Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Nagy Judit - Kiss Tímea - Fiala Károly: Hullámtér-feltöltődés vizsgálata az Alsó-Tisza mentén. II. Folyóhátak (parti hátak) feltöltődését befolyásoló tényezők
36 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. A partbiztosítások hatása a folyóhátak magasságára A Tisza vizsgált szakaszán 39 kanyarulat található, amelyek közül 26 mentén építettek partbiztosítást. Ezért fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy a Tisza mentén a partbiztosítások vajon befolyásolják-e a folyóhátak átlagos magasságát. Az ál- és fejletlen kanyarulatok mentén a partbiztosított szakaszok menti folyóhátak átlagmagassága 408 cm, míg a partbiztosítás nélküli szakaszokon 378 cm. A fejlett és érett kanyarulatok mentén is hasonlót tapasztaltunk (4. ábra). A partbiztosított szakaszokon a folyóhátak átlagmagassága 364 cm, a partbiztosítás nélküli szakaszokon pedig 349 cm. Ez a 20-30 cm-es magasságkülönbség a partbiztosított és anélküli szakaszokon azonban - figyelembe véve a módszer hibáit - nem bizonyítja egyértelműen, hogy a partbiztosított szakaszok mentén magasabb folyóhátak fejlődnek. ál és fejletlen n=12 n=10 N V fejlett és érett 9 n=10 n=22 N V 4. ábra. A partbiztosítások hatása a folyóhátak magasságára ál- és fejletlen, illetve fejlett és érett kanyarulatok mentén (N: nincs partbiztosítás, V: van partbiztosítás) Figure 4. Effect of revetments on natural levee height in case of slightly sinuous and sinuous bends (N: no revetment, V: revet- mented bank) A hordalék-felhalmozódás ütemének alakulása A legtöbb folyóhát fejlődése a szabályozások óta zajlik, de vannak olyanok is, amelyek már a szabályozások előtt is léteztek. Utóbbiak legalább 175 éve épülnek, felszínükön a hordalék-felhalmozódás átlagos üteme a legkisebb (< 28 mm/év). A folyóhátak fejlődésének ütemében az ál- és fejletlen kanyarulatok, illetve a fejlett és érett kanyarulatok között különbségek fedezhetők fel (5. ábra). Az ál- és fejletlen kanyarulatok leginkább a szabályozott szakaszokon jellemzőek, így a mellettük kialakuló folyóhátak 160 évnél fiatalabbak. Ezzel ellentétben a fejlett és érett kanyarulatok egy része szabályozások előtti, így folyóhátaik már a szabályozási munkálatok megkezdése előtt is léteztek. Azonban mindkét kanyarulati csoport esetében megfigyelhető a felhalmozódás ütemének növekedése. Az ál- és fejletlen kanyarulatok mentén a 160 évnél idősebb folyóhátak átlagos fejlődési üteme <22 mm/év, míg a fiatalabb formáknál felgyorsuló feltöltődés figyelhető meg, így a kb. 40 éve épülő folyóhátak már átlagosan 107-122 mm/év ütemmel épülnek. A fejlett és érett kanyarulatok mentén is hasonló tendenciát tapasztaltunk: a leghosszabb ideje fejlődő folyóhátak felhalmozódása bár nagyobb szórást mutat, de feltöltődési ütemük csupán <10-21 mm/év, míg a legfiatalabb, csupán 40 éve fejlődő folyóhátak fejlődése 67-101 mm/év közötti. A legnagyobb ütemű felhalmozódás (>75 mm/év) a Mindszent és Mártély közötti szakaszra (205,3- 218,4 fkm) jellemző. 5. ábra. A folyóhátak időben változó feltöltődési üteme ál- és fejletlen (A), valamint fejlett és érett kanyarulatok mentén (B) Figure 5. Temporal changes in aggradation rate of fluvial levees in case of slightly sinuous bends (A) and sinuous meanders (B) A felhalmozódás üteme tehát nagyobb az ál- és éretlen kanyarulatok esetében, mint a fejlett és érett kanyarulatoknál. Ennek okát abban látjuk, hogy a szabályozások során kialakított vezérárkokat a Tiszának először ki kellett szélesíteni és mélyíteni, ami jelentős mennyiségű többlet hordalék-termeléshez vezetett (Iványi 1948), így ezeken a szakaszokon több hordalék halmozódhatott fel az ártéren a kezdeti időszakban. Azonban a hordalék-felhalmozódás ütemének általános gyorsulása számos tényező megváltozásának lehet az eredménye. A part menti növényzet sűrűbbé válása, az árvizek magasságának és tartósságának növekedése mind okozhatja a feltöltődés ütemének gyorsulását (Sándor és Kiss 2007, Sándor 2011) Az ál- és fejletlen, valamint a fejlett és érett kanyarulatok esetében is a hordalék-felhalmozódás üteme a sodorvonal helyzetével áll a legszorosabb kapcsolatban, bár ez a kapcsolat is gyenge (6a. és 6b. ábra). Mindkét kanyarulati csoport esetén megfigyelhető, hogy minél távolabb van a sodorvonal a parttól, a folyóhátak annál gyorsabb ütemben magasodnak. Ez azzal magyarázható, hogy a parthoz egyre közelebb simuló sodorvonal megteremti a lehetőségét nemcsak a fokozott feltöltődésnek, de az eróziónak is, hiszen a partmenti sávban árvíz idején jelentős erózió is felléphet, amely csökkenti a hordalék-felhalmozódás átlagos éves ütemét (Uddin és Rahman 2012). Természetesen itt is vannak kivételek, amelyek esetében fokozott a feltöltődés sebessége. Ezek a pontok egymáshoz közel találhatók ott, ahol egyéb okok miatt a legnagyobb ütemű a hullámtér feltöltődése.
