Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szeles Júlia, Tamás Márta, Krakomperger Márton, Bozóki Tamás, Krasznai Eszter, Gyulai István, Kókai Zsuzsanna és Várbíró Gábor: Vízi makrogerinctelen taxonok megjelenése Ipoly menti időszakos vízterekben
71 Vízi makrogerinctelen taxonok megjelenése Ipoly menti időszakos vízterekben Szeles Júlia’, Tamás Márta*, Krakomperger Márton*, Bozóki Tamás*, Krasznai Eszter””, Gyulai István*, Kókai Zsuzsanna**és Várbíró Gábor*** * Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tanszék. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. ** Debreceni Egyetem, TTK, Ökológiai Tanszék. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. *** MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Tisza-kutató Osztály. 4026 Debrecen, Bem tér 18/c. **** pannon Egyetem, Limnológiai Tanszék. 8200 Veszprém, Egyetem tér 10. Kivonat Az Ipoly folyó árterében és hullámterében végzett makroszkopikus vízi gerinctelen felmérésünk, jelentős információval szolgál a terület faunájáról. A mintavételi helyek egy része 2015-ben mesterségesen kialakított élőhely, így korábbi adatok nem álltak rendelkezésünkre. A mintavételi terület hüllők és kétéltűek számára fontos szaporodó hely, így jelentős természetvédelmi értékkel bírnak. Célunk volt rávilágítani arra, hogy vajon ezek az élőhelyek a vízi gerinctelen faunának is hasonlóan kedvező életfeltételeket biztosítanak-e, ill. természetvédelmi státusz alapján fontos fajok megjelennek-e a területen. A vízi gerinctelen csoportok mellett, mértük néhány kémiai (nitrát- ion, nitrit-ion, ammonium- ion, klorid-ion, foszfát, kémiai oxigénigény) és fizikai (hőmérséklet, pH, vezető- képesség, oxigén tartalom) háttérváltozót. A makrofita vegetációt, fitoplankton, hüllő, kétéltű és zooplankton faunát is felmértük, amely alapján vizsgálható a területre jellemző táplálkozási hálózat. A tizenhárom mintavételi helyet két típusba (holtmeder, anyaggödör) osztottuk méretük és vízellátottságuk alapján. Mindkét típus eltérő diverzitással és makroszkopikus közösséggel bír, és jelentős mértékben hozzájárul a terület természetvédelmi értékéhez. Kulcsszavak Mesterséges anyaggödör, holtmeder, Ipoly ártér, makroszkopikus vízi gerinctelenek, fitoplankton, Notonecta reuteri reuteri. Appearance of freshwater macroscopic invertebrate taxa in the ponds near the River Ipoly Abstract Our survey on freshwater macroscopic invertebrates on floodplain of River Ipoly provided significant information about the fauna of the area. The area we took samples from is important reproduction place for amphibians and reptiles, therefore it possesses significant conservation values. Our aim was to highlight if these habitats provide similarly favourable living conditions for freshwater macroscopic invertebrates too, and if species with important conservation status appear in the area. Beside freshwater macroscopic invertebrate groups we examined chemical (concentration of nitrate, nitrite, ammonium, chloride, phosphate, chemical oxygen demand) and physical (temperature, pH, conductivity, dissolved oxygen) parameters. We also examined macrophyte-vegetation, phytoplankton and amphibian-, reptile- and zooplankton fauna too, so the food web of the area can be examined. We classified the 13 sampling places into 2 groups, based on their size and water supply. Each group has different diversity and macroscopic community and is an important factor in the area’s conservation value. Keywords Artificial pond, oxbow, floodplain of Ipoly River, macroinvertebrate, phytoplankton, Notonecta reuteri reuteri. BEVEZETÉS Magyarország alvízi helyzete miatt számos holtmeder és vizes élőhely színesíti hazánk arculatát. Kialakulásuk köthető mesterséges folyamatokhoz vagy természetes módon, a folyók meanderezésükből adódóan lefűződéssel is képezhetnek új holtmedreket, de napjainkban ez szinte lehetetlen. A már meglévő víztestek kitettek az antropogén szennyeződéseknek és zavarásoknak, valamint a természetes szukcessziós folyamatok változásainak (Kozák 2011, Padisák 2004). Ipoly folyó szabályozása viszonylag későn az 1975-ös években kezdődött. A területen található több a természet- védelmi hatóság által létrehozott élőhely (pl. anyaggödrök). Az ártérben és hullámtérben előfordulnak holtmedrek, mély fekvésű területek, mocsárrétek, és belvizes szántók is (webl, web2). Az EU Víz Keretirányelv (WFD, 2000) nem tér ki az időszakos állóvizek vizsgálataira, ellentétben a folyóvizekkel, habár a kis vízterek vizsgálata egyszerű (méretükből adódóan) és állapotuk jól ellenőrizhető (Tatár és társai 2012). Az állóvizek vízi gerinctelen közösségeinek monitorozása fontos, hiszen indikátor szervezetek, környezeti változásokra gyorsan reagálnak (Voshell és társai 1997, Csányi és társai 2001). Állóvizeink makroszkopikus vízi gerinctelen közösségei jelentős diverzitással rendelkezhetnek, hasonlóan, mint a folyóvizeké. Állóvizekben diverz makrofita közösség tud megtelepedni, amelyhez változatos makrogerinctelen taxonok kötődhetnek {Maurer és társai 2014, Várbíró és társai 2015). Az Európai Víz Keretirányelv cél változóinak körébe beletartoznak még az algák, halak, és a biológiai szempontból fontos fizikai és kémiai paraméterek {Csányi és társai 2001). Az antropogén élőhelyek vizsgálatánál törekednünk kell arra, hogy komplexen ismerjük működéseit és funkcióit, nem csak egy élőlény közösséget vizsgálva. így a több élő változó elemzésével összehasonlíthatóak természetes élőhelyekkel és azok referencia közösségeivel {Vad és társai 2017).
