Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - FÓRUM - Kugler Gyula: Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel?
Kugler Gyula: Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel? 43 antropogén szennyezés szempontjából sérülékeny területen helyezkedik el. A felszín alatti ivóvízbázisokon kívül 19 felszíni vízbázist használunk ivóvízellátás céljára. Védelmüket, illetve a védelem magasabb szintre helyezését az Ivóvízbázis-védelmi Program (IVP) szolgálja. Az első IVP 1995-ben került megfogalmazásra. Ekkor 614 üzemelő vízbázis és 75 távlati vízbázis került be a programba. Megszületett a védelem megvalósításához szükséges jogszabályi háttér, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről kiadásával. A programot 10 év alatt, 2007 végéig kellett volna végrehajtani. Napjainkig a közcélú ivóvízbázisok 43%-ának, az üzemelő sérülékeny környezetben lévő vízbázisok 83%-ának az állapotértékelése történt meg. Ezek a vízbázisok a közcélú vízellátás biztosító vízmennyiség közel 90%-át fedik le. A távlati ivóvízbázisok állapotértékelése megtörtént, 66 db került miniszteri rendelettel végleges kijelölésre. A hatósági elrendelés azonban jelentős lemaradásban van! Csak 668 db üzemelő vízbázis (39%) rendelkezik határozattal (BM adat). A sérülékeny környezetben lévő üzemelő vízbázisok több mint fele nem rendelkezik jogerős védőterületi határozattal, melyek között jelentős vízbázisok is vannak. Az elmúlt 20 év tapasztalataiból kiindulva nehezen elképzelhető, hogy 2020-ig az ivóvízbázisok biztonságba helyezése megtörténik. Amennyiben a hatósági elrendelések az érdeksérelmek következtében ellehetetlenülnek, akkor érdemes új, gazdaságosan megvédhető vízbázis után nézni vagy terület cserével, művelési ág változtatással a védőterületeket meg- védhetővé tenni. (Erdő területen sokkal könnyebb a védőterület használati korlátozásokat betartani és ellenőrizni, mint pl. szántóterületen.) A globális éghajlat változás következtében időjárásunk évről-évre egyre szélsőségesebb meteorológiai eseményeket produkál. Számos kutatóműhely foglalkozik az időjárás változás lehetséges kimeneteivel, sokszor egymásnak ellent mondó jóslatokkal. Abban azonban többnyire egyet értenek, hogy Magyarországon a következő évtizedekben minden évszakban hőmérséklet növekedés fog bekövetkezni. Az éves csapadékösszeg várhatóan nem fog változni, de a nyári csapadékmennyiség csökkenni, a téli pedig növekedni fog. A lehulló csapadék intenzitásában, területi eloszlásában a már jelenleg is tapasztalható szélsőségek, erősödni fognak. Ebből következően a felelősen gondolkodó vízgazdálkodóknak az a feladatuk, gondoskodjanak arról, hogy a lehulló csapadék lehetőleg károkozás nélkül lefolyás szabályozásra, visszatartásra vagy irányított beszivárogtatásra kerüljön. Feladat: Az IVP ütemezett befejezése akár úgy is, hogy új vízbázisok igénybevételére vagy védőterületi művelési ág változtatásokra kerüljön sor. Vízbázisaink után-pótló- dási területein a lefolyás szabályozást és a tervezett vízvisszatartást és beszivárogtatást meg kell valósítani. Célszerű lenne a vízbázisvédelemmel és a különböző terület- használatokkal kapcsolatos jogszabályokat összehangolni (pl. 80 m-es kutak szabályozása). ÖSSZEFOGLALÁS Nagy fába vágtuk a fejszénket azzal, hogy 2020-ra a KJT- ben megfogalmazott terveket és 2030-ra az abban szereplő célokat megvalósítsuk. Természetesen, mint ágazati szereplő csak üdvözölni tudom az előttünk álló feladatokat és segíteni, támogatni fogom megvalósításukat. Azonban az elmúlt 10 év történéseinek és a 2019-es állami költségvetés-tervezetnek az ismeretében kijelenthető, hogy a célok és tervek, ebben a formában történő megvalósulásának, nagyon kevés az esélye. A címben megfogalmazott kérdésre egyértelmű válasz nem adható. Felhasználóink nagy részének, 98%-ának ivóvízhez jutása már jelenleg is biztosítva van. Mennyiségi szempontból megteremthető az esélyegyenlőség. Minőség tekintetében azonban számos feladat áll előttünk annak érdekében, hogy az igényelt vízminőséget és szolgáltatási minőséget biztosítani tudjuk. Ehhez első sorban pénz, másod sorban pedig szakember kell. A megfizethetőség kérdése alapvetően nem műszaki jellegű feladat, sokkal inkább politikai, gazdaság-politikai, társadalmi és szociális kérdés. Az biztos, ha a jelenlegi állapotokkal akarjuk biztosítani a minőségi víziközmű-szolgáltatást, akkor az nehezen fog sikerülni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm a MaVíz segítő és támogatói munkáját, adatszolgáltatását, melyet a tanulmány elkészítéséhez nyújtott. Külön köszönet a MEKH, az ITM és az OKI adatszolgáltatásaiért. FELHASZNÁLT IRODALOM Dubniczky M. (2017). Vízértékelés - interjú Kovács Károllyal az Európai Vízügyi Szövetség vezetőjével, Mérnök Újság XXIV/2017. 5. szám Galambos /., Gerencsérné Berta R., Bíró I. (2017). Vízügyi képzési lehetőség Magyarországon, Vízmű Panoráma XXV/2017. 5. szám Központi Statisztikai Hivatal nyilvános adat táblái ( www.ksh.hu ) KPMG (2015). A magyar víziközmű ágazat bemutatása - átfogó tanulmány 2015., Megbízó és kiadó - MaVíz. Kurdi V. (2018). A hazai víziközmű-szolgáltatás helyzete. Az előadás a 2018. június 6-án Egerben az Országos Víziközmű Konferencián hangzott el. Licskó I. (2018). Ivóvízminőség-Javító Program Magyarországon a XXI. sz. első két évtizedében 1. rész, Vízmű Panoráma XXVI/2018. 3. szám MaVíz (2017). A hazai víziközmű-rendszerek és az üzemeltetők bemutatása - Kitekintés az ellátórendszer műszaki állapotára, a rekonstrukciós és üzemeltetési feladatokra 2017., MaVíz Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) 2017. (2030-ig terjedő stratégia és 2020-ig terjedő középtávú intézkedési terv) Sándor Zs. (2018). Fenntartható víziközmű-szolgáltatás és vagyonmegőrzés, Vízmű Panoráma XXVI/2018. 3. szám Századvég Gazdaságkutató Zrt. (2016). Intézkedési terv - A Kvassay Jenő terv víziközmű-ágazatot érintő javaslataihoz kapcsolódó feladatokról 2016., Megbízó és kiadó - MaVíz.
