Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Javaslat a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetésére
Szigyártó Zoltán: Javaslat a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetésére a jeges árhullám levonulása során keletkezett jégtorlasz a víz szintjét veszélyesen megemeli vagy megemelheti, illetve azért, mert ugyan a szóban forgó tározók vízkivételének szelvényében és azok környezetében semmiféle vészhelyzet nem áll elő, de (esetleg a nyitás időpontjának eltolásával) a folyó egy lejjebb fekvő szakaszának védelme teszi elkerülhetetlenné az odajutó árhullám magasságának a csökkentését. Ha a rendkívüli üzemmenetre azért van szükség, mert valahol a folyó mentén jégtorlasz keletkezett, és ezért a vízszint előre nem látható módon megemelkedett vagy megemelkedhet, akkor csak egy tennivaló lehet. A kialakult helyzetet mérlegelve - vagy azonnal, vagy a jégtorlasz megszüntetése érdekében végzett munkálatokkal egy időben - át kell állni a lehető legalacsonyabb vízszintek tartására. Vagyis át kell állni a folyóból a lehetséges legnagyobb vízhozam kivezetésére a következő módon: A kialakult torlasz felett levő első szükségtározótól kezdve lépésről lépésre felfelé haladva, a tározókat egymás után üzembe kell helyezni. Az üzem leállítására pedig a jégtorlasz megszüntetését követően, megfelelő mérlegeléssel kerülhet majd sor. Ha a rendkívüli üzemmenetre azért van szükség, mert valahol a folyó mentén, lefelé igen magas a vízszint, vagy a töltés állapota miatt alacsonyabb szinteknél is veszélyes helyzet állt elő, először a közvetlenül a veszélyes hely felett levő szükségtározót kell a lehetséges legalacsonyabb vízszint tartásával (vagyis a lehetséges legnagyobb vizhozam kivezetésével) üzembe állítani. Ezután pedig, a nyitások hatását mérlegelve, sorban felfelé haladva ugyanígy kell a többi szükségtározót is üzembe állítani. Majd, ha az erre alkalmas idő elérkezett a körülmények megfelelő mérlegelésével kell dönteni arról, hogy melyik tározónál mikor, milyen mértékben kell a tartott szintet emelni (Vagyis az elvezetett vízhozamot csökkenteni), illetve a vízszinttartást megszüntetni. Gondolva persze arra, hogy egy tározó elárasztása (egészen rövid működési időtől eltekintve) menthetetlenül maga után vonja a tározó területén gazdálkodók kártérítés iránti igényének a bejelentését, melynek nagysága csak kismértékben függ a tározóba bevezetett víz mennyiségétől. Ehhez kapcsolódva kell még megemlíteni azt is, hogy bár a tározórendszerek a rendkívüli üzemmenet bevetése esetén (a körülményektől függően) jelentősen hozzájárulhatnak a helyzet javításához, így általánosságban erről többet mondani nem lehet. Ugyanis az előálló vészhelyzet részleteivel kapcsolatban kialakuló sokfajta lehetőség ellenére az ilyenkor szükségessé váló tennivalók lényegében mindig ugyanazok. Vagyis erről így általánosságban többet mondani még akkor sem lehetne, ha éppen ismernénk annak a folyószakasznak a sajátosságait, amely mentén a veszélyes körülmények esetleg bekövetkeznek. így a beavatkozás elvárt sikere mindenekelőtt a helyzet helyes mértlegelésétől, az éppen szükséges tennivalók sorrendjének és sürgősségének a helyes meghatározásától, s így nagymértékben a döntéshozók és a munkát irányítóinak széleskörű gyakorlati tapasztalatától függ. 11 Végül célszerűnek látszik még rámutatni arra, hogy a „rendes üzemmenet” és a „rendkívüli üzemmenet” elnevezés jól szemlélteti az ilyen esetekben szükséges tennivalók gyakoriságát. Ugyanis akkor, ha a szükségtározók méretét, vízkivételük vízszállító képességét és a tartott szintek magasságát ide vágó javaslatunk szerint határozzák meg (Szigyártó és Váradi 2017), úgy azon évek során, amelyeknél a rendszert legalább egy alkalommal üzembe állították, a tározókat rendes üzemmenettel ezen évek mintegy 80%-ában, rendkívüli üzemmenettel pedig mintegy 20%-ában veszik majd igénybe. Üzemzárás Ha egy árhullám levonulása során az árvízi szükségtározókat üzembe állították, az árhullám levonulása után - a Vízügyi Igazgatóság erre vonatkozó javaslatát figyelembe véve - a felsőbb irányító hatóság utasítást ad az üzemzárásra, melynek elvégzése a szükségtározók vonatkozásában az alábbi három tevékenységi kört ölelik fel. • Amennyiben az árhullám levonulása során valamelyik szükségtározó töltése vagy vízkivétele annyira károsodott, hogy bár ennek helyrehozatala érdekében a szükséges tennivalókat azonnal megkezdték, azt az árhullám levonulásáig befejezni mégsem lehetett, úgy e munkát értelemszerűen annak befejezéséig folytatni kell. • Ezzel egyidejűleg a védekezés során elfogyott anyagokat pótolni kell. A károsodott eszközöket ki kell javítani, és szükség szerint azok helyett újakat kell beszerezni. Minden helységet ki kell takarítani, illetve a szükséges tisztítási munkákat mindenhol el kell végezni és mindenhol rendet kell rakni. • Végül azonnal hozzá kell kezdeni a szükségtározókkal kapcsolatos tapasztalatok, a velük elért eredmények összegzéséhez és a szükségesnek ítélt javaslatok ösz- szeállításához. E munkálatokkal kapcsolatban - szükség szerint alvállalkozók bevonásával - nempermanens számításokra támaszkodva meg kell határozni azt is, hogy az árhullám az árvízi szükségtározók üzembeállítása nélkül miként vonult volna le, s ebben az esetben a folyó mentén, s az egyes vízmércék szelvényében mi lett volna a kialakuló tetőzés szintje. Erre támaszkodva pedig ki kell mutatni, hogy a szükségtározók üzembe állítása miként befolyásolta a tetőző vízállások alakulását. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a szükségtározók üzembeállítása nélkül számított évenkénti nagyvizek a korábban észlelt nagyvizekkel együtt kerüljenek tárolásra, hogy ezekre az adatokra támaszkodva az évenkénti nagyvizek sorozatait továbbra is vizsgálni lehessen, s így a mértékadó nagyvizek meghatározásához mindkét esetre meg lehessen határozni az évenkénti nagyvizek 1%-os értékét is. Távmérés és előrejelzés Az eddigiek folyamán, a rendkívüli üzemmenetről szólva, magától értetődő módon többször és elkerülhetetlenül hangsúlyozni kellett azt, hogy a sorra kerülő intézkedések módjáról és idejéről „megfelelő mérlegeléssel” kell dönteni. Ezt a mérlegelést helyezi aztán sokkal biztosabb alapra, ha ezt a megfelelő helyről származó, távmérés
