Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Koleszár Gergő, Csizmár Aliz, Nagy Zoltán, Szabó Sándor: Denzitásfüggő kölcsönhatások hínárnövények között
36 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám hatásukkal fékezték a perifiton és planktonikus algák gyors elszaporodását a tócsagaz felületén és a tápoldatban (Roijacker és társai 2004). Eredményünk azt is bizonyítja, hogy a Ceratophyllum kontrollkultúrákon a perifiton algák hínárnövényekre gyakorolt gátló hatása (árnyékolás, tápelemfelvétel) erősebb volt, mint a békalencsék tócsagazra gyakorolt gátló hatása. Ebből látható, hogy az úszó emerz növények alacsonyabb denzitási értékeken (250 g nr2) stimulálják a szubmerz növényeket, míg magasabb denzitás (1.000 g m"2) felett már gátolják. Eredményeinkből következtetésként levonható, hogy a szubmerz növények békalencsékkel történő kölcsönhatásainak eredményei jelentősen denzitásfüggőek. Ceratophyllum biomassza (g) 5. ábra. Biomasszaváltozások a Lemna-Ceratophyllum ko- kultúrákban. A nyilak a kísérlet kezdeti és végső biomasszaértékeinek átlagát jelölik, n=3 Figure 5. Change of biomass in Lemna-Ceratophyllum cocultures. Arrows show the mean of the initial and mean of the final biomass of the macrophytes ÖSSZEFOGLALÁS Az úszó emerz és a szubmerz hínár egyaránt képes stabil dominanciájú állományokat létrehozni. A közöttük folyó verseny kimenetelét a hínárnövények denzitása jelentősen befolyásolhatja. Választ kerestünk arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolják a különböző denzitás-értékek a szubmerz és úszó emerz hínarak kultúráiban a köztük levő kölcsönhatások minőségét és erősségét. A púpos békalencse (Lemna gibbd) és érdes tócsagaz (iCeratophyllum demersum), illetve az aprólevelü átokhínár (Elodea nuttallii) növények 2 literes, félig átfolyó rendszerű akváriumokban különböző denzitáson lettek tenyésztve. A kísérlet során a tenyészedényekben a kísérleti növények biomassza-változásait mértük. Bármelyik vizsgált Lemna-biomassza denzitásának hatására az Elodea hozama szignifikánsan csökkent, ugyanakkor viszont az alacsony Lemna-denzitás (250 g m'2) stimulálta a tócsagaz növekedését. A békalencsék a maximális hozamot 5 g/tenyészedény (250 g m‘2) denzitás értéken mutatták. A tócsagaz alacsony Lemna- denzitáson gátolta legintenzívebben a békalencsék hozamát, a békalencse-denzitás emelkedésével viszont békalencsékre gyakorolt gátló hatása fokozatosan gyengült. A Lemna-denzitás növelésével a tócsagaz hozama, folyamatosan csökkent viszont a tócsagaz denzitásának növelésével folyamatosan emelkedett mindaddig, amíg a Lemna- denzitás 40g/tenyészedény alatti volt. A tócsagaz teljesen kipusztult azokban a kultúrákban, amelyekben a kiindulási békalencse-denzitás elérte a 40g/tenyészedény (2.000 g rrr2)- szintet. Eredményeink bizonyítják, hogy a Ceratophyllum-kontrollkultúrákon a perifita algák hínárnövényekre gyakorolt gátló hatása (árnyékolás, tápelemfelvétel) erősebb lehetett, mint a békalencsék tócsagazra gyakrolt gátló hatása. Eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a szubmerz növények békalencsékkel történő kölcsönhatásainak eredményei jelentősen denzitásfüggőek. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amely a kutatáshoz szükséges anyagi támogatást biztosította az Új Nemzeti Kiválóság Program keretén belül: „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-2-1- NYE-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”. IRODALOM Barkó J.W., Smart R. M. (1985). Laboratory culture of submerged freshwater macrophytes on natural sediments. Aquatic Botany, 215 251-263. Koleszár, G., Nagy, Z, Vicéi, T., Szabó, S. (2017). Hogyan befolyásolják az epifitikus algák a hínámövények kompetícióját? Hidrológiai Közlöny 97, 5-8. Larson, D. (2007). Growth of three submerged plants below different densities of Nymphoides peltata (S. G. Gmel.) Kuntze. Aquatic Botany, 86, 280-284. Lombardo, P., Cooke, D. (2003). Ceratophyllum demersum phosphorus interactions in nutrient enriched aquaria. Hydrobiologia, 497, 79-90, 2003. Lu, J., Wang, Z„ Xing, W, Liu, G. (2013). Effects of substrate and shading on the growth of two submerged macrophytes. Hydrobiologia, 700, 157-167. Nagy Z, Lengyel A., Vicéi T T. Csabai J, Szabó S (2015). Ki mikor győz a békalencse tócsagaz versenyben? Hidrológiai Közlöny, 95, (5-6) 64-67. Scheffer M. (1998). Ecology of Shallow Lakes. Chapman and Hall. London. Scheffer M., Szabó S., Gragnani A., Van Ness E.H., Rinaldi S., Kautsky N., Norberg J., Roijackers R.M.M, Franken R. (2003). Floating plant dominance as a stable state. Proceedings of the National Academy of Science of the USA, 100, 4040-4045. Scheffer, M., van Ness, E.H. (2007). Shallow lakes theory revisited: various alternative regimes driven by climate, nutrients, depth and lake size. Hydrobiologia, 584, 455-466. Smith, S. D. D. (2014). The role of nitrogen and phosphorus in regulating the dominance of floating and submerged aquatic plants in field mesocosm experiment. Aquatic Botany, 112, 1-9. Szabó S., Roijackers R.M.M, Scheffer M. (2003). A simple method for analysing the effects of algae on the growth of Lemna and preventing the algal growth
