Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - SZAKCIKKEK - Maller Márton: A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása
17 A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása Maller Márton Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 9021 Győr, Árpád út 28-32. (e-mail: maller.marton@eduvizig.hu ) Kivonat A tatai Fényes-források összes vízhozamára vonatkozó, rendelkezésre álló szakirodalmi adatok közötti eltérés számottevő, a korábban becsült értékek alapján az itt felszínre kerülő vízmennyiség nagyságrendje is kérdéses. A cikkben bemutatott vizsgálat célja olyan mérési koncepció kidolgozása volt, amellyel a Fényes-források összes vízhozama elfogadható pontossággal meghatározható. A kapcsolódó mérések alapján a forráscsoport vízadó képessége 14 800 mVnap értékre tehető. A kapott eredmények értékelését követően kijelenthető, hogy mérési és számítási módszer alkalmas a tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározására. Ez azt jelenti, hogy a múlt század elején közel egy nagyságrenddel túlbecsülték a források vízhozamát, és még a korszerűbb mérési technológiával meghatározott 2007. és 2014. évi vízhozamok is nagynak nevezhetők. Kulcsszavak Tata, Fényes-források, Fényes-fürdő, karsztvíz, vízhozam mérés, Doppler elvű akusztikus sebességprofil felvevő berendezés (ADCP). Determination of the total discharge of the Fényes-springs in Tata Abstract Difference between available literature data on the total discharge of the Fényes-springs in Tata is significant. According to the values estimated formerly the magnitude of karst water upwelling in this area can be questionable as well. The aim of the investigation introduced in this paper is devising a measurement conception which is suitable for definition of total discharge of the Fényes-springs with acceptable accuracy. Based on the related measures it can be stated, that the joint capacity of the many springs is about 14 800 m3/d. According to the evaluation of results it is verified that the measurement conception and the applied calculation method are suitable for achieving the purposes. This means that the total discharge of the Fényes-springs was overestimated with an order of magnitude in the beginning of the last century. Even discharge values which were measured by more recent technology in 2007 and 2014 seemed to be too high in view of results published in this paper. Keywords Tata, Fényes-springs, Fényes-spa, karst water, discharge measurement, Acoustic Doppler Current Profiler (ADCP). BEVEZETÉS Tata a vizek városa, melyet az 1960-as évekig egyedülállóan gazdag forrásvilág és szövevényes felszíni vízelvezető mederrendszer jellemzett. A XX. század közepétől a Tatabányai-medencében intenzív bányaművelést folytattak, a szénmezők zavartalan kitermelése érdekében Tatabányán több vízakna megépítésére is sor került. A Tata környéki karsztvízszintek változása már a vízkitermelés kezdeti fázisában is jelentkezett, a korabeli szakirodalmi adatok alapján a vízszint csökkenés átlagos mértéke 1948 és 1960 között 2,4 cm/hónap volt (Kovács J. Gy. 1961). Az 1960. szeptember 5-i Tatabánya XV/b aknai vízbetörést követően rövid időn belül drasztikus süllyedést tapasztaltak, majd az egyre növekvő vízemelések hatására tovább csökkentek a térség karsztvízszintjei. A bányászati célú vízkitermelés a 1974-ben érte el érte el maximumát 150 m3/perc vízhozammal (Szilágyi és társai 2015). A vízemelések következtében az 1970-es évek elejére az összes tatai forrás elapadt, a Dunántúli-középhegység karsztos víztartójában a vízszintek több tíz métert süllyedtek, 1970 és 1990 között a változás átlagos üteme már 12 cm/hónap volt. Az ezt követő években Tata városának döntéshozói véglegesnek tekintették a kialakult állapotot, a vízelvezető árkokat feltöltötték, és az addig vizenyős területek beépültek (Maller és társai 2018). A bányászat felhagyása után megindult a karsztos víztartó visszatöltődési folyamata, aminek következtében 1991-től napjainkig Tata térségében a karsztvízszint több mint negyven métert emelkedett. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt években a város több pontján sorra szólaltak meg a régi források és jelentek meg új vízfakadások. A következőkben a kiemelt jelentőségű Fényes-forráscsoporthoz kapcsolódó, a Fényes-fürdő (1. fénykép) területén feltörő karsztvizek összes hozamának meghatározására irányuló vizsgálatokat mutatom be. 1. fénykép. Fényes-fürdő (forrás: fenyesfurdo.hu) Picture 1. Fényes-spa (source: fenyesfurdo.hu) VIZSGÁLATI TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE, CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA Tata és a szűkebb értelemben vett vizsgálati terület, a Fényes-fürdő a Dunántúli-középhegység északi részén található (1. ábra). A Nyugati-Gerecsében a 23 mészképző hévforrás mutatható ki, amelyek hosszabb-rövidebb ideig törtek fel a területen és rakták le környezetükben a felszínre hozott mészanyaguk egy részét (Scheuer 2002a). Ezek közé tartoznak a Fényes-források is, amelyek 120 m
