Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Liptay Zoltán Árpád: Jégmegjelenés előrejelzése a súlyozott középhőmérsékletek elve alapján a Duna hazai szakaszára
31 Liptay Zoltán Árpád: Jégmegjelenés előrejelzése a súlyozott középhőmérsékletek elve alapján a Duna hazai szakaszára Mivel az így bevezetett hiba mértéke függ a napi középhőmérsékletek alakulásától, helyesebb megoldás az ismert adatok interpolációjával feltölteni az adathiányos napokat. A hiba terjedésére és súlyának csökkenésére a kezdeti feltételnél ismertetett összefüggés érvényes. AZ EREDMÉNY VALIDÁCIÓJA Amennyiben az ezt követő évek jégadataival a k1=17,4 nap értéket validálni próbáljuk, az alábbi eredményekre jutunk. A validációhoz a számítás a 2008-2009 időszaktól a 2017-2018 időszakig folyamatosan kiterjesztve történt, így lehetőség van a jégmentes évek vizsgálatára is. Nagybajcsnál a 30 és 25 napos sorozatok nem, de a 20, 15 és 10 napos sorok adnak jeget jégmentes években is. A 2010. januári jégjelenséget a 25 napos kalibrált sorozat 2 nappal korábbra számolja, 2012 februárjában a 20 napos sor napra pontosan, a kalibrált 25 napos 1 nappal később, és 2017 januárjában a 20 napos sor 1 nappal korábban, a 25 napos kalibrált pedig 2 nappal késve jelez jeget. Budapestnél a 25 napos soron kívül valamennyi sorozat ad jeget jégmentes évben: a 20 napos 2016-ban, a 17,4 napos 2016 és 2013-ban, a 15 napos szintén, a 10 napos pedig 2016, 2015 és 2013-ban is. A jeges éveket nézve a számítás 2010 januárjában a 17,4 napos sorozattal pontosan eltalálta ajég megjelenésének napját. A 2010. decemberi 3 napos időtartamot a 10 és 15 napos sor közelítette meg, így kettejük között találnánk a jó megoldást, viszont minkét sorozat még két jeges időszakot számolt, ami helytelen az észlelések tükrében. A kalibrált sor itt 10 napot késik. 2012 februárjában a 25 napos sorozat 1 nap késéssel adja ajég megjelenését, a kalibrált 17,4 napos sorozat 2 nappal korábban. 2017 januárjában a 20 napos sor napra pontosan adja a jeget, a kalibrált sorozat 1 nappal korábban. Paksnál a 25 napos sorozat kivételével szintén mindegyik sor ad jeget a jégmentes években is. A jeges éveket tekintve 2010 januárjában a kalibrált 21 napos sorozat 1 nappal korábban ad jeget, 2010 decemberében a 10 napos sor 2 nappal hamarabb metszi a 0°C-os tengelyt, de még két alkalommal tévesen ad jeget, a kalibrált sorozat itt 16 nap késéssel ad jeget. 2012 februárjában a 25 napos sorozat 1 nappal korábban ad jeget, a kalibrált sor 2 nappal korábban, míg 2017 februárjában a 21 napos kalibrált érték napra pontosan adja ajég megjelenését. 3. táblázat. A jégmegjelenés napjának számítási pontossága _______Table 3. Accuracy of icy occurence forecast_______ Jégjelentési időszak Jégjelenség Duna Nagybajcs (1801,0 fkm) Budapest (1646,5 fkm) Paks (1531,3 fkm) 2008-2009 kalibráció 2009-2010-2 0-1 2010-2011 jégmentes + 10 +16 2011-2012 +i-2-2 2016-2017 +2-1 0 ÖSSZEGZÉS A fenti eredmények alapján kijelenthető, hogy a súlyozott középhőmérsékletek elve korlátozott érvényességű a Duna hazai szakaszán kiválasztott három szelvényre. A számítások a jégmentes időszakokban is adtak jeget, de ajég észlelt megjelenését a kalibrált sorozatok, a 2010. decemberi súlyos hibákat kivéve, -2 és +2 napos pontossággal eltalálják. A módszer kidolgozása a tengeri viszonyokon alapszik, amiből a számítások elvégzése nélkül is könnyű arra következtetni, hogy folyóink vízhőmérsékletének alakulását, és jégviszonyait nem tudja kellő pontossággal leírni. Az alapegyenletből hiányoznak olyan jelentős súlyú tagok, melyek kifejezik a folyó pillanatnyi hidrológiai és hidraulikai viszonyait, és amelyek számottevő mértékben alakíthatják a jég megjelenéséhez szükséges feltételek előállását. Az egyenlet megfelelő kiegészítéseivel azonban pontosítható a módszer, így egy olyan előrejelző algoritmus alapját képezheti, ami kellő pontosságú tájékoztatást ad az elkövetkező 10 nap vízhőmérsékletének alakulásáról és a jégviszonyokról. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom munkahelyemnek, az Országos Vízjelző Szolgálatnak, amiért tapasztalatukkal támogatták, rendszereikkel, és nagy gonddal archivált adataikkal pedig lehetővé tették kutatásomat. A tanulmányhoz külső finanszírozási forrást nem vettem igénybe, a kutatást saját költségemre a doktori kutatásom részeként végeztem. IRODALOMJEGYZÉK Bakonyi P. (1987). A jégtorlaszképződés numerikus modellezése. Vízügyi Közlemények. 69/4, 548-556. Bilello, M, E. (1963). Method of predicting river and lake ice formation. U.S. Army Cold Regions Research and Engineering Laboratory, Hanover. BogárdiJ, Kozák M. (1978). Hidraulika II. Budapesti Műszaki Egyetem, Tankönyvkiadó Vállalat Bogdánfy Ö., PéchJ. (1902).Az 1900. évi paksi jégtorlódás. XI. Vízrajzi Évkönyv. Budapest. Bogdánfy Ö. (1911). Kása és fenékjég a folyókban. Vízügyi Közlemények. 1/1, 56-59. Csorna J. (1968).A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése. Vízügyi Közlemények. 50/3, 326-365. Hajós S. (1912). Az 1909. évi szigai jégtorlódás megbontása. Vízügyi Közlemények. 2/1, 24-42. Horváth S. (1960). A folyócsatornázás hatása a Közép- Duna jégjárására. Vízügyi Közlemények. 42/4, 537-570. Horváth S. (1979). A Duna jégviszonyai. VITUKI Közlemények, Budapest. Ihrig D. (1935). Az 1935. évi mohácsi jegesárvíz. Vízügyi Közlemények. 17/3, 488-495. Keve G. (2002). A jégmegfigyelés korszerűsítésének lehetőségei. Vízügyi Közlemények. 84/3, 358-378 Keve G. (2010). Space-time ice monitoring of Danube in Hungary by multiple webcameras. River Flow 2010 (szerk.: Dittrich A, Koll K, Aberle J, Geisenhainer P). Karlsruhe:Bundesanstalt für Wasserbau, 721-728. Keve G. (2012). 2012. évi dunai jégészlelés tapasztalatai. ADU-NEKI beszámolójelentés a 2012. évi dunai jégészlelésről. Baja.
