) Figure 3. Seasonal dynamics of heterotrophic bacterial production between October 2015 and 2016 (3. a) and a box-plot diagram comparing the production at the different sampling stations (3.b) Éves szinten a fitoplankton elsődleges termelése a nyílt vízben 82 g C/m2/év, a Kis-Herlakniban 21 g C/m2/év, a nádas mintavételi ponton pedig 35 g C/m2/év volt. Az éves bruttó heterotróf bakteriális produkció a nyílt vízben 32 g C/m2/év, a Kis-Herlakniban 57 g C/m2/év, a nádas mintavételi ponton pedig 82 g C/m2/év volt (4. ábra). A kapott eredmények alapján a Fertő nádas övében a heterotróf bakterioplankton szerepe sokkal jelentősebb volt, mint a nyílt vízben. A bruttó heterotróf bakteriális produkció értékek ezen a tóterületen jelentősen meghaladták a fitoplankton elsődleges termelését, szemben a nyílt vízzel, ahol a fitoplankton elsődleges termelése volt nagyobb. A mért adatok azt sugallják, hogy amíg a tó nyílt vízében a heterotróf baktériumok számára a fitoplankton által termelt szén döntő jelentőségű, addig a nádas övben elsősorban a makrofiton eredetű szénforrás áll a baktériumok rendelkezésére. A makrofiton eredetű szerves szénforrás jelentőségére a Fertőben korábban Reiter és társai (1999) hívták fel a figyelmet, azonban az általuk becsült produkció értékek az inkubált vízminta panktonhálón
