Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Mikita Viktória - Szűcs Péter - van der Keur, P. - Hinsby, K. - Petitta, M. - Fernandez, I. - Alibrand, C. M. Garcia - Padilla, M. Garcia - Csekő Adrienn: A hidrogeológiai kutatások helyzete Európában a KINDRA projekt eredményei alapján

54 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. KLAUS H1NSBY 1988-ban szerzett MSc diplomát a hidrogeológia területén a dániai KobenhavnsUniversity-n. 1988-tól a National Geological Survey of Denmark and Greenland (GEUS) szervezetnél dolgozik senior hidrogeológusként. MARCO PETITTA 1987-ben végzett geológusként a római „La Sapienza” egyetemen, majd ugyanitt 1994-ben PhD fokozatot a hidrogeológia területén. Számos projekt koordinátora és résztvevője, az IAH nyugat és közép európai szervezetének társelnöke. 1999- től a „La Sapienza” egyetem oktatója, jelenleg professzora. ISABEL FERNANDEZ 2008-tól az European Federation of Geologists (EFG) elnöke, 1990-ben végzett mémökgeológusként a spanyolországi Universidad Complutense de Madrid egyetemen, majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett 1996-ban a geológia területén. CLINT GARCIA ALIBRANDI 2005-től környezeti technikusként dolgozik a spanyolországi Junta de Andalucía (Environment and Water Agency) hivatalnál, ahol számos nemzetközi projekt résztvevője és vezetője. 2001-ben az Universidad de Seville egyetemen végzett zoológia szakon. MERCEDES GARCIA PADILLA 1986-ban szerzett hidrogeológus/ környezeti geológus diplomát az Universidad de Granada spanyolországi egyetemen. 1996-2002 között tanácsadóként dolgozott a Regional Ministry on Environment of Andalusia hivatalnál, 2011-től vezetőként dolgozik a Junta de Andalucía (Environment and Water Agency) kormányhivatalnál. CSEKO ADRIENN 2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett geológusként. 2011-től a spanyolországi La Palma Research Center igazgatója. Fő profiljuk a pályázatok menedzselése. Vízügyi múlt képekben Vörösmarty Mihály: „A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.” Lánchídi rajzoló vízmérce 75 éve, a magyar Duna szakaszon elsőként Budapesten, a Lánchíd felett kb. 100 m-re, a jobb parton állítottak fel rajzoló vízmércét. Az 1945-ben megrongálódott műszert 1948-ban újra üzembe állították, ám a jóval korábban készült öntöttvas „házikó”- t, amelybe 1943-ban a műszert telepítették az 1970-es években kiselejtezték és egy formatervezett alumínium "doboz" került a helyére. Az eredeti házikó szétszedett darabjai az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeumba kerültek. A Múzeum kezdeményezésére a Szerszámgépipari Művek egyik szocialista brigádja "társadalmi munkában" felújította. így lehetővé vált, hogy a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) és a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) segít­ségével a Múzeum az 1980-as évek elején újra eredeti helyén állítsa fel a budai Duna part ezen vízrajzi emlékét. (FL)

Next

/
Thumbnails
Contents