Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szeles Júlia, Tamás Márta, Krakomperger Márton, Bozóki Tamás, Krasznai Eszter, Gyulai István, Kókai Zsuzsanna és Várbíró Gábor: Vízi makrogerinctelen taxonok megjelenése Ipoly menti időszakos vízterekben
Szeles J. és társai: Vízi makrogerinctelen taxonok megjelenése Ipoly menti időszakos vízterekben 73 Az adatok kiértékeléséhez Past és CANOCO 5.0 programcsomagot használtunk, a makroszkopikus vízi gerinctelenek közösségek mintázatát NMDS analízissel, a 2016-os mintavételt Euklideszi távolsággal, a 2017-es mintákat Bray-Curtis távolsággal elemeztük. A környezeti paraméterek összefüggéseit RDA-val ábrázoltuk. Valamint a vízi gerinctelen és planktonikus élőlény közösséget co-correspondencia elemzéssel hasonlítottuk össze (Hammer és társai 2001). EREDMÉNYEK A 2016 és 2017 es tavaszi időszakokban nem fordult elő kiszáradás, de az utóbbi évben alacsonyabb vízállás volt tapasztalható a mintavételi területen. A 2016 tavaszi periódus alatt a KAI és a KÁ2 mintavételi helyek száradtak ki, az őszi időszakra további kettő, a ZÁ1 és a ROl holtmeder típusú helyek kerültek szárazra. Az idei (2017) szárazságot követően két holtmederben nem történt kiszáradás a 13 mintavételi helyből a RA2 és a BU1 mintavételi helyek maradtak vízzel kitöltöttek. Makroszkopikus gerinctelen taxonokból összesen 136 fajt identifikáltunk melynek nagy részét Coleoptera csoport tette ki 77 taxonnal, ezt követi a Heteroptera csoport 19 és az Odonata és Gastropoda csoportok 11-11 faj- számmal. A holtmedrek közül a Rárós-2 mintavételi helyen a legnagyobb a diverzitás, ahol összesen 46 taxon fordult elő. Az anyaggödrök esetében a Kubik-2 mintavételi hely volt a legnagyobb 45 fajjal. A vizsgált időszakban fitoplakton közösségekből 155 taxon került identifikálásra, hüllő, kétéltű faunából 9 faj előfordulását tapasztaltuk a területen. A markozoobentosz egyedszám adatok alapján elmondható, hogy a csigák taxonjai a legmeghatározóbbak, de ezek közül nagyobb arányban közönséges fajok kerültek elő: Planorbarius corneus, Palanorbis planorbis, Lymnea stagnalis. Előfordulásuk gyakorisága összefüggésbe hozható a növény állománnyal. A holtmedrekben, ahol dúsabb makrofita állományt tapasztaltunk jelentősebb egyedszámokat mutattak, illetve a kubikgödrök esetében a KU1 mintavételi helyen, ahol szintén dús vízi növényzet volt megfigyelhető. Hasonló tendenciát követettek az Ephemeroptera csoport fajai is, de ezek a taxonok leginkább a holtmeder típusú élőhelyeket preferálták. A Coleoptera csoport fajai, az anyaggödrökben fordultak elő nagyobb egyedszám- mal, de ez nem meglepő, hiszen a vízi bogarak közül számos faj előfordul időszakos vízterekben (Móra és társai 2001). A Crustaceae csoport leggyakoribb faja Asellus aquatius volt, amely némely élőhelyen tömegesen előfordult, 2016 tavaszi időszakában Lepidarus apus képviseltette magát 2 egyeddel, de a 2017-es időszakban nem került elő. A mintavételi területen számos ritka faj előkerült, amelyek közül kiemelendő, Lestes viridis/parvidens faj- pár valamint, Lestes virens és a védett Sympetrum depressiusculum szitakötő fajok. Külön kiemelendő a Rózsa-rét mintavételi hely, ahol 2016 nyári időszakban előkerült Notonecta reuteri reuteri hanyattúszó poloska, amelynek utolsó feljegyzése egy 1934 -es Érd melléki adat (Boda és társai, 2015). Ugyan erről a mintavételi helyről a 2017 tavaszi időszakban előkerült a Coleoptera csoportból Haliplus maculatus. Valamint a mintavételi helyeken előkerült a kétéltű faunából a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) és a vörös listás dunai gőte (Triturus dobrogicus). A mintavételi helyek NMDS analízise kimutatta, hogy makroszkopikus gerinctelen fauna alapján a 2016-os évben két élőhely típus között különbség van. Amelyet az elvégzett PERMANOVA teszt szignifikáns különbséggel igazol (p= 0.0073). A különbségek oka feltehetőleg a vízszint csökkenése, valamint a kiszáradás, illetve az eltérő makrofita vegetáció. A különbséget leginkább a holtmedrek elválása okozza (RAI, RA2, ROl) a nyári és az őszi időszakokban. Az anyaggödrök ebben az évben hasonlóságot mutatnak az eltérő időszakokban (2. ábra). 2. ábra. NMDS analízis, mintavételi helyek ábrázolása makroszkopikus gerinctelen taxonok alapján, 2016 évi mintavételek adatai alapján (Megjegyzés: zöld- holtmedrek, lila- anyaggödrök) Figure 2. NMSD analysis, the representation of sampling places based on macroscopic invertebrate taxa sampled in 2016 (Note: green - oxbows, purple -ponds) A gerinctelen fajok megjelenése kísérőparaméterek függvényében a vártakkal megegyező eredményeket hozott. A holtmedrekben a magasabb oxigén tartalomhoz kötődő élőlények jelentek meg az Odonata és Ephemeroptera taxonokból. Az anyaggödrökben pedig a nagyobb tápanyagtartalom volt meghatározó. Az itt megjelenő Asellus aquaticus tömeges előfordulása magyarázható egy extrém terheléssel, amelyet egy szarvasmarha borjú teteme okozott a Korom-3 mintavételi helyen. Korábbi vizsgálaton kívüli időszakban pusztulhatott el, csontváza száraz időszakban jól látható a gödör alján (3. ábra). A 2017-es mintavételek tavaszi időszaka nagyobb különbségeket mutat, amelyet PERMANOVA teszt is igazol (p= 0.0494). A két típus különbözik, de ebben az évben az adott típuson belüli élőhelyeknél is nagyobb különbségeket tapasztaltunk. Az egy területen elhelyezkedő mintavételi helyek faunája nem sokban tért el egymástól. A mintavételeket megelőzően az Ipoly nem áradt, nem öntötte el a területet, így vízutánpótlás csapadékból, talajvízből történhetett. Az előző évben a nyári időszakban vízszint csökkenés után a medrek betöményedtek, így az ebből adódó különbségek felerősödtek (4. ábra).