Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Lippai Anett, Kari András, Reskóné Nagy Mária: A Legionella baktériumok jelenléte, előfordulása épített vizes környezetben
Lippai Anett, Kari András és Reskóné Nagy Mária: A Legionella baktériumok jelenléte, előfordulása épített vizes környezetben 45 (30,6%) esetben azonban az 1000 TKE/liter értéket meghaladta (7. táblázat). Az egyes telephelyek hűtőtornyainak vizében mért, kifogásolt értékek a Legionella telepszám felmérésének, monitorozásának kezdetére volt jellemző. Az 5 telephely közül az A esetében, ahol a Legionella baktériumok előfordulásának mértéke minden alkalommal határérték alatti volt, a létesítmény jó üzemeltetését, a hűtőtornyok megfelelő kezelését igazolta. A bakteriális növekedés és a biofilm képződés megakadályozására a keringetett víz betöményedését felügyelték és a vizet heti rendszerességgel biociddal kezelték. A többi telephely hűtőtornyainak üzemeltetése a vizsgálatok kezdetekor elmaradt az optimális üzemeltetési gyakorlattól, amit Legionella kolonizáció többszöri (34 alkalom) határérték feletti mértéke is jelzett. A kockázatcsökkentő beavatkozások részeként alkalmazott beavatkozások (sokk-fertőtlenités, mechanikai tisztás) eredményeként a további 4 telephelyen is sikerült a Legionella baktériumok számát 1000 TKE/liter alatt tartani. 1. táblázat. Az egyes telephelyek hűtőtornyainak Legionella vizsgálati eredményei Table 1. Results of the Legionella investigations of cooling towers from different industrial parks Telephely Hűtőtornyok Száma Mintavételek száma Hiányos üzemeltetés Optimális üzemeltetés <1000 TKE/L >1000 TKE/L <1000 TKE/L >1000 TKE/L A 2 36 0 B 3 6 1 11 6 0 C 3 5 0 3 11 1 D 24 4 29 19 41 7 E 1 2 0 1 1 0 Összesen: 33 20 30 34 65 8 Vizsgálataik során hasonló következtetésre jutottak Mouchtouri és társai (2010), akik szignifikáns összefüggést találtak a hűtőtornyok magas Legionella száma (>104 TKE/liter) és hosszú működési ideje, illetve a kémiai fertőtlenítés, a kockázatbecslés és az üzemeltetési terv hiánya között. Ezen felül megállapítást nyert az is, hogy a kockázatcsökkentő beavatkozások (folyamatos biocid adagolás, betöményedés szabályozása) megléte mellett tapasztalt, továbbra is magas (>1000 TKE/liter) Legionella szám ugyancsak a helytelen üzemeltetés eredménye (figyelmen kivül hagyott áramlás nélküli, pangó vezetékszakaszok, illetve a hűtőtornyok magas korából adódó elhasználtsága). Azon hűtőtornyoknál, ahol azonnali beavatkozás szükséges, az üzemeltetőnek számos tényezőt figyelembe kell vennie, amelyek hozzájárulnak a baktériumok megtelepedéséhez. Ilyen például a vízkőképződés megakadályozása, a szilárd szennyeződések kiszűrése, az algásodás vagy biofílmek kialakulásának gátlása biocidek szakszerű adagolásával. Az utóbbiakat a szokásos dózisnál magasabb koncentrációban alkalmazva, ún. sokkfertőtlenítéssel javasolt használni, mivel az a rezisztens baktériumokat sokkal hatékonyabban szorítja vissza. A fertőtlenítés akkor tekinthető eredményesnek, ha biofilm- , alga- és baktériumnövekedés megszűnik, tovább már nem látható (Barna és társai 2017). ÖSSZEFOGLALÁS A Legionellák különböző súlyosságú emberi megbetegedésért felelős baktériumok, amelyek a természetben szinte mindenütt megtalálhatók. Kiváló adaptációs mechanizmusuknak köszönhetően, az ember alkotta mesterséges környezetben gyors szaporodásra képesek, ami komoly közegészségügyi kockázatot jelent. Kiemelt kockázattal bírnak a nedves hűtőtornyok, ahol a megfelelő üzemeltetés és kockázatkezelés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a biztonságos közegészségügyi szempontok fenntartása mellett a hűtőtorony hosszú távon, biztonságosan működhessen. Mindez célzott intézkedésekkel, a probléma okának feltárásával, kezelésével valósulhat meg. IRODALOMJEGYZÉK Abdel-Nour M., Duncan C., Low D.E., Guyard C. (2013). Biofilms: the stronghold of Legionella pneumophila. International Journal of Molecular Science 14, 21660-21675. Barna Zs., Khayer B., Róka E., Vargha M. (2017). Módszertani levél Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról. Országos Közegészségügyi Központ 2017/2. Kiss, C., Barna, Z., Vargha, M., Török, J.K. (2014). Incidence and molecular diversity of Acanthamoeba species isolated from public baths in Hungary. Parasitology Research 113:2551 - 2557. Decklerk P. (2010). Biofilms: the environmental playground of Legionella pneomophila. Environmental Microbiology 12(3), 557-566. Kwaik Y.A. (1996). The phagosome containing Legionella pneumophila within the protozoan Hartrnanella vermiformis is surrounded by the rough endoplasmic reticulum. Applied and Environmental Microbiology 62, 2022-2028. Kwaik Y.A., Gao L-Y., Stone J.B., Venkataraman C., Harb S.O. (1998). Invasion of Protozoa by Legionella pneumophila and its role in bacterial ecology and pathogenesis. Applied and Environmental Microbiology 64, 3127-3133. Mouchtouri V.A., Goutziana G., Kremastinou J., Hadjichristodoulou C. (2010). Legionella species colonization in cooling towers: risk factors and assessment of control measures. American Journal of Infection Control 38, 50-55.
