Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Koleszár Gergő, Csizmár Aliz, Nagy Zoltán, Szabó Sándor: Denzitásfüggő kölcsönhatások hínárnövények között
34 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám lományon élő perifiton algák is jelentősen hozzájárulnak (Koleszár és társai 2017). A két növénycsoport között folyó verseny kimenetelét azonban a fenti tényezőkön (tápelem-koncentráció, perifiton algák) túl a hínárnövények denzitásértékei és biomassza- arányai is jelentősen befolyásolják, mivel ezek a paraméterek döntő szerepet játszanak a víz fényviszonyainak és tápelem-koncentrációjának alakulásában, és emiatt meghatározzák a kölcsönhatások minőségét és intenzitását. Jelen vizsgálatainkban választ kerestünk arra a kérdésre, hogy a szubmerz és úszó emerz hínarak kultúráiban a különböző denzitásértékek hogyan befolyásolják a köztük levő kölcsönhatások minőségét és erősségét. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatokhoz szükséges púpos békalencsét (Lemna gibba) és érdes tócsagazt (Ceratophyllum demersum) Nyíregyháza mellett, az Igrice csatornából, az aprólevelü átokhínárt (Elodea nuttallii) pedig Hajdúnánás mellett a Keleti Főcsatornából gyűjtöttünk, növényeket Barkó és Smart (1985) által kidolgozott tápoldaton tartottuk, majd NH4NO3 és K2HPO4 törzsoldatok hozzáadásával a kísérlet megkezdéséig a megadott N- és P-koncentráción pre- inkubáltuk. A tápoldat mikroelem tartalmát Tropica oldattal (10.000-szeres hígítás) biztosítottuk. A növények nevelése 220 pmol nr2s'' megvilágításon, 16/8 óra foto- perióduson, 25°C hőmérsékleten történt. A hínárnövények ko-kultúrái a kísérletek alatt 2 literes akváriumokban tenyésztek, melyek tápoldatait az akváriumban elhelyezett PVC csövön keresztül hetente kétszer 1 liter friss tápoldattal helyettesítettük. 1. fénykép. Tócsagaz-békalencse interakciók vizsgálata széles denzitás tartományban a kísérlet kezdetén Photo 1. Ceratophyllum-Lemna co-cultures with wide range of density at the initial day of the experiment Békalencse denzitás hatása a tócsagazra A kísérletünk célja volt, hogy megmérjük, hogy milyen hatást gyakorol a különböző denzitású békalencse takaró a tócsagaz növekedésére. A tócsagaz (C. demersum) kiindulási biomasszája 10 g volt. A kultúrák tenyészedényeibe 0, 5, 20g biomaszájú púpos békalencsét helyeztünk. A ko-kultúrákat teljes faktoriális elrendezés alapján két féle tápelemkoncentráción (2 mgN L'1, 1 mgP L 1 ; 10 mgN L'1, 2 mgP L_1) neveltük 20 napon keresztül. A kísérlet alatt három alkalommal mértük a tápoldat pH értékét és oldott oxigén koncentrációját. A kísérlet végén a kultúrákat learattuk, megmértük a növények nedves és száraz tömegét. A kísérlet végén a tócsagazt tartalmazó akváriumokban az akvárium és a hínámövények felületéről ecsettel a perifiton algákat óvatosan a tápoldatba mostuk. A tápoldatot redős szűrőpapíron (pórusátmérő 5- 8pm) szűrtük, majd 105 °C -on történő szárítás után mértük az algák biomasszáját. Tócsagaz-békalencse interakciók széles denzitás tartományban A kísérletet a korábbi kísérletnél szélesebb békalen- cse-tócsagaz denzitás tartományban is elvégeztük. A tenyészedényekbe itt már 0, 10 és 20 és 40 g nedves tömegű Ceratophyllum hajtást helyeztünk, majd a vízfelszínt 0, 1,5, 20, és 40 g biomasszájú békalencsével takartuk (1. kép). A Lemna-Ceretophyllum ko-kultúrákat teljes faktoriális elrendezés alapján azonos nitrogén- és foszforkoncentrációval (5 mgN L'1, 1 mgP L1) neveltük 20 napon keresztül. A kísérlet alatt három alkalommal mértük a tápoldat pH értékét és oldott oxigén koncentrációját. A kísérlet végén a kultúrákat learattuk, megmértük a növények nedves és száraz tömegét. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Békalencse denzitás hatása a tócsagazra A békalencsétől mentes kontrollkultúrákban a növények felületén algásodás alakult ki. Ezekben a tenyészedényekben mért algabiomassza értékek szignifikánsan (P<0,001, Pairwise Comparison) nagyobbak voltak, mint amit a békalencse kezelésnek kitett tócsagaz ko- kultúrákban mértünk (/. ábra). 0 5 20 L. gibba biomassza (g) 1. ábra. A Lemna-denzitás hatása a Ceratophyllum kultúrák algabiomassza-értékeire (10 mgN f2 mgP 1_1). A hibasávok az eredmények szórásai, n=3. Figure 1. Impact of Lemna density on the algal biomass in Ceratophyllum culture (10 mgN l'1, 2 mgP 1 1). Error bars represent the standad deviation, n=3 A békalencse denzitásának (ANOVA P<0,001) és a tápoldat nitrogénkoncentrációjának (ANOVA P=0,035) szignifikáns hatása volt a tócsagaz növekedésére (biomassza, növekedési ráta). A Ceratophyllum a legnagyobb növekedési rátát 5g kiindulási Lemna biomassza kezelés alatt mutatta, mely szignifikánsan magasabb volt (P<0,000, Tukey HSD) nem csak a kontrollkultúráétól, hanem a legnagyobb Lemna denzitású kultúráétól is.
