Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Mentes Gyula: A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata
34 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata Mentes Gyula MTA Csillagászati és Földtudományi Központ, Geodéziai és Geofizikai Intézet, 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6-8. (E-mail: Mentes.Gyula@csfk.mta.hu ) Kivonat Ebben a cikkben a 2007 és 2016 közötti dunaszekcsői magaspart mozgását mutatjuk be folyamatos regisztrálású fúrólyuk-dőlésméré- sek alapján. Mivel a hidrológiai és meteorológiai folyamatok gyorsan változnak, ezért ezeknek a magaspart mozgásaira történő hatása nem tanulmányozható időközönként ismételt geodéziai mérésekkel, amelyek csak a magaspart topográfiai változásainak megfigyelésére alkalmasak. A magaspart dőléseit két dőlésmérővel mértük, egyiket a stabil, a másikat pedig a magaspart mozgó részén helyeztük el. Összefüggéseket vizsgáltunk a dőlések és a hőmérséklet, csapadék, növényzet hatása, valamint a talajvízszint és a Duna vízszint- változásai között. A dőlések és vízszintváltozások közötti kapcsolatot többváltozós és mozgóablakos regresszió analízissel vizsgáltuk. Az eredmények szerint a növekvő regressziós együtthatók a magaspart stabilitásának csökkenését jelentik, ezért ez a módszer alkalmas a magasfal stabilitásának folyamatos megfigyelésére. A vizsgálatok világosan kimutatták, hogy a talajvíz hatása a magaspart mozgásaira két nagyságrenddel nagyobb, mint a Duna vízszint változásaié. A Duna fő szerepe a magaspart alámosása és a lösz elszállítása a magaspart alapjától. A magasfal eróziója mellett a stabil és mozgó magaspart különböző dőlései is hozzájárulnak a stabil magaspartban új szakadási vonalak kialakulásához csökkentve annak szélességét. Kulcsszavak Duna vízszintje, talajvízszint, hőmérséklet, csapadék, növényzet, partfaldőlés. Investigating the causes of the high bank movements in Dunaszekcső Abstract This paper presents the movements of the Dunaszekcső high bank between 2007 and 2016 observed by continuously recording borehole tiltmeters. Since hydrological and meteorological processes change rapidly, their effect on the high bank movements cannot be studied on the basis of intermittently repeated geodetic measurements, which are only useful to observe the changes of the topography of the high bank. The tilts of the high bank were measured by two borehole tiltmeters, one was placed on the stable, the other on the moving part of the high bank. The relationships between tilts and temperature, precipitation, the effect of vegetation, as well as the ground water level and the variations of Danube water level were investigated. The connection between tilt values and water level variations was investigated by multivariable and moving window regression analyses. The results show that increasing regression coefficients mean decreasing stability of the high river bank, and so this method can be used for continuous supervision of the high bank stability. Investigations showed clearly that the effect of ground water table variations on the high bank movements is two orders of magnitude higher than the water level variations of the River Danube. The main role of the Danube is the undercutting of the high bank and washing away the loess from the base of the high bank. Besides the erosion of the high bank, the different tilts of the stable and unstable parts also contribute to arising of new cracks in the stable part, decreasing its width. Keywords Danube’s water level, ground water level, temperature, precipitation, vegetation, tilts of the high bank. BEVEZETÉS Az elmúlt évtized egyik legnagyobb földtani eseménye a 2008. február 12-én történt dunaszekcsői magaspart lecsúszása volt. A magaspart mozgása azóta is tart, ami a hazai földtudományokkal foglalkozó szakembereken kívül külföldiek érdeklődését is felkeltette. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (ma MTA Csillagászati és Földtudományi Központ, Geodéziai és Geofizikai Intézet) kutatóinak figyelmét Kraft János, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, Pécsi Bányakapitányság munkatársa hívta fel a dunaszekcsői magasfal mozgásaira. 2007 őszén az intézet egy geodéziai mérőhálózatot létesített GPS mérések, elektronikus távmérés és precíziós szintezés céljából. A hálózatot két folyamatos regisztrálású fúrólyuk dőlésmérővel egészítették ki, amelyek - ellentétben az évenként ismételt geodéziai mérésekkel - órás időlépésű mintavételezéssel lehetővé tették a magaspart mozgásainak nagypontosságú megfigyelését, valamint hidrológiai és meteorológiai adatok bevonásával a mozgások okainak tanulmányozását. A dunai magaspartok csuszamlásai során korábban is végeztek hidrológiai, geológiai, geomechanikai vizsgálatokat a csuszam- lás okainak megállapítása céljából (pl.: Dómján 1952, Kézdi 1970, Pécsi 1971, Karácsonyi és Scheuer 1972, Horváth és Scheuer 1976, Moyzes és Scheuer 1978, Pécsi és társai 1979, Pécsi és Scheuer 1979, Scheuer 1979, Kleb és Schweitzer 2001, Szabó 2001). Vizsgálták továbbá a klimatikus és meteorológiai hatásokat is (Juhász 1999, Szabó 2003), azonban a magaspart mozgásainak közvetlen kapcsolatát a geofizikai, hidrológiai és meteorológiai folyamatokkal nem vizsgálták. Az akkori kutatások a kor technikai színvonalának megfelelően a lehető legpontosabban tárták fel a magaspartok mozgásának okait. Ezeknek a kutatásoknak az eredményi ma is helytállók, és jelentősen hozzájárultak a magaspartok felépítésének megismeréséhez. Ma már korszerűbb, digitális adatgyűjtőkkel ellátott, folyamatos mérésre alkalmas terepi műszerek (dőlésmérők, extenzométerek) állnak rendelkezésre, amelyek interneten keresztül on-line adatgyűjtést is lehetővé tesznek (Thuro
