Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - TÖRTÉNELMI PILLANATKÉP - Csima Péter: Vízvezetők, árkok és víztárnák Mikoviny Sámuel selmecbányai tervein
Csima Péter: Vízvezetők, árkok és víztárnák Mikoviny Sámuel Selmecbányái tervein 65 amit feltehetően hordalékfogó mellékárokként javasolt kialakítani. A Rozgrundi-tó tervén egyáltalán nem rajzolt vízvezetőt. A jelentésben viszont azt írta, hogy amennyiben 9 öl magas vizet szeretnének tározni, akkor a tóhoz két oldalról ki kell építeni a vízvezetőket, összesen 2500 öl hosszan (J4). A tótól az eredeti patakmederben jutott el a víz a vihnyei bányaüzemekhez. A Bacsófalvi-tározótó helyének kiválasztásában és felmérésében Mikovinynek is szerepe volt, annak és az attól induló vízvezetőknek a tervét azonban már nem ő készítette. ÖSSZEGZÉS Réz Géza 1907-ben kifejtette, hogy a szélaknai-selmecbányai tavak vízfogó árkai annyira átnyúlnak egymás területére, a tavak egymással és az árkok hálózatával olyan szoros összefüggésben vannak, hogy azok elkülönítve nem tárgyalhatok, vízgyűjtő területük elkülönítve nem állapítható meg. Ebből a helyzetből következően ma már a tervek és a jelentések ismeretében is nehezen határozható meg egészen pontosan az, hogy a 18. században épült, és jelentős részében ma is meglévő árkokból mikor mennyi készült el. A meglévő vízvezetőkre mutatunk be példaként három vízvezető árokszakaszt és egy tárnaszájat a 4., 5. 6. és 7. ábrán. A tervek és a vízvezetők építésére vonatkozó néhány írásos adat alapján egyértelmű, hogy - a többségében Szlovákia egyedileg is védett kulturális emlékeként nyilvántartott - vízvezető árkok és víztámák kialakításában meghatározó szerepe volt Mikoviny Sámuelnek. 4. ábra. Vízvezető árok a Reichaui-Felső-tó mellett 5. ábra. Vízvezető átfolyója az Alsó tóhoz a Reichaui kereszttöltés alatt 6. ábra. A Reichaui-víztárna szájnyílása 7. ábra. Vízvezető a Kolpachi-tóhoz IRODALOM ÉS KÉZIRATOS TERVEK Kovács F. Lajos (1984). A Selmec-Körmöci Érchegység bányavíz-gazdálkodása. Történelmi Szemle. 27. pp. 644- 652. Kovács F. Lajos (2000). Körmöcbányától Telkibányáig. A Selmec-körmöci Érchegység bányászati-kohászati emlékeinek topográfiája. Miskolci Egy. Könyvtár. Levéltári Múzeum - Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Miskolc - Rudabánya. Péch Antal (1879). Magyar és német bányászati szótár. I-II. rész. Selmeczen. Péch Antal (1967). Alsó-Magyarország bányamívelésének története. III. 1-3. Sajtó alá rendezte Kosáry Domokos. Budapest. Réz Géza (1907). A selmeczi bányavidék vízerő gazdálkodásának története. Bányászati és Kohászati Lapok 40. évf. II. kötet, 18.sz. pp. 321-340.
