Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - FÓRUM - Kugler Gyula: Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel?
36 Magyarországon az ivóvízellátás teljes körűnek tekinthető, minden településen rendelkezésre áll a közüzemi ivó- vízellátás. A lakosság mindössze 2%-a nem jut vezetékes vízhez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai lakásállomány 95,2%-a közüzemi ivóvízzel ellátott. A köműolló az utóbbi 10 évben jelentős mértékben záródott (2. ábra). 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 —^Közüzemi vezetékes ivóvízzel ellátott lakás az összes lakás diában —■"—»Közüzemi szenyvízgyűjtő-hálózattal rendelkező lakás az összes lakás %-ában 2. ábra. Hazai lakásállomány víziközművesítésének alakulása 1990-2016 között (KSH adat) Ugyanakkor további feladat marad a közüzemi vezetékes ivóvízellátással el nem látott lakosság korszerű egyedi vízellátása, a meglévő kis vízművek korszerűsítése. Ez sem volumenében, sem finanszírozásában nem jelenthet teljesíthetetlen kihívást. Vízminőségi monitor A szolgáltatott ivóvíz minősége döntően kielégíti a közegészségügyi követelményeket. Kedvezőtlen, hogy főként az észak- és dél-alföldi régióban a kutak vize geológiai eredetű szennyező komponenseket is tartalmaz, a kitermelt vizek tisztítást igényelnek. Az elsődleges veszélyeztető komponensektől (arzén, bór, fluorid, nitrit és ammonium) való mentesítésre Ivóvízminőség- javító Program (VJP) van folyamatban, amelynek befejezése a KEHOP 2014 -2020 uniós költségvetési ciklusban várható. 4? 4 4 4 4 4 4 4 4 oqC!> ^ 4 4 VVVVVVV'V'V>'V>'V>'V>'VJ Az ivóvíz víziközmű-hálózatban az ólomból készült vezetékek, bekötések pontos száma ismeretlen, de szakértői becslések szerint nem számottevő, kevesebb, mint 1%. Legnagyobb számban az épületeken belüli vízvezetékekben (házi ivóvízhálózat) fordul elő. Ettől függetlenül, az ivóvíz-irányelv (98/83/EK) értelmében minden megfelelő intézkedést meg kell hozni az emberi fogyasztásra szánt víz ólomkoncentrációjának lehető legnagyobb mértékű csökkentésére. A VJP megvalósítására eddig több mint 170 Mrd Ft-ot (2007-2013 között 141,65 Mrd Ft-ot - ITM adat) fordítottunk, de teljes sikerről sajnos nem beszélhetünk. Pedig lett volna időnk felkészülni a feladat ütemezett végrehajtására. A 98/83 EK-direktíva 1995 májusában megjelent tervezete (WHO ajánlás) és a 201/2001. sz. Korm. rendelet között több mint hat év telt el. Eredeti vállalásunknak megfelelően 2006. év végéig 30 pg/l-re, 2009. év végéig pedig 10 pg/l-re kellett volna lecsökkentenünk a szolgáltatott ivóvíz arzénkoncentrációját. Ehhez képest 2015. végére, illetve 2016. év elejére készültek el a vízminőség-javító beruházások, az azóta is ismert problémáikkal. A megvalósított projektek:- meglévő vízbázishoz vagy vízellátó-rendszerhez történő csatlakozást (ezek lettekjellemzően a siker történetek), új vízbázis kialakítását, vagy- meglévő víztisztítási technológia korszerűsítését vagy új technológia kiépítését jelentették. Leggyakrabban a megváltozott áramlási irányok és a csőhálózatba táplált víz összetételének módosulása következtében, a csőfalon lévő biofilm leválása vagy az ellenőrizhetetlen biokémiai folyamatok okozzák a szolgáltatott víz minőségének romlását, akár másodlagos vízminőség romlás következtében. Nem jutott elegendő idő, figyelem vagy anyagi erőforrás a már üzemelő ivóvízhálózatok „kitisztítására”. Tetten érhető néhány esetben a tervezett vagy a megvalósított technológia hibája is, mint okozó tényező. A 3. ábrából megállapítható, hogy a VJP hatására jellemzően javultak az egyes vízminőségi komponensek (pl. az arzén 2016-ban már 93%-os megfelelőséget mutatott), ellenben a kifogásolt telepszámot tartalmazó mintaszámok növekedtek. Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 4. sz. 100 95 90 85 80 75 2014 2015 2016 3 100 99 98 97 96 95 94 93 92 2014 2015 2016 .........Réz ——Ólom........ Nikkel —Telepszám 22 C 3. ábra. Vízminőségi komponensek megfelelőségi aránya az összes vízminta százalékában (OKI adat)
