Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Fiala Károly - Barta Károly - Benyhe Balázs - Fehérváry István - Lábdy Jenő - Sipos György - Győrffy Lajos: Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer
18 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. területeken, míg a tervek szerint 2019 év végére az állomáshálózat nagysága eléri az előirányzott 150 db-os értéket (7. ábra). 1. ábra. A monitoring állomások elhelyezkedése Figure 1. Location of monitoring stations Az OVF által létesített (fő) állomáshálózat mellett lehetőség nyílik a gazdálkodók számára, hogy a rendszerhez további saját, egyszerűbb felépítésű (kiegészítő) állomásokat kapcsoljanak. A távmérőrendszer és a szoftveres háttér megléte miatt az önkéntesen létesíthető kiegészítő állomások költsége lényegesen kisebb, ami ösztönzőleg hathat a gazdálkodók számára a precíziós gazdálkodásra való átálláshoz, ugyanakkor bővíti és pontosítja a vízügyi ágazat monitoring tevékenységét is. Az állomások felszereltsége és a szolgáltatott adatok A monitoring állomások felszereltségét két szempont alapján alakítottuk ki. Egyrészt a telepített mérőeszközök az aszály szempontjából legrelevánsabb információkat szolgáltatják, a WMO előírásainak megfelelő eszközök alkalmazásával, másfelől az állomásokhoz kiépített távmérő rendszer, illetve a napelemekkel történő áramellátás lehetővé teszi, hogy szinte gondozásmentesen és észlelőszemélyzet nélkül történhessen az információgyűjtés. Az állomásokat a rongálódás elkerülése érdekében egy 2,5*2,5 m-es, kerítéssel körbevett területen építettük fel (2. ábra). 2. ábra. A monitoring állomás felépítése Figure 2. Structure of the monitoring station Az állomások GPRS technológiával kommunikálnak az OVF központjában elhelyezett vevőegységgel, melyből a beérkező adatokat közvetlenül a Magyar Hidrológiai Adatbázisba kerülnek. A kommunikációhoz mobiltelefonos hálózat szükséges, aminek használatát korlátozhatja a helyszínen rendelkezésre álló térerő, azonban ilyen problémát eddig nem tapasztaltunk. A távjelző az adatokat nyáron 2, télen 6 óránként továbbítja. Ez kielégítő gyakoriság a felhasználási igényeket figyelembe véve. A sűrűbb adatküldés, a vezetékes áramellátás kiépítési igénye miatt, felesleges költségekkel járna. A rendszer vezérlése, egy központi webes felületen történik, helyszíni hozzáférés nem szükséges. Csapadékmérés Az állomásokra kihelyezett OTT Pluvio 2 típusú súly- mérős csapadékmérő eszköz az elérhető legmodernebb technológia alapján méri a csapadék mennyiségét 0,1 mines pontossággal, függetlenül a csapadék halmazállapotától. A hitelesített és kétévente kalibrálást igénylő eszköz 1500 mm-es gyűjtőkapacitásának köszönhetően a magyar- országi körülmények között nem igényel rendszeres ürítést. Az automatikus működés következtében a csapadékmérő gondozása télen elsősorban a fagyálló folyadék feltöltéséből, nyáron pedig a mérőedény körül történő növényzet eltávolításból áll. Az eszköz percenként többször is méri a gyűjtőedény súlyváltozását, így akár a WMO előírásoknak megfelelő 1 perces csapadékösszeg vagy intenzitás érték is rendelkezésre áll. A jelenlegi igényeknek megfelelően, az adatbázisba a 10 perces csapadékösszegek kerülnek, amelynek segítségével napi csapadékösszeg meghatározása történik, mely a felhasználók számára is kézenfekvő adatfajta, de a HDI számításához is szükséges bemenő paraméter. Az alkalmazott eszköz szolgáltatásai lehetővé teszik, hogy ez az állomás típus a későbbiekben, belterületi csapadékok mérésére is alkalmazható legyen. Hőmérséklet- légnedvesség és levélfelület nedvesség mérés A léghő és légnedvesség mérését Adcon TR1 szenzor teszi lehetővé. A szenzor a meteorológiai szabványoknak megfelelően 2 m-es magasságban kerül elhelyezésre az állomás elektronikai eszközeit tartó árbócrúdon. A hőmérséklet szenzor mérési tartománya -40 és +60°C között van. A mérés óránként történik, a mért hőmérséklet adatokból a rendszer napi maximum és minimum értékeket, valamint a HDI kiszámításához szükséges napi középhőmérséklet adatokat állít elő. Az újabban létesített állomások árbocára levélfelület- nedvesség mérő szenzorok kitelepítésére is sor került. Ez az adat a növények állapotát jellemző modellek fontos bemeneti adata. Talajnedvesség és talajhőmérséklet mérés A meteorológiai adatok mellett az állomások talajnedvesség adatokat is mérnek 6 talajmélységben. A talajnedvesség mérést Decagon 5TM típusú szenzorok végzik a talaj dielektromos vezetőképessége alapján. A szenzorok úgy kerültek elhelyezésre, hogy a talaj felső (10, 20, 30 cm-es) és mélyebb (45, 60, 75 cm-es) rétegeiről is szolgáljanak információval. A nedvességtartalom pontos mégha-
