Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - FÓRUM - Kugler Gyula: Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel?
40 I lidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 4. sz.- Szakértői becslések szerint évente min. 100 Mrd Ft, de egyes elemzők véleménye szerint 200-300 Mrd Ft/év lenne a szükséges pótlási költség igény. A MaVíz üzemeltető tagvállalatainak véleménye szerint 100-150 Mrd Ft/év (ennek fele ivóvízellátásra fordítandó) rekonstrukciós forrást lehetne elkölteni úgy, hogy közben a víziközmű-szolgáltatás biztonsága és a rekonstrukció ideje alatt a települések „élhetősége” sem romlana jelentősen.- A MaVíz felmérése szerint a jelenlegi közművagyon becsült értéke 2 456 Mrd Ft, melynek éves amortizációja 75 Mrd Ft.- Napjainkban a víziközmü-szolgáltatók saját forrásaikból 30 Mrd Ft-ot fordítanak évente a meglévő rendszereken beruházásra, felújítására és pótlására, vagyis hiányként jelentkezik 75-30= 45 Mrd Ft, továbbá 16 Mrd Ft-ot karbantartásra. A korábbi évekről elmaradt közmű felújítási és pótlási igény 56-57 Mrd Ft/év értékben határozható meg. Az elvárható rekonstrukció igény összesen 75+57= 132 Mrd Ft lenne évente. Talán érdemes ezeket a számokat összehasonlítani a víziközmű ágazat 250- 270 Mrd Ft-os éves nettó árbevételével (melynek 90%-a származik alaptevékenységi árbevételből) és a 2013. óta tapasztalható 35-40 Mrd Ft éves adóterhekkel, ágazatból történő forrás kivonással (rezsicsökkentés, közműadó, „Robin Hood” adó, felügyeleti díj, auditálási költségek, Felhasználói Elégedettség Felmérés). Számításaim szerint a minőségi víziközmű-szolgáltatás biztosításához jelenleg 32 Mrd Ft üzemeltetési és 132-30= 102 Mrd Ft rekonstrukciós forrás hiányzik. A csak csővezetéki rekonstrukciós szemlélet helyett, a víziközmű-rendszer szemléletű rekonstrukciós politikát kell a jövőben előtérbe helyezni. Foglalkozni kell a víztermelő, vízkezelő, víztároló létesítmények mellett, az energia- és irányítástechnikai berendezések korszerűsítésével is. Feladat: Megfelelő anyagi forrást kell biztosítani víziközmű-rendszereink rekonstrukciójának azonnali megkezdéséhez annak érdekében, hogy legalább a jelenlegi állagromlást megállítsuk vagy csökkentsük. A program indításaként legalább évi 102 Mrd Ft-os rekonstrukciós alapot kell létrehozni a nemzeti tulajdonban lévő víziközmű vagyon megmentésére. TERV 2020-1G: KIALAKULNAK AZ EGÉSZSÉGES SZOLGÁLTATÓ RENDSZERI MÉRETEK ÉS GAZDÁLKODÁS Szolgáltatói rendszer méretek A rendszerváltást megelőzően 33 víziközmű-szolgál- tató volt Magyarországon. Az 1990-es évek elején, az akkori politikai akaratnak megfelelően -a rugalmatlan vízfejek helyett, rugalmas helyi szervezeteket kell létrehozni-, osztódással szaporodtak a szolgáltatók. Csúcsidőszakban közel 400 társaság is létezett. A Vksztv. megjelenésével, 2012-től jelentős integráció zajlott le. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében csak az a víziközmű-szolgáltató kaphat működési engedélyt a MEKH-től, akinek a felhasználói egyenértéke a 150 ezret meghaladja. (A jelenlegi működési területeket az 1. ábra, míg a felhasználói egyenér- tékek megoszlását a 12. ábra szemlélteti.) Működési engedéllyel 40 víziközmű-szolgáltató rendelkezik. Legnagyobb számossággal a 300 ezres felhasználói egyenérték alattiak fordulnak elő, 61%-ban. A 300- 500 ezer közöttiek aránya 18%, az 500 ezer-1 millió kö- zöttieké 16%, és a két fővárosi szolgáltató a 2 millió feletti értékével adja a hiányzó 5%-ot (12. ábra). Önmagában egy szervezet hatékonyságát, szolgáltatásainak minőségét nem feltétlenül a mérete határozza meg. A jelenlegi működési- méretek és területek az elmúlt években stabilizálódtak és egyre inkább hasonlítanak az 1990 előtti állapothoz, ahol előfordultak nagyvárosi önálló cégek, megyei jellegű- és regionális szolgáltatók. Ez a fajta berendezkedés, mely az 1960-as évek elején alakult ki, figyelembe vette hazánk megye centrikusságát és a víziközmű szolgáltatás 1800-as évek végétől történő üzemeltetési kultúráját és hagyományát. Jelenleg a legnagyobb problémát az okozza, hogy a Vksztv. megjelenésekor a víziközmü-szolgáltatók nem egy startvonalról indultak. Gazdálkodásukat alapvetően alaptevékenységi árbevételük, mely függ a számlázható vízmennyiségtől, de leginkább az indokolt ráfordításokat jelenleg nélkülöző, befagyasztott vízdíjak határozzák meg. 12. ábra. Engedélyes víziközmü-szolgáltatók felhasználói egyen- értékei 2018-ban (MaVíz adat) Feladat: Megítélésem szerint a minőségi víziközmű- szolgáltatás megvalósítása alapvetően nem szolgáltatói méret függő. Kialakultak a jelenlegi szolgáltatói méretek és üzemeltetési területek. Legfeljebb ezek „finomhangolása ’’jelentfeladatot a közeljövőben. Gazdálkodás - Árbevétel - Ivóvízszolgáltatási díjak alakulása (megfízethetőség) A Vksztv. megjelenéséig (2011. december 31.) a víziközmü-szolgáltatási díjakat a települési önkormányzatok ill. az erre feljogosított miniszter állapította meg. Ezt követően az indokolt költségek és a számlázható szolgáltatási díjak teljesen elváltak egymástól.
