Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - TÖRTÉNELMI PILLANATKÉP - Fejér László: Beszédes József mottója
3 Történelmi pillanatkép Rovatvezető: Fejér László, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. BESZÉDES JÓZSEF MOTTÓJA Amikor lapunk főszerkesztője alaposabban utána kívánt nézni az egyik cikkben szereplő Beszédes József kötet (A magyarországi hydrotechnikábol próbául...) megjelenési évének, akkor az interneten is fellelhető címlap egyértelművé tette, hogy a kötet 1831 -ben jelent meg. A történet azonban itt még nem ért véget, hiszen a világhálón is utolérhető és letölthető példányt a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (az esztergomi Duna Múzeum) könyvtára őrzi. A belső címlap hátoldalán a következő bejegyzés található: Bogdánfy Ödön kir. főmérnök úr ajándéka. Az ajándék kötetet annak rendje-módja szerint a Kvassay vezette M. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság Könyvtára be is vételezte gyűjteményi állományába. Tudnivaló, hogy Bogdánfy az említett intézmény vezető munkatársa volt, amely intézmény többszöri átszervezés nyomán az egységes vízügyi szervezetet jelentette az akkori államigazgatásban. A hazai vízügyek kezelésére a Földmívelésügyi Minisztérium szervezeti keretei között 1891. január 1-én megalakították az Országos Vízépítészeti Hivatalt (OVH), amely összefogta a tárcán belül működő vízügyi (dunai, tiszai, kultúrmérnöki és vízrajzi) osztályokat. A Hivatal első főnöke Kvassay Jenő lett. Az OVH elnevezése a következő esztendőben Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatalra (OVTH) változott, majd 1899-ben újabb elnevezést kapott, s ekkortól Országos Vízépítési Igazgatóság (OVI) címen látta el a földmívelési tárca vízügyi feladatait. A szervezet története helyett azonban figyelmünket fordítsuk vissza a könyvre. További sorsa csak feltételezhető, mert az OVI szervezete a trianoni Magyarországon az 1920-as években beolvadt a Földmívelésügyi Minisztériumba, s a vízügyi műszaki főosztályon szekrénybe zárt könyveket - Sajó Elemér intézkedésére a fiatal Lászlóffy Woldemár katalogizálta, aki - hogy azok téma szerint is kereshetőek legyenek - bevezette az egyetemes tizedes osztályozást, az ETO-t. Aztán onnan a tárca felügyelete alatt álló Vízrajzi Intézetbe kerültek a könyvek. Az Intézet archívumát a harmincas években már házimúzeumként kezelték. A könyv itt vészelhette át a háborús időszakot és egészen addig az utódszervezet, a VITUKI könyvtárának volt megbecsült példánya, míg az OVH rendelkezésére 1968-ban létre nem hozták a VIZDOK-ot, s akkor a VITUKI Könyvtárának anyaga átkerült az új intézményhez, annak Vigadó téri könyvtárába. A VITUKI az OVH ukázt nyilván fogcsikorgatva hajtotta végre, mert hamarosan újra kezdte saját könyvtárának kialakítását immár az új, Csepel-szigeti bázisán. A VIZDOK könyvtárából még a 80-as évek második felében a muzeális könyvek jelentős része átkerült a Duna Múzeum könyvtárába, s Beszédes József említett munkája azóta ennek a gyűjteménynek megbecsült darabja. Amikor 2010-es évek első felében megindult a mozgolódás a hazai közgyűjteményekben található dokumentációs anyagok digitalizálásának érdekében, akkor a magyar múzeumok között a Duna Múzeum is kölcsönadta a feladattal megbízott Arcanum Kft.-nek azokat a féltett könyveit, amelyek közérdeklődésre tarthattak számot. Ezek közé tartozott Beszédes könyve is, amely 2015. április 1-től már mindenki számára olvasható a Hungaricana alábbi linkjén: https://library.hungaricana.hu/hu Készítette: Fejér László, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja.
