Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szeles Júlia, Tamás Márta, Krakomperger Márton, Bozóki Tamás, Krasznai Eszter, Gyulai István, Kókai Zsuzsanna és Várbíró Gábor: Vízi makrogerinctelen taxonok megjelenése Ipoly menti időszakos vízterekben
76 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám ÖSSZEFOGLALÁS Összességében elmondható, hogy a mintavételi helyek sérülékeny vízterek, ha nem a kiszáradás veszélyezteti őket, így kezelésük további fennmaradásuk miatt fontos. A makroszkopikus vízi gerinctelenek közösségek alapján a kubikgödrök nagy részének a faunája nem egyenrangú a holtmedrek fajkészletével, viszont fontosak egy terület diverzitásának növelésében. Nem a legnagyobb diverzitású medrekben fordulnak elő a védett vagy ritka fajok, amely eredmény párhuzamba hozható a már idézett, sós bomba-kráter tavakban végett vizsgálat eredményeivel ( Vad és társai 2017). Több élőlényközösség alapján mintavételi típusok, és mintavételi helyek között is különbségek vannak. Morfológiai és vízjárási adottságaik miatt egymástól különböző, egyedi élőhelyek. Élőlényközösségek közötti (vízi makrogerinctelen, fitoplankton) összefüggések vizsgálata marginális egyezést mutatott, ehhez további élőlény közösségek elemzései szükségesek, a teljes tápláléklánc megismerése szempontjából. A terhelés, évekig nyomon követhető volt a mintavételi területen. A vizsgált kisvízterek dinamikus ökoszisztémák, amelyek élőlényközösségeik alkalmazkodtak a környezet változásaihoz, gyakori kiszáradáshoz jellemzően r-stratégista fajok szaporodásuk és fennmaradásuk adaptálódott ezekhez az élőhelyekhez (Padisák 2004). A vizes élőhelyek általános és legfontosabb tulajdonága, hogy menedékhelyül szolgálnak az ártéren és hullámtéren előforduló és diszpergációra képes fajok számára, így ezeknek a rendszereknek megőrzése kiemelten fontos (Papp és társai 2002). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm a határozásban való segítséget Dr. Müller Zoltánnak és Dr. Málnás Kristófnak, a lehetőséget Harmos Krisztiánnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrének. „Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.” IRODALOMJEGYZÉK Acs É., Kiss K. T. (2004). Algológiai Praktikum. Eötvös Kiadó, Budapest. Boda P., Bozóki T, Vásárhelyi T, Bakonyi G., Várbíró G. (2015). Revised and annotated checklist of aquatic and semi-aquatic Heteroptera of Hungary with comments on biodiversity patterns. ZooKeys, 501, 89- 108. Borics G. (2015). Felszíni vizek fitoplankton alapú ökológiai állapotértékelése. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Debrecen. Csányi B., Juhász P., Kavrán V. Kovács T. (2001). Vízi makroszkopikus gerinctelen állatok (makrozoobenton) határozókulcsai. Témajelentés, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 86 pp. David S. M., Somers K. M., Reid R. A., Hall R. J., Girard R. E. (1998). Sampling protocols for the rapid bioassessment of streams and lakes using benthic macroinvertebrates. Ontario Ministry of Environment and Energy, Data report. Hammer, 0., Harper, D. A. T, Ryan, P. D. (2001). PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4, l-9pp. Kozák L. (2011). Élőhely kezelés. Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. Maurer K. M., Stewart T. W., Lorenz F. O. (2014). Direct and Indirect Effects of Fish on Invertebrates and Tiger Salamanders in Prairie Pothole Wetlands. Wetlands Issue. 4 pp 735-745. Móra A., Csabai Z, Müller Z. (2001). Vizi Makroszkopikus Gerinctelenek vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területén (Odonata, Coleoptera, Trichoptera). A Puszta 2000: 90-138. Padisák J. (2004). Általános limnológia. Egyetemi tankönyv kézirat, Veszprém. Papp M., Kovács T, Janata K. (2002). Ember-Erdő- Kistavak. Erdészeti Lapok. 137/6: 172-173 Tatár S., Bajomi B.. Balován B., Tóth B., Sallai Z, Demény F., Urbányi B., Müller T. (2012). Élőhelyrekonstrukció lápi halfajok számára. Természetvédelmi Közlemények. 1216-4585 Vad C. F., Péntek A. L., Cozma N. Földi A., Tóth A., Tóth B., Böde N. A., Móra A., Ptacnik R., Acs É., Zsuga K, Horváth Z. (2017). Wartime scars or reservoirs of biodiversity? The value of bomb crater ponds in aquatic conservation. Biological Conservation 209:253- 262. Várbíró G., Boda P., Csányi B.. Szekeres J. (2015). Módszertani útmutató a makroszkopikus vízi gerinctelenek élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez és feldolgozásához. Voshell J. R., Smith E. P., Evans S. K, Hudy M. (1997). Effective and scientifically sound bioassessment: opinions and corroboration from academe. Human and Ecological Risk Assessment 3: 941-954. WFD (2000). Directive of the European Parliament and of the Council 2000/60/EC Establishing a framework for community action in the field of water policy. In: WFD (ed), vol PECONS 3639/1/00 REV 1., European Union, Luxembourgh. Internetes hivatkozások webl. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ipoly web2. http://vpf.vizugy.hU/reg/ovf/doc/l - 8%20Ipoly%20alegyseg%20JVK%20%20vitaanyag%20( KDVVIZIG).pdf
