Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Baranya Sándor, Fleit Gábor, Józsa János, Szalóky Zoltán, Tóth Balázs és Erős Tibor: Halak élőhely preferencia vizsgálatának támogatása számítógépes hidromorfológiai modellezéssel
10 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám 5. ábra. A mederanyagmintákban található szemcsefrakciók aránya (függőleges tengely) és a vizsgálati pontban jellemző fenékcsúsztatófeszültség értékek (vízszintes tengely N/m2-ben) kapcsolata Figure 5. Relationship between grain size fractions (vertical axis) and simulated bed shear stress values (horizontal axis in N/m2) at the bed material sampling points Az egyes szemcseméretekek mederanyag mintákban való előfordulása és az adott pontra kapott fenékcsúsztatófeszültség értékek között minden esetben felállítható volt reprezentatív függvénykapcsolat. A vártnak megfelelő módon megfigyelhető, hogy a legfinomabb szemcsék (0,375 mm szemátmérő) aránya csökken, ahogy növekszik a súrlódás és csak a lassú áramlású zónákban képes stabilan megmaradni. A következő két szemcseméret osztály esetén látható, hogy alacsony és magas csúsztatófeszülség értékeknél nem található a mederben, csak az 1-4 N/m2 közötti tartományban. Ennek oka, hogy az alacsony csúsztatófeszültég értékeknél a finom szemcsék gyűlnek fel és dominálnak a mintában, míg magas csúsztatófeszülség mellett az áramlás elragadja őket. A legnagyobb méretű szemcsék pedig magas arányban csak a magas csúsztatófeszülséggel jellemzhető, elsősorban a sodorvonal térségében jelenik meg. Az egyes szemcseméret frakciókra felállított összefüggések és a szimulált fenék-csúsztatófeszültség mező alapján elő tudtuk állítani a mederanyag szemösszetételi adatainak területi eloszlásait, hogy a későbbiekben az élőhely kategorizálásban felhasználhassuk. TEREPI ÉLŐHELY-PREFERENCIA VIZSGÁLATOK A terepi élőhely vizsgálatok nemcsak a vizsgált területre vonatkoztak, hanem a Duna teljes magyarországi szakaszának a litorális és mélyvízi zónáiban végrehajtott halökológiai adatgyűjtés eredményeit vesszük alapul. A litorális zónákban 207 db, egyenként 500 méteres mintavételi egységben 47 faj közel 48000 példányát, míg a mélyvízi területen 175 db 500 méteres mintavételi egységben 36 faj közel 8.000 példányát gyűjtöttük. A terepi
