Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Mentes Gyula: A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata
Mentes Gy.: A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata 43 14. ábra. A dunaszekcsői magaspart geológiai felépítése (Kraft 2009) és a magaspart mozgási folyamata Figure 14. Geological settings of the Dunaszekcső high bank (Kraft 2009) and the movement process of the high bank (Megjegyzés: S és La dőlésmérők helyei, a piros nyilak a stabil magaspartban keletkező repedéseket előidéző különböző nagyságú és általában eltérő irányú dőléseit mutatják.) (Note: S and L denote the locations of the tiltmeters, the red arrows show the tilts of different magnitudes and generally different direction causing cracks in the high bank.) EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A hőmérséklet, a csapadék és a növényzet hatását a magaspart mozgásaira külön-külön vizsgáltuk, ezek azonban szorosan összefüggenek egymással. A csapadék direkt hatása révén átáztatja a magaspartot különösen hosszantartó esőzések és hóolvadás idején, amely a nyírószilárdság csökkenését eredményezi. Az átáztatás mértéke és hatása erősen összefügg a terület és a növényzet párologtatásával, a hőmérséklettel és a széllel. A gyökérzet mechanikai összetartó ereje vagy talaj lazító szerepe egyrészt időjárásfüggő, másrészt a magaspart tulajdonságaitól (pl. enyhe lejtésű vagy meredek magaspart) is függ. Vizsgálati eredményeink szerint a fenti hatások kismértékű mozgásokat okoznak, azonban szélsőséges körülmények között ezek felerősödhetnek, ill. kedvezőtlen esetben összeadódhatnak, amelyek a magaspart lecsökkent stabilitása esetén nagy mozgások kialakulásához vezethetnek. A magaspart stabilitásában a talajvíz és a Duna szintjének változásai játsszák a legnagyobb szerepet. A talajvíz hatása két nagyságrenddel nagyobb, mint a Duna vízszintjéé. A mozgásokat a két vízszint hidrosztatikai nyomáskülönbsége befolyásolja. Míg a talajvízszint a helyi és regionális csapadék mennyiségétől függ, addig a Duna vízszintje a folyó vízgyűjtő területén levő csapadék függvénye. Ezért fordulhat elő, hogy nagy folyóvízszint csökkenés esetén sem történik csuszamlás, ha a talajvízszint alacsony a kevés helyi csapadék miatt. A talajvíz által a magaspart alól a Dunába mosott anyag általában lassú keleti irányú dőlést okoz. A mozgó magaspart tartós, nagy északi irányú dőlése azzal magyarázható, hogy az északról déli irányba folyó Duna a vizsgált magaspart északi részéről szállítja el a nagyobb meny- nyiségü felázott löszt. Ezen kivül a magaspart alatti felázott lösz, ill. annak hiánya a magaspart Duna felőli oldalának szilárdságát jelentősen csökkenti, amely miatt szakadási felületek, repedések alakulhatnak ki a magaspartban. Amennyiben a kialakult feszültségek meghaladják a magaspart nyírószilárdságát a partfalszakaszok lassú süllyedése, vagy hirtelen rogyása következik be, amely nagyobb csuszamlással is együtt járhat. A szakaszos süllyedés, rogyás esetében a felázott löszt a süllyedő rész nemcsak a Duna irányába, hanem a stabil magaspart alá is benyomja, ahonnan az a talajvízzel lassan a Duna irányába sodródik. Ez okozza a magaspart stabil és mozgó részének kelet-nyugati irányú oszcilláló dőlését (14. ábra). A fent vázolt csúszási folyamat okozza a magaspart fokozatos hátrálását, a stabil magaspart szélességének csökkenését. Ezen tanulmány legfontosabb eredménye, hogy mindezt folyamatos műszeres vizsgálatokkal támasztja alá. Az alkalmazott módszer alkalmas a magaspart stabilitásának folyamatos megfigyelésére, amellyel egyrészt az időnként ismételt, költséges geodéziai és geofizikai mérések száma csökkenthető, másrészt a módszer korai riasztó rendszerként vagy annak részeként alkalmazható. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Az elvégzett mérések és vizsgálatok támogatásáért a szerző köszönettel tartozik a K 81295 számú OTKA és a DDOP-2009-5.1.5/D pályázatoknak, a helyi önkormányzatnak, különösen Faller János polgármesternek és Papp János műszaki fő munkatársnak a mérésekhez nyújtott segítségükért, továbbá Molnár Tibor, Gimesiné Németh Ágnes és Schlaffer Ferenc kollégáimnak a mérésekben való közreműködésükért. Külön köszönet illeti Kraft János geológust és Schweitzer Ferenc professzor urat, akiktől a magaspartok bejárása során sokat tanultam. IRODALOMJEGYZÉK Bányai L., Mentes, Gy., Újvári G. (2013). A dunaszekcsői magaspart-csuszamlás geodéziai megfigyelése. Geodézia és Kartográfia 65 (11-12), 7-11. Bódis V. B. (2015). A növényzet szerepe a földcsuszamlások kialakulásában. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, p. 87. http://dok- tori.nyme.hu/id/eprint/492 . Bugya T, Fábián Sz. A, Görcs N. L., Kovács I. P., Radvánszky B. (2011). Surface changes on a landslide affected high bluff in Dunaszekcső (Hungary). Cent Eur J Geosci 3 (2), 119-128. DOl: 10.2478/sl3533-011-0014-6.
