Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Az árvízveszély a Tisza mentén
30 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. tényleges koronaszint magasságok figyelembevételére. Értelemszerűen a 7. sort követő 8. sorba került aztán az árvízveszély nagyságára számított két érték különbsége, vagyis a 7. sor adatából a 4. sor adatának a kivonásával kapott eredmény. Azt tudjuk, hogy az árvízveszély az (1) összefüggéssel meghatározott értékét, az 1 %-os árvízszintet terhelő, normális eloszlású véletlenjellegü hiba ugyancsak terheli. Következésképen normális eloszlású valószínűségi változó az árvízveszély ennek felhasználásával számított nagysága, s így ezek különbsége is. Ehhez pedig mindkettő esetében ismerni kell a normális eloszlású véletlenjellegü hibájának a középértékét és szórását, amelyek közül a középérték mind a két adat esetében nulla, a szórás pedig az adottságoknak megfelelően vagy a (3) vagy a (4) képlettel határozható meg. így került tehát mindegyik vízmérceállomás esetén az 1. táblázat 9. és 10. sorába az 1%-os évenkénti árvízszintet terhelő véletlenjellegü hibának az időrendben első, majd a második mintából számított szórása. Következő lépésként az árvízveszély nagyságának a különbségét terhelő szórását kellett meghatározni; figyelembe véve azt, hogy (mint említettük) az árvízveszély nagyságát terhelő véletlenjellegü hiba eloszlása megegyezik az 1%-os árvízszint eloszlásával, továbbá, hogy a (10) képlet szerint ezen különbségeknek a szórása azonos a két szórásnégyzet ösz- szegének a négyzetgyökével. Tehát a 9. és a 10. sor adatainak a felhasználásával így lettek kiszámítva all. sorban feltüntetett szórások. A számítás végül annak a valószínűségét határozta meg, hogy az árvízveszély nagyságának számított értékét terhelő 0 középértékű véletlenjellegü hiba 8. sorban található különbségénél nagyobb eltérések milyen valószínűséggel fordulhatnak elő. Az így számított értékek kerültek aztán a 12. sorba; amelyek közül például a Szolnok oszlopában található P=0,0 valószínűség azt jelenti, hogy a két időszakra vonatkozó árvízveszély nagyságok különbsége olyan nagy, hogy az árvízveszély 1988. után bekövetkező növekedése az 1%-os évenkénti nagyvizek véletlenjellegü ingadozására semmiképpen sem vezethetők vissza. Másképpen fogalmazva: Szolnokon az árvíz- veszély növekedése mintegy 100%-os valószínűséggel a mederben lezajló változások következményére vezethető vissza. Az így kapott eredményekre támaszkodva lehetett aztán a 13-17. sorban összefoglalni az ármentesítés és árvédekezés szempontjából fontos gyakorlati következtetéseket. Közelebbről a 13-17. sorban láthatók azok a megállapítások, amelyek arról tájékoztatnak, hogy az 1970-es években előirányzott töltésfejlesztések céljukat miként érték el. Pontosabban fogalmazva az árvízveszély 17. sorban látható mai nagysága miként alakul az 1970-es években előirányzott fejlesztések során előirányzott töltésmagasságokhoz viszonyítva. Megjegyezve azt, hogy a matematikai statisztikában bevett és a magyar vízimémöki gyakorlatban is alkalmazott szabályhoz igazodva (VITUKJ 1976) a két árvízveszélyjelző eltérést szignifikánsnak, vagyis számottevőnek akkor ítéltük, ha az legalább 95%-os valószínűséggel a mederben lezajló folyamatok eredményeként jött létre; azaz, ha ez a különbség a véletlen hatására csak P<5%-os valószínűséggel fordulhatott elő. Ehhez kapcsolódva kell végül megjegyezni azt is, hogy abban az esetben, ha a 8. sorban feltüntetett különbség nem szignifikáns, s így a 12. sorban P<95% található, úgy e különbségből nyilván semmiféle gyakorlati következtetést sem lehet levonni, s ezért a táblázat 16. sorába az „EGYÉB” kifejezés került. Ellenkező esetben pedig a táblázat ezen a sorába „A MEDER” kifejezést írtuk, utalva arra, hogy a két árvízveszélyjelző szint különbsége a mederben lezajló folyamatok következtében állt elő. Végül megemlítjük, hogy ennek a táblázatnak az alján megjegyzésként azt is összefoglaltuk, hogy a táblázat adataiból a 14-17. sorban levont megállapítások miként következnek. Az árvízveszély változása a múlt század 70-es évei óta Az előzőek szerint elvégzett vizsgálatok eredményét mind a 18 állomásra a 2. táblázat és a Tisza menti változás áttekinthetőségének a biztosítására a 2. ábra foglalja ösz- sze, amely utóbbi a koronaszinttől, mint nullától számítva feltünteti az árvízveszélynek az 1962-1987, és 1988-2014. közötti adatokból számított értékét (vagyis az 1%-os árvízszintnek a koronához viszonyított helyzetét és ezek különbségét). Ezek közül az 1970-ben előirányzott munkálatok eredményességéről a 2. ábrán üres négyszögekkel jelölt pontokat összekötő, szaggatott vonalak tájékoztatnak, amely szerint: • ez a különbség egyedül a Tiszabercel vízmérceállomás szelvényében pozitív, vagyis a végrehajtott rekonstrukciós munkák eredményeként egyedül ebben a szelvényben lehetett az 1970-es években megvalósításra előirányzott árvízi biztonságot létrehozni; • tehát a többi vízmérce szelvényében ez a különbség negatív, vagyis a többi vizsgált szelvényben az 1970-es években előirányzott árvízi biztonságot megvalósítani nem lehetett, s így a 2014-re a tényleges biztonság ezt a szintet nem tudta elérni. így aztán az árvízveszély napjainkra érvényes helyzetével kapcsolatban a következők állapíthatók meg: • A 2. ábrán, a mai állapotot feltüntető, telt köröket összekötő poligon szerint a 18 vizsgált állomás közül 9-nél az idők folyamán az 1%-os árvízszint a töltéskoronaszint fölé került, s • ezek közül kettőnél (Tiszaugnál és Tokajnál) a koronaszint feletti magasság igencsak megközelített az 1,00 m-t, négynél pedig (Szolnoknál, Ti- szabőnél, Kiskörénél és Tivadarnál) már ezt az 1,00 m-t meg is haladta.
