Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Fózer Melinda, Cserháti Mátyás, Teszárné Nagy Mariann, Balázs Adrienn, Risa Anita, Berényi Ágnes, Kriszt Balázs: A Zagyva folyót érő szennyvízkibocsátások hatásának vízkémiai és ökotoxikológiai vizsgálata Jászfényszarutól Szolnokig
Fózer M. és társai: A Zagyva folyót érő szennyvízkibocsátások hatásának vízkémiai és ökotoxikológiai vizsgálata Jászfényszarutól Szolnokig 29 alkalommal (2016. júniusban, augusztusban) az 1. táblázatban kiemelt mintavételi helyekről. 1. táblázat. Mintavételi helyek a Zagyva folyó hossz-szelvényében 2015-2016-ban Table 1. Sampling points in Zagyva River’s Minta kódja Mintavétel helye ZA/1 Zagyva folyó (92+480 fkm) Jászfény szarunál a szennyvíz bevezetés fölött ZA/2 Zagyva folyó (92+380 fkm) a jászfényszarui szennyvíz bevezetésnél ZA/3 Zagyva folyó (87+826 fkm) a Jászfényszaru- Szentlőrinckáta közötti közúti hídnál ZAJA Zagyva folyó (67+786 fkm) a jászberényi Városi hídnál ZA/5 Zagyva folyó (58+000 fkm) a jászberényi Városi- Zagyva becsatlakozása fölött 800 m-rel ZA/6 Zagyva folyó (54+337 fkm) Jászberény-Jásztelek közötti közúti hídnál ZA/7 Zagyva folyó (43+910 fkm) az alattyáni szennyvíz- bevezetés felett ZA/8 Zagyva folyó (39+668 fkm) jánoshidai közúti hídnál ZA/9 Zagyva folyó (25+315 fkm) a Szászberek-Újszász közötti közúti hídnál ZA/10 Zagyva folyó (01+929 fkm) Szolnok, torkolatnál Mintavételi és vizsgálati módszerek A KÖTIVIZIG által végzett mintavételek és a vizsgálati módszerek a hatályban lévő szabványok szerint történtek (MSZ EN ISO szabványok). A VKI szerinti biológiát támogató fizikai-kémiai jellemzőket vizsgáltuk: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, klorid-ion, oldott oxigén, biokémiai oxigénigény (BOIs), kémiai oxigénigény (KOIek) ammónium-N, összes szervetlen-N, összes- N, oldott ortofoszfát-P, összes foszfor. Az 1. táblázatban kiemelt mintavételi pontokon akut Daphnia magna Straus és csíranövény tesztet végeztünk. További ökotoxikológiai vizsgálatokat végeztünk a Szent István Egyetem Tanszékén: Aliivibrio fischeri biolumineszcencia-gátlás tesztet (MSZ EN ISO szabvány), BLYES/BLYAS hormonhatást elemző tesztrendszert (a Tennessee Egyetem munkatársai által kifejlesztett módszer alapján), és SOS Chromo genotoxicitási tesztet a gyártó (Environmental Bio-Detection Products) útmutatása alapján. EREDMÉNYEK A Zagyva folyó vízjárása az elmúlt 15 év adatai alapján nagyon szélsőséges. A csapadékos téli és tavaszi hónapokban magas, míg a csapadékszegény nyári hónapokban alacsony vízállás jellemzi. Emiatt ugyanaz a mennyiségű és minőségű bevezetett tisztított szennyvíz más terhelést jelent a folyóra nézve különböző vízállások esetében. A vizsgált két év a korábbiakhoz képest csapadékosabb volt, ezért a nyári hónapok alacsonyabb vízállása ellenére kisvíz nem alakult ki. A Zagyva folyó felső szakasza (Jásztelek felett) ’’erősen módosított” víztest, ezért a minősítésnél ’’potenciált” határozunk meg, míg a folyó alsó szakasza a ’’természetes” víztest kategóriába sorolt (Jásztelektől Szolnokig), e miatt ’’állapotot” minősítünk. A továbbiakban csak a májustól augusztusig tartó, - általában kisvizes - időszak mérési adatait mutatjuk be az 1. ábrán. Az ábra közepén látható a Zagyva folyó Jászfényszarutól Szolnokig tartó hossz-szelvénye, ahol fekete ponttal jelöltük a folyószakaszon üzemelő 7 szennyvíz- tisztító telep bevezetését, és pirossal az ezek alapján kijelölt 10 mintavételi helyet. A hossz-szelvény felett a 2015- ös, alatta a 2016-os Víz Keretirányelv szerinti biológiát támogató fizikai-kémiai paraméterek átlagai, és ezek alapján komponensenkénti, majd csoportonkénti minősítő táblázatok láthatóak. A végső minősítésnél a folyó adott mintavételi pontján a 4 komponens csoport közül a legrosszabb osztályozással rendelkező csoportot vettük figyelembe. Az ábra segítségével lehetővé válik, hogy a vízminőségi változásokat térben és időben egyaránt nyomon követhessük. Az 1. ábrán jól látható, hogy a tápanyag komponens csoport kapta a leggyengébb osztályzatot, emiatt pedig a végső minősítés csak a „közepes” állapotú/potenciálú besorolást éri el a legtöbb mintavételi ponton. A csoporton belül az oldott ortofoszfát-foszfor és az összes foszfor magas koncentrációi okozzák a legnagyobb problémát. 2016-ban a magasabb vízhozamnak köszönhetően a 2015- ös évhez képest minimális hígulást tapasztaltunk, azonban ez sem volt elég ahhoz, hogy a víztest elérje a ,jó” állapo- tot/potenciált. A legnagyobb terhelést a felújítandó jászfényszarui szennyvíztisztító jelentette mindkét évben. Az egyedüli mintavételi pont, ami a „gyenge” potenciálú besorolásba tartozik. A másik jelentős terhelést a legnagyobb kibocsátóként üzemelő, felújított jászberényi szennyvíztisztító jelenti. Mindkét telep esetében látszik az ábrán, hogy a bevezetésük után magasabb koncentrációkat mértünk a folyóban, majd néhány km után azok csökkenése tapasztalható. Mivel a viszonylag rövid folyószakaszon sok szennyvíztisztító üzemel, a terhelhetőség számítás egyre jelentősebbé válik. A folyószakasz közepén, vagy a végén üzemelő szennyvíztisztítók már nem engedhetnének be olyan minőségű tisztított szennyvizet, mint a felette lévő telepek, mivel a folyó így sem éri el a ,jó” állapo- tot/potenciált. A 2. ábrán a jászberényi szennyvíztisztító példáján mutatjuk be, hogy mekkora jelentősége van a folyó vízhozam változásának. Ugyanaz a mennyiségű tisztított szennyvíz sokkal nagyobb százalékát teszi ki a folyónak 0,5 m3/s és az 1 m3/s-os vízhozamnál, mint egy átlagos (2,79 m3/s) vízhozamnál, ezáltal sokkal nagyobb terhelést is jelent.
