Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Gyenese István - Szanyi János: Egy kutas függőleges interferenciamérés (Prats módszer)
Gyenese I. és Szanyi J.: Egy kutas függőleges interferenciamérés (Prats módszer) 55 k. = 0.0009869 6.89476 -O/rc, h 0.3048 0.0002637- anti log Plhr ~ P, m CT+/z/|aZu/ -az 2.3025 Alap paraméterek jelentése, mértékegység SI-ben: B (m3/m3) - teleptérfogati tényező ct (MPa1) - teljes kompresszibilitás G* (-) - geometrikus faktor h (m) - rétegvastagság k (pm2) - áteresztőképesség m (MPa/cikl).-.egyenes meredeksége pihr (MPa).-.egyenes tengelymetszete t = 1 óránál pt (MPa).-.talpnyomás t = 0 óránál q (m3/d).-.besajtolási vagy termelési hozam AZwf (m).-.alsó réteghatár és az aktív perforáció távolsága AZWs.(m).-.alsó réteghatár és a megfigyelő perforáció távolsága <!>.(-).-.porozitás p (Pa-s).-.viszkozitás telepviszonyok között. Az áteresztőképességek (kr, kz) átkonvertálhatok a vízbányászatban használt szivárgási tényezőre Megyery (2015) szerint: *’=8.473-10 ^ P ahol: k*.(m/d).-.szivárgási tényező p (kg/m3).-.vízsűrűség telepnyomáson és telephőmérsékleten. A módszert érdemes lenne kipróbálni. Megbízható eredmények esetén üzemszerűen alkalmazni azon kutak esetében, ahol a vertikális átszivárgás mértékének ismerete fontos. Az általunk javasolt megoldás kútkiképzése (4. ábra): • a két perforáció pakkerral elválasztva • termelőcső beépítve tubing stoppal, fölötte „D” nipple az alsó perforált szakasz középmélységébe (ide ültetjük wire-line technikával a műszereket) • a pakker fölött a termelőcsőben „D” nipple (a műszerek beépítése után záródugó elhelyezése az alsó perforáció kizárására) • a felső perforációnál a termelőcső perforált • búvárszivattyú beépítése a termeltetéshez (vízbesajto- lás is szóba jöhet). Műszerek 2 db memory gauge (Quartz Cristal Sensor típusú), melyek az alábbi paraméterekkel rendelkeznek: • megbízhatóság (accuracy): 0.02 % a teljes intervallumban • érzékenység (resolution): 0.01 psi • alapvonal elmászás (drift): < 3 psi per year • előny: hosszú idejű stabilitás, hőtűrés 4. ábra. Javasolt kútkiképzés és regisztráló műszerek elhelyezési sémája Figure 4. Suggested well completion and arrangement of measuring tools ÖSSZEGZÉS Az ismertetett metodika egyszerű, ugyanakkor a kivitelezése költségesebb, mint egy szimpla szivattyúteszt. Termelő csövet kell beépíteni, pakkért kell használni. Mégis azt gondoljuk, nagy volumenű projekteknél pl. új vagy meglévő ivóvízbázis védőidomának kijelölésénél vagy egy több kutas geotermikus rendszer tervezésénél a javasolt mérési metodika és módszer alkalmazásával lényegesen kisebb kockázatot vállal a befektető, mint e nélkül. Arról nem beszélve, hogy az így kapott adatokkal sokkal megalapozottabb felszín alatti vízgyűjtő gazdálkodási terv készíthető. Megjegyezzük, ha a perforált kút helyett szűrőzött kutat vizsgálunk, akkor a gyűrűs tér két szűrő- zött szakasza közötti kavicsolás befolyásolhatja a számítás eredményét. IRODALOMJEGYZÉK Burns, W. A. Jr. (1969). New-Single Well Test for Determining Vertical Permeability. J. Pet. Tech. Trans Aime, 246. 743-752. Earlougher R. C. Jr. (1977). Advanced in Well Test Analysis (Henry L. Doherty Memorial Fund of AIME, Society of Petroleum Engineers AIME, New York, Dallas. Marton L. és Szanyi J. (1997). Kelet-magyarországi pleisztocén üledékek geostatisztikai vizsgálata; 2. A rétegek közötti területi átszivárgás meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 77.évf. 5.sz., 241-248. Megyery M. (2015). Az olajipari és vizes hidrodinamikai vizsgálatok összehasonlítása, átszámítási összefüggések. Kőolaj és Földgáz 2015/1. 17-29.
