Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 4. szám - FÓRUM - Tamás János - Juhász Csaba - Nagy Attila: Öntözés a prérin - Az ICID 69. Nemzetközi Konferenciája, Saskatoon, Kanada

59 Fórum A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) 2018. augusztus 12-18 között rendezte meg éves világ- konferenciáját. A konferencián szerzett tapasztalatokról a Debreceni Egyetem három tanára számol be. Öntözés a prérin - Az ICID 69. Nemzetközi Konferenciája, Saskatoon, Kanada Tamás János*, Juhász Csaba*, Nagy Attila* Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Elelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet 4032 Debrecen, Böszörményi 138. Az indiai Delhi városában székelő Nemzetközi Öntö­zési és Vízrendezési Szövetség (ICID) évente megren­dezi világkonferenciáját. Ebben az évben augusztus 12- 18 között Saskatoon városban (Saskatchewan állam, Kanada) tartották meg az éves világkonferenciát és ugyanott az ICID 69. Nemzetközi Végrehajtó-bizottsági ülését (/. ábra). 1. ábra. Felix B. Reinders az ICID elnöke megnyitó beszédét tartja a konferencia plenáris ülésén (Fotó: Tamás J.) Több mint 510 küldött negyvenegy országot képvi­selve vett részt a konferencián. A plenáris előadások foglalkoztak a fenntartható vízgazdálkodás, a változás­hoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás kapcso­latának témájával. Hat szekcióülést rendeztek a követ­kező témakörökben: i) az öntözés szerepe a különböző társadalmi-gazdasági helyzetekben, ii) a víz- élelmi­szer- energia kapcsolata, iii) az éghajlatváltozás és an­nak hatása a mezőgazdaságra, iv) az öntözés és a dréne­zés, v) a vizek újrahasznosítása, valamint vi) a vízminő­ség-védelem. A Kanadai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövet­ség (AAFC) külön workshopot szervezett a mezőgazda- sági üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásával és csök­kentési lehetőségeivel kapcsolatban, amelynek keretében 7 kutatási témát és esettanulmányt mutattak be, melyek jö­vőbeli stratégiákkal foglalkoztak. A poszter szekciók témakörei - ahol összesen 73 posz­tert mutattak be - a következők voltak: Határokon átnyúló öntözés és vízkészlet- gazdálkodás; Vízkészletekért foly­tatott verseny kezelése; Klímaváltozás hatása a mezőgaz­daságra; Öntözés vízlábnyoma; Drénezés és árvízvédelem és Intenzív öntözéstechnológiák. A poszter szekcióban ke­rültek bemutatásra Az Integrált módszer az öntözhető terü­letek lehatárolására a Tisza határokon átnyúló vízgyűjtő­jén (szerzői: a szerzők Tamás J., Fehér J. és Nagy A.), il­letve a Víz és energia takarékos precíziós öntözés: Magyar példa (szerzői Juhász Cs., Tamás J., Riczu P., Gálya B. és Nagy A.) kutatási anyagok. A konferenciához kapcsolódóan, a FAO által rendezett külön workshopon foglalkoztak a kisméretű farmok öntö­zésének hatékonysági fejlesztésével, illetve ennek hidroló­gia-gazdasági modellezési kérdéseivel. Indonézia, amely 2019. szeptember 1-7 között rendezi meg a 3. ICID World Irrigation Fórumot Balin, külön ön­álló szakmai estet szervezett a leendő rendezvény témakö­reinek bemutatására. Ausztrália szintén tartott bemutatót az ICID 2020. szeptember 22-28 között Sydney-ben rendezendő konfe­renciájáról. A konferencia előtt és után egy több, mint 2 ezer km- es egyhetes szakmai út keretében lehetősége volt a részt­vevőknek Közép-Kanada területi vízgazdálkodásával megismerkedni, amelynek főbb tanulságait az alábbiak foglaljuk össze. A szakmai úton résztvevők keletről nyugatra haladva a kontinensnyi ország következő államait járták be: Ontario, a préri tartományok (Manitoba, Saskatchewan, Alberta) és Brit Columbia. Kanadában mindössze 28 millió ember él, akiknek közel 80% -a déli országhatár menti 300 km-es sávon belül lakik, így az ország nagy része igen gyéren la­kott. Ugyanakkor ez további jelentős fold tartalékokat je­lenthet a klímaváltozás során. Dél-Kanadában hosszúak és melegek nyarak, amelyek alkalmasak számos növény, így elsősorban gabonafélék termesztéséhez. Nyáron a Mexi­kói-öbölből érkező szelek gyakran okoznak forró időjárást a dél-ontario-i (Niagara övezet) területén és a Szent Lő- rinc-folyó völgyében. Ezek a területek Kanada zöldség és gyümölcstermesztésének központjai. A zord téli hideg mi­att jelentős a hidropóniás automatizált üvegházi termesz­tés. Meglepően nagy területeken termesztenek borszőlőt, ahol a tavaszi fagyok kivédésére általános a légrétegek ke­verésére használt földgázhajtású szélkerekeket alkalmaz­nak. A borászati bemutatón megismerték a résztvevők, hogy az eredetileg rajnai német borászok segítségével mi­ként alakult ki a speciális jégbor termesztési technológiája, ahol a fagyok utáni szürettel biztosítják a magas alkohol

Next

/
Thumbnails
Contents