Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - FÓRUM - Nagy István: Tévúton a magyar árvízvédelem?
72 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 2. sz. bályozást megvalósítják és a 650 cm feletti vízfolyási akadályokat eltávolítják - előzetes számítások szerint 70- 120 cm körüli árvízszint csökkentés érhető el. Hollandiá• Tudomásul kell vennünk, hos\’ az árvizek biztonságos levezetésére vagy önként adjuk vissza a folyóknak a hullámtereiket és további területeket, vagy a folyók vesznek vissza ennél naevobb területeket, egyben veszélyeztetve az ott élőket. A hullámtéren lévő természeti értékeket féltők megnyugtatására írom a következőt: Az egyik alföldi egyetem ökológiai tanszékének három, egymást váltó vezetőjének a következő kérdést tettem fel: lehet-e a Tisza hullámterén kialakítani olyan állapotot, hogy az árvizek kedvező feltételek mellett folyhassanak le és a hullámtér természeti értékekben gazdag legyen? Válaszuk a következő volt: nem csak lehet, kell is! Előbbi mondatból következik, hogy feladatunk megtervezni olyan hullámtereket ahol az árvizek kedvező feltételek mellett folyhatnak le, amelyek az átalakítás után értékes természeti területek lesznek és a kialakítandó helyzet a közelben és távolabb élő lakosság számára is kedvező lesz. (1970-es évek végén írásban javasoltam a tiszai hullámtér egy részének védetté nyilvánítását. Azóta eltűntek a hullámtéri legelők, szántók, helyüket erdők és dzsungelszerü növényzet foglalta el, a hullámtér a vaddisznók birodalma lett.) ÖSSZEFOGLALÓ Hazánk árvízvédelmi létesítményeinek magassági és összetett biztonsága kezdettől fogva fűrészfogszerűén változott. Egy-egy töltés emelése, erősítése az érintett öblözetben megnövelte a biztonságot, viszont a vízgyűjtőn, a nagyvízi mederben, valamint a védelmi művekben ban alapos számítások után választották az árvízvédelmi a biztonság növelésére a „teret a folyóknak” programot, a töltések emelése helyett (2. keret). lezajló természeti folyamatok állandóan csökkentették azt és fogják csökkenteni a jövőben is. Előbbiekhez járulhatnak még az emberi tevékenység kedvező, vagy kedvezőtlen hatásai is. Folyóink hullámterein 1970 után a fás növényzet gyors ütemben szaporodik, ami miatt a hordalék kiülepedése felgyorsult. A jelenlegi árvízi magassági biztonság a Tiszán kisebb, mint 1890-ben volt. Az összetett árvízvédelmi biztonságról nem rendelkezünk adatokkal, ismereteim szerint viszont az 1994-es KHVM jelentésben felsorolt kritikus helyeknek csak a töredékét szüntették meg napjainkig. Mielőbb cselekednünk kell az árvízi biztonság növelése érdekében, nem szabad megvárni, hogy az 1879. évi szegedi katasztrófához hasonló árvízi helyzet alakuljon ki. Hazánk árvízvédelmi biztonsága nem lehet pár szakember, vagy vállalkozás belügye, annak újra nemzeti üggyé kell válnia. Az árvízvédelmi biztonság kérdése akkor válhat újra nemzeti üggyé, ha sok évtized után a döntéshozók és az állampolgárok megismerhetik a jelenlegi valóságos helyzetet és az árvízvédelmi biztonság természeti körülmények miatt várható változását, romlását. Mielőbb programot kell készíteni és elfogadni folyóink menti védett területek árvízvédelmi biztonságának növelésére. A program elkészítéséhez, és szakmai irányításához mez kell teremtem a személyi (szakmai és tudományos) és szervezeti feltételeket, célszerűen egy állami tulajdonban lévő úti szervezet, vagy szervezeti egység 2. keret. A holland példa Hollandiában kiadott árvízvédelmi törvény legfontosabb szerepe, hogy jogilag rögzíti a védekezés kereteit. Jogi alapot teremt a védőművek építéséhez, fejlesztéséhez és karbantartásához, és meghatározza a biztonsági előírásokat, és azok számítási módiát. Folyók esetén az árvízvédelmi töltéseket az 1250 év visszatérési idejű árvizekre méretezik. 2003-ban az összes érintett fél aláírta a vízügyi igazgatási politikára vonatkozó megállapodást (NBW), amit utóbb kétszer korszerűsítettek, változatlanul teljes egyetértésben. Hosszú távra meghatározták a tengerszint várható emelkedését, a folyók melletti területek süllyedését és a mértékadó árhullámok csúcs vízhozamának éghajlatváltozás miatt várható növekedését. Árvízi öblözetenként határozzák meg az árvízi biztonsági előírást és hosszú távra terveznek az 1. ábra szerint. 1. ábra. A Rajnával kapcsolatos országos programok és tervek A „Teret a folyóknak” program keretében a növekvő vízhozamokat a folyómedrek emésztőképességének növelésével kívánták úgy levezetni, hogy az előírt biztonság a meglévő töltések emelése nélkül garantálható legyen. „Teret a folyóknak” program a következő beavatkozásokat irányozza elő: terelő művek magasságának csökkentése; kisvízi meder mélyítése; az ártéren lévő hidraulikai akadályok eltávolítása; a hullámterek mélyítése; töltések áthelyezése rövid szakaszon; töltések áthelyezése hosszabb szakaszon; ideiglenes árvízcsúcs-csökkentő tározók kialakítása. (Megjegyzés: a holland folyók hullámtere a felesleges növényzettől mentes, a növényzet karbantartása minden évben rendszeresen megvalósul. A holland árvízvédelmi rendszer nagyobb biztonságot nyújt, mint a csatlakozó külföldi rendszerek.)
