Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Boross Nóra, Czeglédi István, Preiszner Bálint, Burányi Máté, Boros Gergely, Erős Tibor, Kern Bernadett, Specziár András, Takács Péter, Vitái Zoltán: Galandféreg (Ligula sp.) fertőzés hatása a balatoni folyami gébek (Neogobius fluviatilis) kondíciófaktorára és ivarszerv tömegére

20 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám species (Pisces, Gobiidae) in the littoral zone of the River Danube, Hungary. Journal of Applied Ichthyology, 21(4), 350-357. Garádi, P., Bíró, P. (1975). The effect of ligulosis on the growth of bream (Abramis brama L.) in Lake Bala­ton. Annales Instituti Biologici (Tihany) Hungaricae Academiae Scientiarum, 42, 165-173. Gertzen, S., Fidler, A., Kreische, F., Kwabek, L., Schwamborn, V., Borcherding, J. (2016). Reproductive strategies of three invasive Gobiidae co-occurring in the Lower Rhine (Germany). Limnologica-Ecology and Management of Inland Waters, 56, 39-48. Grabowska, J. (2005). Reproductive biology of racer goby Neogobius gymnotrachelus in the Wloclawski Res­ervoir (Vistula River, Poland). Journal of Applied Ichthy­ology, 21(4), 296-299. Grabowska, J., Grabowski, M., Kostecka, A. (2009). Diet and feeding habits of monkey goby (Neogobius fluviatilis) in a newly invaded area. Biological invasions, 77(9), 2161-2170. Harka, A. (1993). Invasion of the Neogobius fluviati­lis. Halászat, 86(4), 180-181. Harka, A., Bíró, P. (2007). New patterns in Danubian distribution of Ponto-Caspian gobies-a result of global climatic change and/or canalization. Electronic Journal of Ichthyology, 1, 1-14. Jurajda, P., Cerny, J., Polacik, M, Valóvá, Z, Janác, M, Blazek, R., Ondracková, M. (2005). The recent distri­bution and abundance of non-native Neogobius fishes in the Slovak section of the River Danube. Journal of Ap­plied Ichthyology, 21(4), 319-323. Kakareko, I, Zbikowski, J., Zytkowicz, J. (2005). Diet partitioning in summer of two syntopic neogobiids from two different habitats of the lower Vistula River, Poland. Journal of Applied Ichthyology, 21(4), 292-295. Molnár, K. (2003). Halbetegségek. Magyar Országos Horgász Szövetség. Molnár, K. (2006). Some remarks on parasitic infec­tions of the invasive Neogobius spp.(Pisces) in the Hun­garian reaches of the Danube River, with a description of Goussia szekelyi sp. n.(Apicomplexa: Eimeriidae). Jour­nal of Applied Ichthyology, 22(5), 395-400. Molnár, K. Székely, Cs. (2010). Régi és újabb megfi­gyelések a Ligula intestinalis okozta galandférgesség balatoni előfordulásáról. Halászati Tudományos Tanács­kozás Molnár, K., Székely, Cs. (2013). A kárókatona, mint a halak intenzív parazitás fertőzöttségének okozója. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Museth, J. (2001). Effects of Ligula intestinalis on habitat use, predation risk and catchability in European minnows. Journal of Fish Biology, 59(4), 1070-1080. Ondracková, M., Dávidová, M., Pecínková, M., Blazek, R., Gelnar, M., Valóvá, Z., Cerny, J., Jurajda, P. (2005). Metazoan parasites of Neogobius fishes in the Slovak section of the River Danube. Journal of Applied Ichthyology, 21(4), 345-349. Pintér, K. (2002). Magyarország halai, Akadémia Ki­adó, Budapest Plachá, M., Bálázóvá, M, Kovác, V, Katina, S. (2010). Age and growth of non-native monkey goby Neogobius fluviatilis (Teleostei, Gobiidae) in the River Ipel', Slovakia. Folia Zoologica, 59(4), 332. Szalóky, Z, Bam mer, V, György, A. I., Pehlivanov, L., Schabuss, M, Zornig. H.. Weiperth, A., Erős, T. (2015). Offshore distribution of invasive gobies (Pisces: Gobi­idae) along the longitudinal profile of the Danube River. Fundamental and Applied Limnology/Archiv für Hydro­biologie, 187(2), 127-133. Yuryshynets, V. I, Korniushyn, V. V., & Podobaylo, A. V. (2017). The First Finding of Plerocercoids Ligula pavlovskii Dubinina, 1959 (Cestoda, Diphyllobothriidae) in Gobies from the Freshwater Kakhovka Reservoir. Hydrobiological Journal, 53(2). A SZERZŐK BOROSS NÓRA Biológus, MSc diplomáját az ELTE Ökológia, Evolúció- és Konzervációbiológia szakirányán szerezte. A viselkedésökológia csoportban kutatási témája a fiziológiai és ökológiai stressz kapcsolata énekesma­daraknál. Jelenleg az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetében, a Hidrozoológiai Osztá­lyon dolgozik tudományos segédmunkatársként. Kutatási területe: halökológia, halállomány-felmérés. ( boross.nora@okologia.mta.hu ) CZEGLEDI ISTVÁN Ph.D. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. A Debreceni Egyetemen 2012-ben szerzett Hidrobiológus MSc diplomát. 2016-ban védte meg Ph.D.-ját a Debreceni Egyetem Környezettudományi Doktori iskolájában. Kutatási területe: halegyüttesek szerveződése, idegenhonos halfajok ökológiája. PRE1SZNER BÁLINT, Az ELTE-n vizes élőhelyeket érintő madárökológiai kutatásokban való részvétel, és azok eredményei­ből készült szakdolgozat után rövid kitérőt tettem a tanári pályára. Onnan a Pannon Egyetem Limnológiai Intézeti tanszékén folyó madártani kutatások révén tértem át a kutatói pályára, ahol elsősorban viselkedésökológiai kérdéseket vizsgáltunk. Később az MTA ÖK BLI Halökológiai Kutatócsoportjába kerültem, ahol érdeklődésem fókuszában továbbra is a viselkedésökológiai kérdések áll­nak, de e mellett egyéb ökológiai kérdések vizsgálatában veszek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents